Előfizetés

Újabb művész utasította vissza a Térey-ösztöndíjat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.25. 16:47

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Bartók Imre után Csehy Zoltán költő is jelezte, nem kéri a díjat, mert azt szerinte jelentős alkotók mellett „közismert irodalmi élősködők” is megkapják.
Növekszik az ellenállás a Térey János-ösztöndíjjal szemben. Az ösztöndíjasok listáját január 21-én tették közzé, és mint a Népszava is beszámolt róla, Bartók Imre díjazott azonnal megírta a Facebook-oldalán, hogy politikai okokból nem veszi át a jelentős anyagi juttatással - öt éven át havi bruttó 320 ezer forinttal - járó díjat. Döntését Demeter Szilárd és Orbán János Dénes személyével indokolta, akik szerinte részt vesznek a kultúra rombolásában:  “Nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként DSZ példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk.”  A díjat helyette Bartis Attila veheti át. Most Csehy Zoltán költő döntött úgy, hogy visszautasítja a Petőfi Irodalmi Múzeum díját, indokait pedig a Dunszt.sk-nak adott és a hvg.hu által idézett interjúban magyarázta el:

Csehy: olyan is megkapta, aki pályakezdőnek is gyenge lenne

“Részint azért, mert nem pályáztam rá, jelölés alapján kaptam, és sem a döntnökök személye nem ismert, sem a döntés kritériumai nem voltak világosak."
"Miután a győztesek között közmegbecsülésnek örvendő, jelentős alkotók és közismert irodalmi élősködők egyaránt szerepeltek, sőt akadt olyan személy is, akinek „irodalmi” tevékenysége egy pályakezdő színvonalát is alig éri el, s akinek a köteteit fellépésétől kezdve negatív kritikai visszhang kíséri, a bizottság tagjait gyaníthatóan aligha irodalomesztétikai szempontok vezették."

"Ez a szélsőséges széttartás egyszerre komikus és ijesztő: olyan, mint az Andersen-mesében, amikor a ganajtúró bogár azt hitte, máris nemes lett, mert az istállóban a császár fenekéhez férkőzött. Pedig alighanem a saját halálához került közelebb. A másik ok, hogy a következő években más tudományos és irodalmi terveim vannak, s ezeket nem szerződésekhez kötött feltételek közt szeretném megvalósítani. Kétségtelen, hogy a politika frusztrált, szinte a hisztérikusságig felfokozott kulturális közeget teremtett körénk: de épp ilyenkor kell megőrizni a belső nyugalmat és a külső higgadtságot. Ezt szeretném tenni." Csehy Zoltán munkásságát január közepén egyébként már elismerték, akkor a Kukorelly Endre által új életre keltett Baumgarten-emlékdíj keretében jutalmazták a költőt.

A Térey-ösztöndíjra eredetileg javasolt 45 alkotó

A tizenkilenc tagú, ismeretlen összetételű szakmai zsűri január 20-án, választotta ki a 45 jelöltet a középgenerációs (35-65 év közti) íróknak szánt ösztöndíjra érkezett több mint 330 jelölt közül - írta a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja. A díjat a kuratórium tervei szerint ők kapnák, illetve kapták volna meg: Bartók Imre (helyére Bartis Attila lépett - a szerk.) , Berta Zsolt, Czilli Aranka, Csehy Zoltán, Csender Levente, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Hodossy Gyula, Kemény István, Keresztesi József, Király Zoltán, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lázár Balázs, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Márton László, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szőcs Petra, Terék Anna, Varga Melinda, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor, Zoltán Gábor, Zsille Gábor.

