Előfizetés

A szeretettől gyógyuló platántól Árpád vezér kötőfékéig

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.01.25. 09:00

Fotó: Jani Martin
Több klimatikus krízist is átvészeltek már az ország legidősebb fái. A magas kor itt nem kockázatot, hanem értéket és esélyt jelent.
Némi túlzással minden magyar településen áll egy olyan fa, amelyhez Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos vagy Árpád vezér (!) hozzákötötte a kantárszárát. Ez az esetek többségében csupán legenda, az viszont valóság, hogy százszámra élnek az országban olyan fák, amelyek a korukból adódóan mindenképpen jelentős történelmi események tanúi lehettek. A falusias-városias környezetben növő, Matuzsálem-korú faóriások közül választja ki a közönség évről évre az Év fáját, és arra is többször volt már példa, hogy a magyar bajnok a következő esztendőben az európai megméretést is megnyerte (utóbbi nem csak dicsőséget, hanem forintra átszámítható turisztikai vonzerőt is jelent). A 2010 óta minden évben megrendezett szavazás öntudatlan győztesei – akárcsak az ún. nevezetes fák, amely kategória jelentős átfedést mutat az Év fája döntőseivel – nem csak azt bizonyítják, hogy a klímaváltozásnak minden bizonnyal lesznek fás szárú túlélői, hanem azt is, hogy a városi fák kivágásának leggyakoribb magyarázata, az életkorra történő hivatkozás általános indoklásként semmiképpen sem állja meg a helyét. Tavaly a kaposvári Szabadságfa lett az első, alig néhány szavazattal (4431 vs. 4159) megelőzve a dunakiliti Millenniumi tölgyet. A számok is mutatják, hogy a szavazás jelentős tömegetek mozgat meg, az eredmény pedig sokszor úgy alakul, hogy nem feltétlenül a „korelnök”, hanem inkább egy-egy különösen jó történettel rendelkező fa nyeri el a címet. A Szabadságfa a Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán áll, és bár relatíve fiatal, az immár száz éves trianoni döntés emlékét őrzi. 1929 tavaszán ültették el; maga a csemete az egyik trianoni határról, Kőszeg mellől az Írott-kőről érkezett Kaposvárra, és az ültetés során a gyökerei Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad ( a határon túlra szakadt városokból importált) földjébe kerültek. Az egész iskolaudvart beterítő kocsányos tölgyet nyilvánvalóan szeretik a helyiek, a győzelemhez az eddigi tapasztalatok szerint az érzelemdús sztori mellett erős és tömeges lokálpatrióta érzelmek is kellenek. Erre utal a végül a 13. helyet megszerző versenyző, „Jákó szeretettől gyógyuló platánja”, amely valószínűleg minden idők legkedvesebb (nem kizárt, hogy igaz) meséjével került be a versenybe, ám egy mindössze 600 fős falu lakosságának bázisára támaszkodva nem voltak reális esélyei. Az 1900-as ültetésű, a jákói óvoda udvarát árnyékba borító faóriás testét évtizedeken keresztül egy hatalmas seb csúfította, akkora odút képezve, amelybe egyszerre 3-4 gyerek is bebújhatott, ám a sérülés mára szinte nyomtalanul begyógyult, a helyiek szerint a fát folyamatosan ölelgető gyerekek szeretetétől. A nagyvárosi platánok esetében a hasonló odúképződést jobb esetben betonnal, rosszabb esetben a fa kivágásával szokták orvosolni – utóbbit szakmai szempontok nem feltétlenül indokolják. Emlékezetes példa a Nagymező utcai platánoké, amelyeket először 2007-ben, majd 2009-ben akarták kivágni, névleg a túlkorosságukra hivatkozva, a valóságban persze egy mélygarázsépítés miatt. A jelentős lakossági és civil