Magyarország rosszabbul teljesít: rosszul állunk megújuló energiában

Publikálás dátuma
2020.01.24. 08:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A 2018-as, 12,5 százalékos magyar megújulóenergia-arány fél százalékkal marad el Magyarország 2020-as céljától - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának csütörtöki közléséből.
Az Unió egészére vetített, 2020-as átlagcél 20 százalék, vagyis számos tagállam ennél sokkal többet vállalt. A 49 százalékot célzó svédek például már két éve 54,6 százalékon álltak. Velük együtt 12 ország - így például a bolgárok, csehek, horvátok, lettek és litvánok - 2018-ra már szintén teljesítette 2020-as célját. A legnagyobb elmaradók a hollandok, a franciák és az írek. Magyarország a szlovénekkel és a szlovákokkal együtt azért kerül mégis szégyenpadra, mert a többi taggal ellentétben itt az arány 2015 óta csökken. Kapcsolódó hír, hogy az állami MVM az általuk ígért két 20 megawattos (MW) és 108 fél megawattos egységből tegnap Kecskeméten átadta a 96.-at. A napokban ötödrészt a szingapúri Keppelhez kerülő MET Kabán 43 MW-s napelempark építésébe kezdett - derül ki a kormányfőhöz közel álló, svájci központú energiacsoport tegnapi közleményéből. A közel 40 millió eurós beruházás keretében 70 hektárra 97 ezer panel kerül. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón bejelentette: a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-használatát és épületenergia-hatékonyságát segítő, 20 milliárdos keretű, vissza nem térítendő EU-támogatásra a január közepi határidőig közel 25 milliárd igény érkezett be. Ebből a cégek ilyen beruházásaik legfeljebb 55 százalékára kaphatnak 3-100 milliós támogatást. Miközben Varga Mihály pénzügyminiszterrel ötvenmilliárd forintos, oktatási célú hitelszerződést írt alá, klímacélú lehetőségeiket ajánlotta a magyar kormány figyelmébe tegnap Liliana Pavlova, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke. 2021 és 2030 között a bank évi 33 milliárd eurót - mintegy 11 ezer milliárd forintot - fordíthat zöldfejlesztésekre. Palkovics László ITM-miniszter találkozójuk során ezt üdvözölve hangsúlyozta: a 2050-es, teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítéshez Magyarországon szükséges 50 ezer milliárd forint jelentős részét magántőke-befektetéstől remélik, aminek ösztönzésében az EIB-nek is jelentős szerepet tulajdonít.
Szerző
Frissítve: 2020.01.24. 18:15

336,90 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.24. 08:14
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon.
Péntek reggel hét órakor az euró 336,90 forinton forgott, 27 fillérrel csökkent az árfolyama az előző esti 337,17 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 305,08 forintról 304,90 forintra, a svájci franké pedig 314,76 forintról 314,31 forintra gyengült.
A jent 2,7833 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,7894 forinttal.
Az euró 1,1048 dolláron forgott péntek reggel, 0,04 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,11 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0718 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9702 frankot adtak, 0,15 százalékkal drágult a dollár. 
A jenhez képest 0,06 százalékkal erősödött a dollár, péntek reggel 109,55 jenen állt az árfolyama.
Szerző