A Notre-Dame tornyából

Rózsa Gyula írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.01.25. 12:30
SZÁMOZOTTAK 412.; 413.; 411.; valamennyi 2019
Fotó: GODOT GALÉRIA
Király Gábor tárlatán a Godot Galériában az ábrázoltak iránti kíméletlenségét ábrázolási kíméletlenséggel tetézi. Munkáin nem nehéz felfedezni az anyagi mulandóságot.
A bejáratnál bevezetésül három portré, miheztartás végett. Az első véres szeme és nem kevésbé véres-dagadt ajka közelmúlt tettlegességekre emlékeztet, a második valami tébolyodott, négyfülű usankát visel, és gyanakvó, a harmadik éppúgy vicsorít, mint a második, és szűk szemekkel néz bizalmatlanul, mint az első. (412., 413., 411. – a képcímek csaknem végig rejtjelszerűek.) A többi szereplő sem derűt keltőbb beljebb a Godot Galériában. Az A konyha figurája talán, esetleg férfi, de bizonyosan lóarcú, és igen gyanús sonkával(?) hadonászik, a Férfi gyógynövénnyel szeméből sárga megfolyások indulnak alá, és az Állattenyésztők női és állatfiguráján, mint Király Gábor képein oly gyakran, szájsebészeti intervencióért kiált a bezáratlan ajak és a kilógó fogsor. Király az ábrázoltak iránti kíméletlenségét ábrázolási kíméletlenséggel tetézi. Rég tudott, hogy pályáját eleve használt anyagokkal, mint hordozókkal kezdte, képtáblákkal, amelyeket lomtalanításból kiemelt deszkákból nyert, s ma sem nehéz felfedezni az anyagi mulandóságot a 135-ös kép kirojtolódott vásznán, vagy a Férfi gyógynövénnyel szikkadt fatábláján. A Piac technikai megjelölése a cédulán freskó, s bármily hihetetlennek tűnik, valóban az. Legalábbis olyan nemes repedések, tradicionális dörzsölések és homogén színmezők formálják meg a megint csak lehetetlen fejfedőt hordó és élő-nem élő halat lehetetlen mozdulattal tartó bámész férfit, amilyeneket a nagy múltú freskótechnikából megismertünk. Maga a halas portré ettől kevésbé lett nemes és kevésbé lett fennkölt. Durva és bizonytalan a vékony, ki tudja, miből készült lemezen felfüggesztve, azaz, végül is követi Király Gábor munkamódszerét, amely barátságtalan anyagokból és technikákból állít elő első látásra barátságtalan ábrázolást. Patinás múltja ellenére nem megbékítőbb ez a technika, mint a bejáratnál látott portrék akril-pác-tus-lakk-olajpasztell érdességei, mint a numero 401. tépett, majdhogynem libegő vászna. A numero 401. vásznán mindazonáltal feltűnően derengő, ég-kék a háttér, a rojtos szélek és a csomós festés ellenére is. Akárcsak a homogén, már-már könnyed türkiz a verekedésgyanús 412-es hátterének nagyobbik részén, s nem kevésbé áttetsző kékeket engedett meg magának a Sapkás fej I. Meglepő színlíra a goromba ábrázolás és a goromba ábrázoltak világában, lappangó, finom ellentét. Király korábban is élt a szabad színekkel, hat évvel ezelőtti kiállításán még tündököltek a zöldruhás bábozók és a téglaszínű óriásmackók. Ám a sok szín, a gyanúsan határtalan derűs árnylat akkor a még végletekig fokozta a groteszknek és tökéletlennek látott világgal való ellentétet. Harsány volt az abszurditása. Ma a békésebb színalkalmazás biztatóbb, hihetőbb ellentétét ígéri a torznak, a kíméletlennek, a legalábbis groteszknek. S ha nem a ritka, ámde zavartalan szín szolgáltatja is azt a lappangó, különös emberséget, amely Király képeinek titkos kettősségét adja, hozzájárul ehhez a titokhoz. Mert a lóarcú konyhai figurák egyszerre taszítóak, nevetségesek, és különös módon szánni valók. Sajátos módon a vicsorgó férfiak egyszersmind elesettek is, a torz ajkú kecske (borjú?) pásztorok és a kecske (borjú?) együttérzést is keltenek, az Ól szereplője erőszakos egy nehezen felismerhető négylábúval, de együttérzést keltőn elkínzott az arca, és a rombuszmintás öltözéke, meg furcsa fejfedője torreádor helyett mintha a kedvelt Harlekint mutatná. A taszító, darabos külső belső gyöngédséget, a rútság érzelmet takar – Király megdöbbentő figurái mintha mind a párizsi Notre-Dame tornyából érkeztek volna. Quasimodo utódai. Férfi és női Quasimodók, akik kettős, azaz hiteles emberségüket talán a plasztikákban mutatják meg a legvilágosabban. Festett, de repedezett tölgyfaszobrok, nem túl gondozott, nem túl alapos festéssel, goromba faragással és leplezetlen csapolással. Ezáltal lesznek kíméletlen, kíméletlenül szerető nagyanyák, megbántott, de meg nem tört nagyasszonyok és bölcsességükben szilárd amazonok mellszobrai. Infó:  Király Gábor: Föld, amely kívül van a városon. Godot, 2020. február 1-ig.   https://www.gyularozsa.com/ 