tiltakozás során az építkezés akkor lekerült a napirendről, a platánok pedig azóta is jól vannak (több évtizedes, de semmiképpen sem évszázados fákról van szó, miközben ez a fa akár 250 évig is elél). Ahogyan lapunknak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője elmondta, minden fafajnál létezik egy – nem kőbe vésett, de nagyságrendileg jól meghatározható – felső életkori határ: a bükk 280-300, a tölgy vagy a tiszafa akár 1000 évig is elél. Az adott limiten belül a magas életkor nem rosszat (kockázatforrást), hanem inkább jót jelent: szerencsés genetikai állományt, megfelelő élőhelyet, és jó eséllyel további hosszú életet. Ha egy fa már több száz évet megélt, akkor valószínűleg a klímaváltozás is kevésbé fenyegeti, hiszen nem a mostani lesz az első klímaingadozás, jelentős külső sokk az életében. Ezt a vélelmet vizsgálatok is alátámasztják: például amikor a WWF Magyarország fölmérte a 2014. decemberi jégtörés-kárt a Normafán, azt tapasztalták, hogy az idősebb állomány sokkal jobban viselte a megpróbáltatást, és ugyanerre jutottak máshol a széldöntésekkel kapcsolatban is. Ha van általános szabály akkor az inkább úgy hangzik, hogy az idősebb fa állékonyabb – természetesen csak addig, amíg az élet alkonyára érve a kikorhadás vagy a korona csonkulása meg nem rendíti a stabilitását. Az amúgy jó erőben lévő városi fát már csak azért sem érdemes kivágni, mert a vonatkozó számítások szerint sokmilliós értéket képvisel. A korábbi kalkulációk 5-25 százalékra tették a fák ingatlanérték-növelő hatását (ma már léteznek ennél lényegesen magasabb becslések is), de hasonló értéket képviselnek a növények által nyújtott ökológiai szolgáltatások is. Washingtonban egy, a szaksajtóban gyakran idézett példa alapján egy 15 méter magas amerikai hársfa a Potomac sugárút és az E út sarkán évente 1476 kilogramm szenet és 124 gramm kéndioxidot von ki a légkörből minden évben, ami (15 évvel ezelőtti árakon) 544 dollárba, azaz nagyjából 150 ezer forintba kerülne, ha mesterséges úton kellene megoldani. Egy városi fa átlagosan 4800 liter csapadékvizet szív föl, tartalékol illetve párologtat el, ami dollárban az előzőhöz hasonló tétel. A kor itt is előny: egy 80 centiméter átmérőjű fa akár hetvenszer több szennyező anyagot képes kivonni a levegőből, mint egy 8 centiméter átmérőjű – vagyis az érték az évek számával arányosan nő. Bár a fáknak nincs születési anyakönyvük, a világ legöregebb fáinak életkorát viszonylag pontosan ismerjük. A Wikipédia tematikus oldala két Matuzsálem-fenyőt (simatűjű szálkásfenyő) említ rekorderként: az egyik Nevadában, a másik Kaliforniában él, közel ötezer évesek, és szigorúan védettek – mindkettő köze 3000 éves volt már Krisztus születésekor. De ugyancsak az online lexikon közli azt az adatot is, hogy a 9550 éves Old Tjikko (egy skandináv lucféle) a bajnok. Úgy tűnik, hogy a gyanta révén jól konzervált fenyőfélék élnek legtovább. Magyarország legöregebb fájának a hédervári Árpár-tölgyet tartják, amelynek a becsült kora 7-800 év, a legendája szerint viszont Árpád vezér lovának kötőféke hagyott nyomot a törzsén. Az ilyesfajta történeti keretezés kifejezetten gyakorinak számít. A gödöllői botanikus kert 250 éves vackor (vadkörte) fájához állítólag Kossuth Lajos kötötte ki a lovát, Rákóczi fáiról pedig külön térképet lehetne rajzolni, többek között balatonakarattyai, romhányi, parádi, sárospataki, dabasi térképpontokkal.

