Teljes a kormányzati hallgatás a Mátrai Erőmű ügyében

Publikálás dátuma
2020.01.25. 14:14

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Matolcsy György szerint Mészáros Lőrinc tőzsdei cége azzal, hogy december 23-án közleményt adott ki a Mátrai Erőmű eladására kötött szerződésről, de elhallgatta, hogy a vételárat csak később állapítja meg egy külsős cég, nem tévesztette meg a piacot.
A Mátrai Erőmű eladása kapcsán nem merült fel piacbefolyásolási gyanú – közölte pénteken tőzsdefelügyelői minőségében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György az ügyletet firtató Tóth Bertalan szocialista pártelnökkel. Mint emlékezetes, a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus december 23-án zavaros közleményekben tudatta a nyilvánossággal, hogy adásvételi szerződést kötött a kezében lévő közel 73 százaléknyi Mátrai Erőmű-részvény eladásáról a fennmaradó hányadot birtokló, állami MVM-mel. Amiként arról – többek között Tóth Bertalan mélyreható kutatásai alapján – lapunk is többször beszámolt, az elsőként megjelentetett közlemény kicsit később közzétett, „javított kiadásából” kihúzták, hogy a felek „kölcsönösen előnyös és racionális üzleti feltételek mellett” állapodtak meg és azt is, hogy az ügylet zárásának „tervezett időpontja 2020. február 15-e, legvégső szerződés szerinti engedélyezett időpontja pedig 2020. március 15-e”. Vételárról a közleményben egy szó sem esett. Tóth Bertalan fejében az ütött szöget, hogy Orbán Viktor három héttel ezelőtti nemzetközi sajtótájékoztatóján kérdésre kibökte: az ügylet még nem valósult meg, attól a megállapodások ellenére még bármely fél visszaléphet, illetve számításaiknál „nemzetközi vagyonbecslő cég” felmérését veszik alapul. Tóth Bertalan ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a közlemények a szerződés aláírásáról tudósítanak, ami a polgári jog szerint a felek, a tárgy, és az ellenszolgáltatás megjelölését igényli. Utóbbi hiányában érvényes szerződés nem jöhet létre. Így számára az Opus tőzsdei nyilatkozata azt feltételezi, hogy a felek a vételárban is megegyeztek. A kormányfői nyilatkozat viszont ennek szöges ellentétére utal – jegyzi meg kérdésében Tóth Bertalan. Miután a pártelnök két hete, szombaton a Facebookon felhívta az ellentmondásra a figyelmet, közlése szerint levelet kapott az MVM-től, amelyben a vevő elismeri, hogy a vételárat egy „független, nemzetközileg elismert cégértékelő szakértő” állapítja meg. Határidőt itt sem közöltek. Tekintettel arra, hogy az Opus tőzsdei jelenléte miatt az ügy az MNB fokozott felügyelete alatt áll, Tóth Bertalanban pedig kérdések merültek fel a Mészáros-cég tőzsdei nyilatkozata valóságtartalmát illetően, a pártelnök mostani megkeresésében a következő ellentmondások tisztázását kérte Matolcsy Györgytől:
  • Az Opus Global Nyrt. vagy a miniszterelnök tett valótlan tartalmú nyilatkozatot a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosi részesedése értékesítése tárgyában?
  • Ha az előbbi, milyen felügyeleti lépéseket kíván tenni az Opus tőzsdei befektetőket megtévesztő, a társaság értékpapírjainak árfolyamára is nyilvánvalóan kiható valótlan nyilatkozata miatt?
  • Ha az utóbbi, mit kíván tenni annak érdekében, hogy a kormány valótlan tartalmú állításokkal ne tévessze meg a tőzsdei befektetőket?
Válaszában Matolcsy György biztosít, hogy „elemezték és értékelték” az Opus december 23-i, rövid időn belül pontosított rendkívüli tájékoztatása alapján „nyilvánosan elérhető és hivatalosan ismert” információkat. Ezen felül további – a válaszban nem pontosított – adatok szolgáltatására is felhívták a kibocsátót. Mindezek nyomán a jegybankban nem merült fel olyan, piacbefolyásolásra utaló gyanú, ami „hivatalból történő” piacfelügyeleti eljárás megindítását tette volna szükségessé. Az MNB-elnök tehát azt közölte, hogy megvizsgálták az ügyet, de nem találtak vele semmi gondot. Érdemes ugyanakkor rögzíteni, hogy Matolcsy György Tóth Bertalan egyetlen konkrét kérdésére se adott tárgyszerű, az ellentmondást feloldó vagy tisztázó választ. Lapunk korábbi, az üggyel kapcsolatos megkeresésére az Opustól nem kapott választ. 

