Előfizetés

GKI: másfél éves mélyponton a fogyasztói bizalom

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.27. 12:33

Fotó: Népszava
Enyhe eséssel kezdte az évet a GKI konjunktúraindexe.
A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindex csökkenése, mely így több mint hároméves mélypontjára került – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményéből. Mint írják, a mostani csökkenés a fogyasztói várakozások romlásának következménye, az üzleti várakozások mérséklődése ugyanis a decemberi nagy esés után most csak minimális volt. A GKI konjunktúraindex és az üzleti bizalmi index trendje másfél éve lejtmenetben van, a fogyasztóié hullámzó-stagnáló, de januárban ez utóbbi is másfél éves mélypontjára került. Az üzleti várakozások januári romlását az ipari bizalmi index csökkenése okozta, s bár a decemberi zuhanást januárban csak kisebb esés követte, az ipari cégek optimizmusa több mint hatéves mélypontján van. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a kereskedelmi és építőipari várakozások lényegében nem változtak, a szolgáltató cégeké minimálisan javult. Az ipari bizalmi index januári csökkenését a termelési helyzet és kilátások romlása magyarázza, a rendelésállományok megítélése ugyanis kissé jobb lett, a készleteké stagnált. Az exportrendeléseket azonban kedvezőtlenebbnek látták a válaszadók. Az építőiparon belül januárban a magasépítők cégek derű-, a mélyépítők borúlátóbbá váltak, várakozásaik immár azonosak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, de a rendelésállományok értékelése érezhetően javult. A kereskedelmi bizalmi index hónapok óta alig változik, s ezzel továbbra is az elmúlt hat évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében tartózkodik. Januárban az eladási pozíció és a készletszint megítélése kis mértékben javult, a rendelésállományé viszont némileg romlott. A szolgáltatói bizalmi index szerény januári javulása az üzletmenet kedvezőbb megítélésének eredménye, a forgalmi kilátásokról alkotott vélemény ugyanis kissé rosszabb lett. A foglalkoztatási szándék a változatlanságot jelző szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban gyengült, különösen az iparban és az építőiparban. A szolgáltató cégek után immár az ipari vállalkozások sem tekintették a munkaerőhiányt a növekedésüket akadályozó legfontosabb tényezőnek. Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével – ahol érezhetően emelkedett – minimálisan enyhült. A cégek többsége minden ágazatban változatlan árakat tervez, de az áremelésre törekvő cégek sokkal többen vannak, mint az árcsökkenéssel kalkulálók. Erősödött a lakosság inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése januárban összességében nem változott decemberhez képest, de ezen belül az iparban érezhetően rosszabb lett, a többi ágazatban viszont kissé javult. A lakosság véleménye markánsan romlott. A GKI fogyasztói bizalmi index januárban kéthavi szerény emelkedés után ennél jelentősebben, másfél éves mélypontjára esett. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét jelentősen, megtakarítási képességét kissé rosszabbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. 

Olyan magasak az újépítésű lakások árai, hogy a beruházók egymást lesik, mi az, amit még kifizethet a vevő