Mozivásznon az egész világ

Hompola Krisztina Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.01.25. 11:00
Mezei Ferenc Csángáló az Isteni kéz című filmből
Fotó: BIDF
A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál programját látva az ember legszívesebben beköltözne egy hétre a moziba.
Kétségkívül nagy teljesítmény, hogy Ed Sheeran 255 koncertjével megdöntötte a U2 100 koncertből álló turnérekordját, de azért van nekünk is olyan zenekarunk, amelyik majdnem 200 koncertet hozott össze, csak Észak-Amerikában – igaz, három turné alatt. Ráadásul ők egy erdélyi borvidék kis falujának cigánysoráról indulva hódították meg a világot, megérdemelten: minden sejtjüket, pillanatukat átitatja a muzsika már több mint fél évszázada. Mivel egykor a Ceaușescu-diktatúra jellegzetessége volt az áramszünet, a rendszerváltás előtt helyben sem jelenthetett konkurenciát a gépzene a lakodalmakon, bálokon, keresztelőkön és siratókon, vagy a kiskatonák bevonulásakor a Szászcsávási Zenekarnak. Az első táncházas prímás, Halmos Béla és Szomjas György rendező 2001-ben készített filmet csodás történetükről A szászcsávási banda – a világjáró cigányzenekar címmel, a Fonó lemezeken rögzítette jobbnál jobb felvételeiket, ám innentől mégsem mennyország minden. A prímkontrás Mezei Ferenc Csángáló kezéből ugyanis többször kiesett a vonó utóbb – Parkinson. Van-e gyógyír a betegségére, arra, hogy kizárták a zenekarból, amely az életét jelentette – miközben többen az ő nagyapja, a Vén Kráci (Horvát Mezei Ferenc) köpögenyéből bújtak elő −, történhet-e csoda, mikor már szinte minden veszni látszik? E kérdéseket is felteszi Barna László filmje, az Isteni kéz, amelyet február 1-én és 2-án vetítenek a Cinema City Arénában. Január 27-étől itt zajlik a 6. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF), amelynek a programjában szinte az egész nagyvilág látható lesz: mellőzött önfejű svéd operaénekesnő, afgán menekült család és norvég autóversenyző família, vagy mexikói magánmentősök. A jövő héten zajló mustrán három Oscar-jelölt, Európa és Sundance-díjas alkotást is vetítenek. Klímavédelem, szabad házasságkötés, izraeli-palesztin konfliktus egy megbénult ember szemszögéből, egy női ökölvívó felnőtté válása és egy meleg pornósztár élete − csak néhány a filmek témái közül. A nyitófilm a dokumentumfilmes, valamint a legjobb nemzetközi film kategóriában egyaránt Oscar-díjra jelölt Méz − királynő (Honeyland) című észak-macedón környezetvédő film. A legjobb dokumentumfilmek idei Oscar-jelölt ötös listájáról szintén levetítik a For Sama (Kislányomnak, Samának), illetve a The Cave (Az underground kórház) című filmet, mindkettő szír alkotás.      Infó: Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál január 27-től február 2-ig Cinema City Aréna mozi

Versenyben és azon kívül

Az egészestés filmek négy kategóriában – Harc a szabadságodért, Harc az identitásodért, Harc a gyermekedért, Harc az álmaidért − versenyeznek, lesz magyar verseny és fiatal filmesek rövidfilmjeit is vetítik. (Az Isteni kéz csak azért nem került be a versenyprogramba, mert producere, Sós Ágnes a fesztivál igazgatója.) A versenyen kívül látható filmeket a Tabutémák felszabadulása, Német újraegyesítés, A hidegháború vége csoportokba sorolták a szervezők. A zsűri tagjai: Tuza-Ritter Bernadett független filmes rendező, Müller Péter Sziámi költő, zenész, Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, Jukka-Pekka Laakso, a Tampere Filmfesztivál fesztiváligazgatója és Darko Nabakov, Szkopjében élő színész és művészettörténész. Szakmai program: január 31-én Talal Derki Sundance-díjas filmrendező mesterkurzusa a háborús övezetekben való filmkészítésről.