Csak önmagukat ismételgetik

Független, nemzetközileg elismert szakértő állapítja meg a Mátrai Erőmű árát – ismételte meg a vevői oldalon lévő, állami MVM korábbi közlését a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére pénteken Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese. A jelek szerint tehát, bárhány ellenzéki képviselő is érdeklődjön, a kormány változatlanul semmit nem árul el a jelenleg is zajló ügylet részleteiről. Mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a miniszterelnök strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc – miután érdekeltsége megvásárolta a környezetet jelentősen szennyező szénerőművet, majd a cég fokozódó veszteségei ellenére tulajdonosi jogon mégis mintegy nyolcmilliárdot kivont a társaságból, majd aztán rövid úton az egység bezárásával fenyegetve a kormányt annak felvásárlására kérte – egy átláthatatlan folyamatban további, jelentős közpénzekhez jut.

Szerző
Frissítve: 2020.01.25. 14:18

A szeretettől gyógyuló platántól Árpád vezér kötőfékéig

Publikálás dátuma
2020.01.25. 09:00

Fotó: Jani Martin
Több klimatikus krízist is átvészeltek már az ország legidősebb fái. A magas kor itt nem kockázatot, hanem értéket és esélyt jelent.
Némi túlzással minden magyar településen áll egy olyan fa, amelyhez Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos vagy Árpád vezér (!) hozzákötötte a kantárszárát. Ez az esetek többségében csupán legenda, az viszont valóság, hogy százszámra élnek az országban olyan fák, amelyek a korukból adódóan mindenképpen jelentős történelmi események tanúi lehettek. A falusias-városias környezetben növő, Matuzsálem-korú faóriások közül választja ki a közönség évről évre az Év fáját, és arra is többször volt már példa, hogy a magyar bajnok a következő esztendőben az európai megméretést is megnyerte (utóbbi nem csak dicsőséget, hanem forintra átszámítható turisztikai vonzerőt is jelent). A 2010 óta minden évben megrendezett szavazás öntudatlan győztesei – akárcsak az ún. nevezetes fák, amely kategória jelentős átfedést mutat az Év fája döntőseivel – nem csak azt bizonyítják, hogy a klímaváltozásnak minden bizonnyal lesznek fás szárú túlélői, hanem azt is, hogy a városi fák kivágásának leggyakoribb magyarázata, az életkorra történő hivatkozás általános indoklásként semmiképpen sem állja meg a helyét. Tavaly a kaposvári Szabadságfa lett az első, alig néhány szavazattal (4431 vs. 4159) megelőzve a dunakiliti Millenniumi tölgyet. A számok is mutatják, hogy a szavazás jelentős tömegetek mozgat meg, az eredmény pedig sokszor úgy alakul, hogy nem feltétlenül a „korelnök”, hanem inkább egy-egy különösen jó történettel rendelkező fa nyeri el a címet. A Szabadságfa a Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán áll, és bár relatíve fiatal, az immár száz éves trianoni döntés emlékét őrzi. 1929 tavaszán ültették el; maga a csemete az egyik trianoni határról, Kőszeg mellől az Írott-kőről érkezett Kaposvárra, és az ültetés során a gyökerei Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad ( a határon túlra szakadt városokból importált) földjébe kerültek. Az egész iskolaudvart beterítő kocsányos tölgyet nyilvánvalóan szeretik a helyiek, a győzelemhez az eddigi tapasztalatok szerint az érzelemdús sztori mellett erős és tömeges lokálpatrióta érzelmek is kellenek. Erre utal a végül a 13. helyet megszerző versenyző, „Jákó szeretettől gyógyuló platánja”, amely valószínűleg minden idők legkedvesebb (nem kizárt, hogy igaz) meséjével került be a versenybe, ám egy mindössze 600 fős falu lakosságának bázisára támaszkodva nem voltak reális esélyei. Az 1900-as ültetésű, a jákói óvoda udvarát árnyékba borító faóriás testét évtizedeken keresztül egy hatalmas seb csúfította, akkora odút képezve, amelybe egyszerre 3-4 gyerek is bebújhatott, ám a sérülés mára szinte nyomtalanul begyógyult, a helyiek szerint