A kor értéke

Az Év fája magyar fordulójára általában 15-20 ezer szavazat érkezik, de a téma ennél jóval többeket érdekel. Az adott évi nyertes ugyanis automatikusan indul az Európai Év Fája nevű seregszemlén, és ott akár 50-60 ezer honfitársunk is szokott szavazni a magyar jelölt érdekében, ami európai összehasonlításban is jelentős szavazatmennyiségnek számít. Így esett, hogy tavaly a pécsi havihegyi mandulafa – egy festői kápolnadombon álló aggastyán – simán Európa-bajnok lett, ugyanúgy, mint három évvel korábban a bátaszéki Szent Orbán kápolna oldalában álló molyhos tölgy. Utóbbi esetében már az is fölmérhető, hogy mit jelent egy ilyen cím a gyakorlatban: az önkormányzat szépen rendbe tette a fa környezetét, a települési turizmus pedig érezhetően fellendült a kontinentális hírnévnek köszönhetően.  

Közelebb került az éjfélhez a végítélet órája

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.24. 10:55

Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Nemzetközi kutatók állítottak az emberiség megsemmisülésének kockázatát jelképező órán, így már csak 100 másodpercnyire van a világ a katasztrófától.
Száz másodperccel áll éjfél előtt a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja 20 másodperccel közelebb vitte éjfélhez a mutatót a klímaváltozás és egy atomháború veszélye miatt. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. A képzeletbeli óra 73 éves történetében még soha nem állt ilyen közel a végítélethez az emberiség az Atomtudósok Bulletinje (BAS) szerint.
A szervezetet az atombomba második világháborús létrehozása után alapították, és az emberiség túlélését fenyegető legnagyobb veszélyekre összpontosít. Tavaly és tavalyelőtt két perccel éjfél előtt állt az óramutató. A szervezet tudományos és biztonságpolitikai testülete szponzorainak csoportjával, benne 13 Nobel-díjassal konzultálva állítja előre vagy hátra az óramutatót. Amikor megalkották 1947-ben, az óra mutatója hét percre állt az éjféltől. A BAS kutatói és szakértői évente kétszer gyűlnek egybe, hogy értékeljék az év világszintű eseményeit és döntsenek arról, milyen irányba mozduljanak a végítélet órájának mutatói.
Csütörtökön kiadott közleményük szerint a nukleáris fenyegetés és a klímaváltozás veszélyei párosulnak az internetalapú információs háború veszélyével. "A nemzetközi helyzet rettenetes, nemcsak ezen veszélyek miatt, hanem azért is, mert a világ vezetői lehetővé tették, hogy elkopjon az nemzetközi politikai infrastruktúra, amellyel ezeket kezelni lehetett" - írták. "Most már másodpercekkel és nem órákkal, percekkel fejezzük ki azt, milyen közel áll az világ a katasztrófához" - hangoztatta Rachel Bronson, a BAS elnök-vezérigazgatója.
Jerry Brown egykori kaliforniai kormányzó, a szervezet ügyvezetője arra figyelmeztetett, hogy a nagyhatalmak közötti veszélyes rivalizálás és ellenségeskedés növelte egy nukleáris baklövés veszélyét. A klímaváltozás a válság összetevője. Eljött az ideje, hogy felébredjünk - hangsúlyozta.