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.01.27. 11:27

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Harmadával kevesebb újépítésű lakást adtak el a fővárosban tavaly, miközben a kínálat is ötödével csökkent. Az árazás az idén kemény diót jelent a beruházóknak.
Tavaly összesen 5800 új, kétlakásosnál nagyobb társasházi lakás talált gazdára Budapesten, vagyis csaknem harmadával kevesebb, mint a 2018-ban. Az év első és második felében nagyjából ugyanannyi lakást sikerült értékesíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a beruházók látványos év végi akciói ellenére sem sikerült kiemelkedő eladási adatokkal búcsúzni a 2019-es évtől, illetve az 5 százalékos, kedvezményes újlakásáfától – derül ki az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképéből. Mindez csak korrekciója az elmúlt évek túlfűtöttségének, nincs szó arról, hogy teljesen leállna az újlakáspiac – véli az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Szerinte ezt jelzi, hogy a tavalyi év második félévében 130 új projekt keretében 3400 lakás értékesítése indult meg. Ez pedig nem jelent trendszerű visszaesést a megelőző félévekhez képest. A legtöbb, 23 beruházás a III. kerületben jelent meg a kínálatban, ugyanakkor ezek jellemzően kis lakásszámú társasházak, ezért alig 350 új lakásról van szó. Mindeközben a XIII. kerületben tíz új beruházás keretében 1400 lakás került piacra, amelyet jócskán lemaradva a IX. kerület követ 430 lakással – összegezte az adatokat az elemző. Az újlakások iránti kereslet visszaesése miatt ugyanakkor várhatóan egyre több lesz az eladatlan lakás. Ennek már most vannak jelei: míg a korábbi években csak 200-300 lakásba lehetett beköltözni azonnal, addig most januárban már 550 azonnal költözhető, de még eladatlan lakás szerepel a kínálatban. Ez ugyanakkor még nagyon messze van a tíz évvel ezelőtti 3-4 ezres csúcsoktól.      A szembetűnő lassulás ellenére Valkó Dávid szerint korai még vészharangot kongatni az újlakás-piacon. A kínálat és a kereslet közötti egyensúly nem bomlott meg látványosan. Az idei átadású ingatlanok 68 százaléka már az év első hónapjában gazdára talált, és a 2021-ben megépülő 4200 lakás 36 százaléka is elkelt már. Az idei átadású fővárosi lakásoknál egyébként nagyjából 860 ezer forintos átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a vevők, ami jövőre 960 ezerre ugorhat. Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan alakulnak az árszintek a kedvezményes, 5 százalékos értékesítési áfa tavaly év végi kivezetése nyomán, ám erről még korai jóslatokba bocsátkozni – hangsúlyozta az elemző.  A beruházókat ugyanis több dolog is elbizonytalaníthatja most: ezek zöme elsősorban a magas árak miatti kereslet-csökkenéssel hozható összefüggésbe. Az újlakás-árak ugyanis már olyan szintet értek el, hogy kiadásukkal már csupán 4 százalék körüli bérleti hozam érhető el, ami kevésbé vonzó a kiadásban gondolkozó befektetők számára. Ők ráadásul a frekventált elhelyezkedésű kislakásokat keresik leginkább, ezekből viszont egyre szűkebb a kínálat. Komoly forrást szív el a lakáspiacról az új állampapír, a MÁP+ is. A piacképes ár megállapítása azért is okoz most nagy fejtörést a beruházóknak, mert jelenleg egyszerre vannak jelen a piacon 5 és 27 százalékos áfa-tartalommal értékesíthető lakások. (A 2018. november 1.-ig jogerős építési engedélyt kapott beruházások lakásainál 2023 végéig még 5, a többi 27 százalékos áfával kell kalkulálni.)   Az idei évből eltelt négy hét alapján az látszik, mintha a nagy beruházók egymásra várnának az új árak közlésével, és próbálják a versenytársakhoz árazni a saját lakásaikat. Még az is elképzelhető, hogy a következő hónapokban, amíg tart a bizonytalanság, a vevők sok év után újra alkuhelyzetben kerülhetnek a beruházókkal szemben – véli Valkó Dávid. Megjegyezte: van ugyanakkor olyan magabiztos lakásépítő is, aki a honlapján közölt lakáslistában 21 százalékkal emelte meg egyik napról a másikra a lakások árát, egyszerűen átszámítva az áfa-értéket 5-ről 27 százalékra. A lakásátadások terén mindeközben a korábban vett lendület viszi előre a piacot. Az OTP adatbázisa szerint tavaly 8800 új társasházi lakás épült meg Budapesten, az idén 11 ezer átadása várható. Ez 2021-ben a harmadára eshet majd vissza. (Mivel a lakások bő harmadánál a beruházás negyedévesnél is hosszabb csúszásban van, ezek a várakozások még változhatnak. Fél évvel ezelőtt még például a 2019-es évre várták az elemzők a lakásátadások tetőzését, de ez már csak idén fog bekövetkezni.) A legtöbb, 2800 lakás – immár hagyományosan – a XIII. kerületben épülhet meg az idén: ez 20 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A pesti városrészt a XI. kerület követi 2300 lakással, ami viszont 80 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A XIV. kerületben 1500 lakás átadása várható. Jövőre – a nagyarányú és komoly csúszások miatt egyelőre hangsúlyozottan csak előzetes információ alapján – a IX. és a XI. kerületek állhatnak majd a lista élén. Értékesítésben jelenleg szintén a XIII. kerület áll az élen a 2019-ben eladott 1600 lakással, majd 700, illetve 600 ingatlannal a XI. és a IX. kerület következik.   