a fát folyamatosan ölelgető gyerekek szeretetétől. A nagyvárosi platánok esetében a hasonló odúképződést jobb esetben betonnal, rosszabb esetben a fa kivágásával szokták orvosolni – utóbbit szakmai szempontok nem feltétlenül indokolják. Emlékezetes példa a Nagymező utcai platánoké, amelyeket először 2007-ben, majd 2009-ben akarták kivágni, névleg a túlkorosságukra hivatkozva, a valóságban persze egy mélygarázsépítés miatt. A jelentős lakossági és civil tiltakozás során az építkezés akkor lekerült a napirendről, a platánok pedig azóta is jól vannak (több évtizedes, de semmiképpen sem évszázados fákról van szó, miközben ez a fa akár 250 évig is elél). Ahogyan lapunknak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője elmondta, minden fafajnál létezik egy – nem kőbe vésett, de nagyságrendileg jól meghatározható – felső életkori határ: a bükk 280-300, a tölgy vagy a tiszafa akár 1000 évig is elél. Az adott limiten belül a magas életkor nem rosszat (kockázatforrást), hanem inkább jót jelent: szerencsés genetikai állományt, megfelelő élőhelyet, és jó eséllyel további hosszú életet. Ha egy fa már több száz évet megélt, akkor valószínűleg a klímaváltozás is kevésbé fenyegeti, hiszen nem a mostani lesz az első klímaingadozás, jelentős külső sokk az életében. Ezt a vélelmet vizsgálatok is alátámasztják: például amikor a WWF Magyarország fölmérte a 2014. decemberi jégtörés-kárt a Normafán, azt tapasztalták, hogy az idősebb állomány sokkal jobban viselte a megpróbáltatást, és ugyanerre jutottak máshol a széldöntésekkel kapcsolatban is. Ha van általános szabály akkor az inkább úgy hangzik, hogy az idősebb fa állékonyabb – természetesen csak addig, amíg az élet alkonyára érve a kikorhadás vagy a korona csonkulása meg nem rendíti a stabilitását. Az amúgy jó erőben lévő városi fát már csak azért sem érdemes kivágni, mert a vonatkozó számítások szerint sokmilliós értéket képvisel. A korábbi kalkulációk 5-25 százalékra tették a fák ingatlanérték-növelő hatását (ma már léteznek ennél lényegesen magasabb becslések is), de hasonló értéket képviselnek a növények által nyújtott ökológiai szolgáltatások is. Washingtonban egy, a szaksajtóban gyakran idézett példa alapján egy 15 méter magas amerikai hársfa a Potomac sugárút és az E út sarkán évente 1476 kilogramm szenet és 124 gramm kéndioxidot von ki a légkörből minden évben, ami (15 évvel ezelőtti árakon) 544 dollárba, azaz nagyjából 150 ezer forintba kerülne, ha mesterséges úton kellene megoldani. Egy városi fa átlagosan 4800 liter csapadékvizet szív föl, tartalékol illetve párologtat el, ami dollárban az előzőhöz hasonló tétel. A kor itt is előny: egy 80 centiméter átmérőjű fa akár hetvenszer több szennyező anyagot képes kivonni a levegőből, mint egy 8 centiméter átmérőjű – vagyis az érték az évek számával arányosan nő. Bár a fáknak nincs születési anyakönyvük, a világ legöregebb fáinak életkorát viszonylag pontosan ismerjük. A Wikipédia tematikus oldala két Matuzsálem-fenyőt (simatűjű szálkásfenyő) említ rekorderként: az egyik Nevadában, a másik Kaliforniában él, közel ötezer évesek, és szigorúan védettek – mindkettő köze 3000 éves volt már Krisztus születésekor. De ugyancsak az online lexikon közli azt az adatot is, hogy a 9550 éves Old Tjikko (egy skandináv lucféle) a bajnok. Úgy tűnik, hogy a gyanta révén jól konzervált fenyőfélék élnek legtovább. Magyarország legöregebb fájának a hédervári Árpár-tölgyet tartják, amelynek a becsült kora 7-800 év, a legendája szerint viszont Árpád vezér lovának kötőféke hagyott nyomot a törzsén. Az ilyesfajta történeti keretezés kifejezetten gyakorinak számít. A gödöllői botanikus kert 250 éves vackor (vadkörte) fájához állítólag Kossuth Lajos kötötte ki a lovát, Rákóczi fáiról pedig külön térképet lehetne rajzolni, többek között balatonakarattyai, romhányi, parádi, sárospataki, dabasi térképpontokkal.