Visszavásárolja a használt bútorokat az IKEA

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.23. 15:30

Fotó: Népszava
Márciustól indul a „Bútorok második élete”kezdeményezés. Idén négy városban átvételi pontokat és további önkiszolgáló csomagátvételi helyet is létesít itthon a svéd lakberendezési vállalat.
Külsős, azaz nem a cég által fenntartott átvételi pontok nyitását tervezi idén az IKEA négy városban: Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten és Debrecenben. A budaörsi és a soroksári áruházak után a budapesti Örs vezér téri áruháznál is létrehoznak egy önkiszolgáló csomagátvételi pontot. Tavasszal pedig elindul a „Bútorok második élete” elnevezésű kezdeményezés – írta az Index a vállalat sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján.
„Továbbra is azon dolgozunk, hogy úgy bővítsük és alakítsuk ki szolgáltatásainkat, hogy minél több ember számára legyünk elérhetők. Új csatornákba fektetünk, innovatív áruházi jelenlétet tervezünk, és fejlesztjük a digitális platformjainkat, hogy így feleljünk meg vásárlóink elvárásainak” – mondta Mounia El Hilali, az IKEA regionális kereskedelmi vezetője.
A cég arra koncentrál, hogy megkönnyítse az online vásárlást és digitális támogatást nyújtson az áruházakban is. „Digitális szolgáltatásainkkal párhuzamosan áruházaink még mindig kereskedelmünk és sikereink fontos részét jelentik, ezért továbbra is befektetünk azokba (…)” – fogalmazott Federica Barberis regionális értékesítési vezető.
A külső átvételi pontokon a vásárlók dönthetik el, mikor veszik át a megrendeléseiket. A házhoz szállítás kényelmes és megfizethető alternatíváját jelenti, ha a vásárló maga viszi haza a termékeket – mondta a regionális értékesítési vezető. Hat különböző méretű locker közül lehet majd választani, így kisméretű termékeket, de nagyobb megrendeléseket is lehet oda kérni. Ezeket aztán bármikor elvihetők, nem kell bemenni az áruházba és nem kell várakozni a csomagátvételi pultnál.
Mounia El Hilali, az IKEA regionális kereskedelmi vezetője
Fotó: IKEA

Visszaveszik a használt bútort

A svéd lakberendezési cég 2030-ra meg kívánja valósítani az úgynevezett körkörös modellt. Ezért minden új termékét úgy is tervezi, hogy azok más célból felhasználhatók, helyrehozhatók, újrafelhasználhatók, újraértékesíthetők és újrahasznosíthatók legyenek, hogy a lehető legkevesebb hulladék képződjön. Az  elkerülés mellett minden keletkezett veszteséget szeretnének visszaforgatni a gyártási láncba. Ezért Csehországban az elmúlt néhány hónapban azzal kezdtek próbálkozni, hogyan lehet új terméket készíteni például kávézacc felhasználásával, Szlovákiában pedig eredményes volt a „Textilek második élete” elnevezésű kezdeményezés; a pozsonyi áruházban keletkezett textilhulladékokból új termékeket gyártottak. 
A tervek szerint márciusban induló „Bútorok második élete” elnevezésű szolgáltatás keretén belül a cég visszavásárolja azokat a bútorokat, amelyekre a vevőknek már nincs szükségük. Ezeket aztán a visszavásárlási áron értékesíti a leértékelt termékek részlegén. „Mivel kiállunk termékeink minősége mellett, így az újraeladott, használt bútorokra egy év garanciát adunk. Így biztosítjuk a termékek lehető leghosszabb ideig tartó használatát” – mondta Vladmiír Víšek, az IKEA regionális fenntarthatósági vezetője.
Vladimír Víšek, az IKEA csehországi-magyarországi-szlovákiai régiójának fenntarthatósági vezetője

Kivonták az egyszer használatos műanyag termékeket

A lakberendezési vállalat az idei évtől kivonták a választékból az egyszer használatos műanyag termékeket, mint a műanyag szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket, italkeverőket, fagyasztótasakokat, szemetes zsákokat, valamint a műanyaggal bevont papírtányérokat és poharakat. „Célunk, hogy vásárlóinkat is arra ösztönözzük, hogy a termékeket hosszú ideig használják, és azokat részesítsék előnyben, amelyek fenntartható módon készültek, például újrahasznosított PET palackokból” – idézte Vladimir Víšeket, a cseh-magyar-szlovák régió fenntarthatósági vezetőjét a cég korábbi közleménye.
Az IKEA forgalma Magyarországon 20,5 százalékkal, 90,3 milliárd forintra nőtt. A magyarországi áruházakban több mint 6,7 millió látogató járt, akik közül 3,5 millióan vásároltak is. A magyar vásárlók 37,1 millió terméket vásároltak, és átlagosan 21 783 forintot költöttek vásárlásonként. A magyarországi vendéglátóhelyeiken egy év alatt 4 millió vásárlót szolgáltak ki.