Emelné a tétet a Diákhitel Központ

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.27. 09:23

Fotó: Népszava
Az eddigi 70 ezer forintnál többet adnának a Diákhitel 1 keretében, ha erre a kormány is rábólint.
Új termékeken, a meglévő hitelek terén pedig több változtatás előkészítésén dolgozik a Diákhitel Központ (DHK) – mondta a Világgazdaságnak Magyar Péter, a központ vezérigazgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter férje. Elképzeléseik szerint –és ha a kormány is elfogadja terveiket – a következő tanévtől a szabad felhasználású Diákhitel 1 felvehető maximuma magasabb lenne a mostani, havi 70 ezer forintnál. 
Az emelést az indokolja a szakember szerint, hogy az új hitelfelvevők csaknem 80 százaléka már a kérhető hitelmaximumot igényli, ami persze összefügg azzal, hogy az elmúlt öt évben több mint 50 százalékkal nőttek a lakbérek az egyetemi városokban. 

Az AirBnb mellett is jól jött a lakhatási támogatás

 Ha már bérleti ügyekről esik szó: a Világgazdaság nem tér ki rá, de a G7 kiderítette, hogy Magyar Péter az  Airbnb-n adta ki a nevére bejegyzett budapesti lakást. Varga Judit vagyonnyilatkozata szerint ezzel családjuk évente mintegy 4 millió forintot kereshetett – miközben Varga, még államtitkárként 2018 októberétől havi 300 ezer forintos lakhatási támogatást vett fel; ilyen támogatást általában azok a kormánytagok, politikusok vehetnek fel, akinek nincs budapesti ingatlana. Tavaly nyáron mindenesetre már nem szerepelt ez a tétel az időközben miniszteri posztra lépő Varga vagyonnyilatkozatában.

Magyar Péter a beszélgetés során arra is rámutatott, hogy a DHK kutatásai szerint ma már a nappali tagozatos főiskolai, egyetemi hallgatók 25 százaléka egyúttal főállásban dolgozik. Bár a munkatapasztalat önmagában még hasznos is lehet, az már probléma Magyar szerint, hogy az érintettek 80 százaléka nem a megszerzendő diplomájához kapcsolódóan végez fizetett vagy ingyenes gyakorlatot, hanem jellemzően a kereskedelemben és a vendéglátásban helyezkedik el, az ott szerzett tapasztalat pedig nem fejleszti a szakmai kompetenciáit. A vezérigazgató fontosnak tartja, hogy a diákhitelek a lehető legjobb, legolcsóbb megoldást nyújtsák a hallgatóknak, és segítsenek elkerülni, hogy sokan „üveggyöngyökért” feláldozzák a legfontosabb éveiket, amikor egyetlen feladatuk a verseny- és piacképes tudás megszerzése, ami az egész karrierjüket meghatározhatja.  Magyar kitért a terítéken lévő felnőttképzési hitelre is, amit  fix kamatozású és fix futamidejű konstrukcióban is lehetne igényelni.