A kor értéke

Az Év fája magyar fordulójára általában 15-20 ezer szavazat érkezik, de a téma ennél jóval többeket érdekel. Az adott évi nyertes ugyanis automatikusan indul az Európai Év Fája nevű seregszemlén, és ott akár 50-60 ezer honfitársunk is szokott szavazni a magyar jelölt érdekében, ami európai összehasonlításban is jelentős szavazatmennyiségnek számít. Így esett, hogy tavaly a pécsi havihegyi mandulafa – egy festői kápolnadombon álló aggastyán – simán Európa-bajnok lett, ugyanúgy, mint három évvel korábban a bátaszéki Szent Orbán kápolna oldalában álló molyhos tölgy. Utóbbi esetében már az is fölmérhető, hogy mit jelent egy ilyen cím a gyakorlatban: az önkormányzat szépen rendbe tette a fa környezetét, a települési turizmus pedig érezhetően fellendült a kontinentális hírnévnek köszönhetően.  

Kivonulnak a befektetők az ingatlanpiacról

Publikálás dátuma
2020.01.25. 08:00
Képünk illusztráció.
Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyre többen értékesítik korábban kiadásra vásárolt lakásaikat, ugyanis az ebből várható hozam csökken.
Egyre látványosabban fordulnak el a befektetők az ingatlanpiactól. Tavaly év végére a fővárosban és vidéken is csökkent az ilyen célú vásárlások aránya, miközben egyre többen adják el korábbi befektetéseiket. Ez a tendencia már a Duna House ingatlanközvetítő hálózat tavaly novemberi adataiból is kirajzolódott, a decemberi mérés pedig a folyamat erősödését mutatják. Míg novemberben egy hajszállal még nőtt a fővárosban a befektetési célú vásárlás, addig decemberben már megfordult a trend, és a 2018 decemberi 53 százalékról 45 százalékra esett vissza. Ezzel együtt az ingatlanvásárlás okaként legtöbbször még mindig a befektetést jelölik meg a vásárlók. (A főként Budapesten és a vidéki nagyvárosokban jelen lévő Duna House hálózatában a befektetési vásárlás némiképp felülreprezentált lehet. A vevők és eladók nyilatkozatai alapján készülő elemzésekben a később önállósodni akaró gyerekeknek vásárolt ingatlant is a befektetési kategóriába sorolják.)  Látványos változás azonban, hogy mind a fővárosban, mind vidéken egyre nagyobb arányban említik az eladók a korábbi befektetések piacra dobását. Budapesten egy év alatt 9, vidéken 11 százalékkal nőtt az ilyen eladások száma, így már minden hetedik lakást e célból értékesítenek.   Jól megválasztott elhelyezkedéssel ugyanakkor továbbra is megéri ingatlanokba fektetni, igaz, a lassuló ingatlan-áremelkedés nagyobb körültekintésre inti az e célból vásárlókat- hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy 2019-ben véget ért az évek óta tartó kétszámjegyű éves áremelkedési trend, és az idén már konszolidáltabb mértékű drágulás várható. Az Eurostat adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben már „csak” 7,8 százalékkal emelkedtek a hazai ingatlanárak az egy évvel korábbihoz képest, ami a 27 vizsgált tagállam közül a 10. helyre sorolta be a magyar lakáspiacot. A drágulás tehát nem állt meg, az áremelkedés üteme azonban jelentősen lelassult, hiszen a tavalyi második negyedévben még 14,1, az első negyedévben pedig 17 százalékos volt az éves növekedés. Sőt, ha az egyes negyedéveket hasonlítjuk össze, akkor a második negyedévben az elsőhöz képest gyakorlatilag stagnáltak az árak (0,2 százalékos növekedés), majd a harmadik negyedévben elkezdtek csökkenni (1,5 százalékos visszaesés). Valkó Dávid szerint ugyanakkor a lassuló árnövekedés még évekig elhúzódhat. A lakáspiaci folyamatokat célszerű regionálisan, szegmensekre bontva is vizsgálni - hangsúlyozta. Vannak már olyan területek, ahol ismét tér nyílik a korábbi években szinte elfeledett alkura, vagyis az eredeti ár lefaragására, a legkeresettebb részeken és lakástípusoknál ugyanakkor még mindig gyakori, hogy egymásra licitálnak a vevőjelöltek. Az elemző úgy látja: ebben a helyzetben továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet egy lakás megvásárlása azoknak, akik az ingatlan későbbi eladásával spekulálnak. A hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetésekkel szemben ugyanis az ingatlanpiac kevéssé inflációérzékeny, így az ilyen befektetések hosszútávon kifizetődnek. A megfelelő ingatlan kiválasztásához ugyanakkor érteni kell az adott típussal és elhelyezkedéssel kapcsolatos tendenciákat is, így vásárlás előtt érdemes szakemberhez fordulni. Ami pedig a kiadási célú vásárlást illeti: a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is realizálható volt Budapest belvárosában; ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A vidéki nagyvárosok, például Pécs, Szeged vagy Kecskemét ugyanakkor továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokkal kecsegtet.  A hozamcsökkenés hátterében az áll, hogy a 2013 után az eladó lakások árának növekedése jóval meghaladta a bérleti díjak drágulását, ami nem kedvezett ezen befektetéseknek.  A lakásárak drágulásának mostani mérséklődése egyébként épp a befektetők kivonulásának köszönhető, aminek hátterében a kedvező kamatozású új állampapír áll – erre utalt Varga Mihály pénzügyminiszter is a Mandinernek adott csütörtöki interjújában. Matolcsy György jegybankelnök kritikájára reagálva – miszerint a kormány lakáspolitikája a felelős az ingatlanárak elszabadulásáért – elismerte: valóban volt keresletnövelő hatása annak, hogy a kormány az otthonteremtési támogatásokkal 700 milliárd forintnyi pluszforrást engedett a lakásépítési piacra, és ezzel az építőipar nem tudott lépést tartani. Budapest lakáspiaca azonban speciális, mert ott megjelentek a befektetési célú lakásvásárlások és a külföldi szereplők is. A pénzügyminiszter szerint a Magyar Állampapír Plusz júniusi indulása óta épp a kormány fékezi az árnövekedést: 3300 milliárd forint érkezett megtakarításként a kincstárhoz, ami csillapítja az ingatlanpiacot, ezt lehet látni a második féléves adatokon.   

Milliós négyzetméterárak Budapesten

Összesen 6 875 újépítésű lakást kínáltak megvételre a fővárosban idén januárban az elindult 492 projekt keretében, ami tavalyhoz képest 6,2 százalékos növekedést jelent – derül ki az Otthon Centrum összesítéséből. A legtöbb új lakás most is a XIII. kerületben épül, toplistás még Újbuda és Óbuda is. Az átlagos négyzetméterár Budapesten 993 500 forint, ami 11,3 százalékos éves növekedés. A budai kerületekben az egymillió forint feletti négyzetméterár az irányadó, a külső pesti kerületekben 650-850 ezer, a peremkerületekben 600 ezer forintot kérnek. A vállalkozók ezen belül is igen széles sávban, 500 ezer és 2,5 millió forint között kínálják az új lakások négyzetméterét. A kedvezményes, 5 százalékos újlakásáfa januári kivezetése nyomán a jelenleg futó fővárosi projektek 23 százalékában emeltek árat, a projektek 17 százalékában viszont csökkentették azt. Vidéken Győrben, Szegeden és Debrecenben épül a legtöbb lakás, Salgótarján és Dunaújváros viszont projekt nélkül maradt. A jellemző négyzetméterár 548 ezer forint, a legdrágább debreceni projektben 1,255 millió forintot, a legolcsóbb miskolci beruházásban 217 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.   

Szerző