Az oroszok miatt csúszik Paks 2

Publikálás dátuma
2020.01.24. 07:00
Fichtinger Gyula szerint a hatóság ez év közepén kaphatja kézbe Paks 2 legnagyobb, úgynevezett létesítési engedélykérelmét, később érkezhet a munkagödör kiásására vonatkozó megkeresés
Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Tavaly egy radioaktív anyaggal teli műszer zuhant a mélybe, és több mint ezer bevándorlót ért sugárterhelés - derült ki a nukleáris hatóság tájékoztatóján.
Magyarországon a legsúlyosabb - de még mindig kisebb jelentőségű -, nukleáris biztonsági eset Pécsen történt tavaly - derült ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi sajtótájékoztatóján. Eszerint egy, a megyeszékhely beépített ipari területén, földhő-kutatófúrás közben beleesett az 1,8 kilométeres mélységű lyukba egy sugárzó anyagot tartalmazó műszer. A tárgy ugyanakkor szerencsére nem sérült meg, azt hatósági ellenőrzés mellett sikerült biztonságosan kiemelni, egészségügyi, környezeti kár nem keletkezett - közölte Fichtinger Gyula főigazgató. Tavaly egyedül ez az eset érte el nálunk a nukleáris balesetek hétfokozatú besorolásának legalsó, 1-es szintjét. "Jellemzően raktérben elrejtőzött személyek" határátkelőkön, gépkocsi-átvizsgálások során 1331 esetben kaptak nem tervezett sugárterhelést - hangzott el. Pontosító kérdésünkre Fichtinger Gyula megerősítette: a sugárterhelés a gépjárművek átvilágítását végző röntgenkészülékből származott. Az így lefülelt és a hatóságok által elszállított személyeket egészségügyi kár szintén nem érte. A Péterfy kórház személyzetének panasza nyomán néhány, a röntgenezéskor használt védőeszközt le kellett cserélni. Az eset miatt több kórház önellenőrzést végzett. A fővárosi Gergely utcai egykori hulladéklerakó alatti talajvízben kis mennyiségű radioaktív anyag jelenlétét állapították meg, de beavatkozást nem tartottak szükségesnek. A hatóság ellenőrzi a Paksi Atomerőművet, a nukleáris hulladéktárolókat, valamint a fővárosi oktató- és kutatóreaktorokat is. Az erőműben tavaly 11, nukleáris biztonságot érintő esemény történt, amelyek a nemzetközi skálán nullás besorolást kaptak. A blokkok termelését tavaly 16 alkalommal kellett jelentősebb mértékben csökkenteni, ami a 2018-as adatnál ugyan kevesebb, de az azt megelőző évek adatánál több. Bár az atomerőmű a 46 biztonságerősítő előírásból ötöt még nem hajtott végre, Fichtinger Gyula határozottan rögzítette, az egység teljes mértékben biztonságos. A Paks 2, vagyis a tervezett új nukleáris blokkok előkészítésének csúszását firtató kérdésünkre Fichtinger Gyula leszögezte: a hatóság kevéssé lát rá a folyamatra, hisz a létesítési kérelem beérkeztét is csak ez év közepére várják. Az engedélyes, vagyis az állami Paks II. Zrt. ugyanakkor folyamatosan egyeztet velük. Számukra ebből az derült ki, hogy a két éves csúszást hozó uniós engedélyezés után az oroszok eleinte tökéletesnek kevéssé nevezhető terveket készítettek. Az ezt követő államközi egyeztetéseket követően az orosz tervezők érzékelhetően jóval több erőforrást csoportosítottak át a feladat gyorsítására, illetve a hazai követelményrendszert behatóan ismerő szakértők is kerültek melléjük. A hatóság - amiként azt a kormány illetékesei is bejelentették - ez év közepére várja Paks 2 legnagyobb, úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Három hónapra rá érkezhet a munkagödör kiásására vonatkozó megkeresés. Ezt rövidebb ideig, várhatóan négy hónapon át vizsgálják, aminek során összefésülik a két tervet. Bár a hatóság ez idő alatt törekszik az erőmű és a gödör terveinek összhangjára, ha utóbbit - vonatkozó törvénymódosítást és uniós engedélyt követően - engedélyezik, az erőmű egészének jóváhagyása még hozhat változást. Így az ásást az engedélyes csak saját felelősségére kezdheti meg - szögezte le. Az egészében több százezer oldalra rúgó létesítési engedélykérelem elbírálására a hatóság igyekszik erőforrásokat összpontosítani. Ugyanakkor a versenyszférához képest nagyságrendekkel alacsonyabb közalkalmazotti fizetések miatt a hivatalt változatlanul elvándorlás sújtja. Ráadásul az új szabályok miatt a fél évig betöltetlen álláshelyeiket el is vesztik. Mindazonáltal erőteljesen keresnek új munkatársakat, mert a minőségből nem engednek - rögzítette kérdésünkre a főigazgató. A két új blokk építésének várható idejét nemzetközi példák alapján öt és több mint tíz év közé tette. A folyamatot a hatóság mindvégig ellenőrzése alatt tartja. A nukleáris áramtermelés építéstől a leszerelésig-hulladékkezelésig terjedő szén-dioxid-kibocsátásának erősen vitatott témája kapcsán Fichtinger Gyula hatáskör híján nem kívánt állást foglalni. Az építéssel, leszereléssel, hulladéktárolással kapcsolatos mindennemű lehetséges szennyezést a környezetvédelmi engedély kiadása során az illetékes kormányhivatal vizsgálja - tette hozzá. A főigazgató úgyszintén nem kívánta latolgatni a jelenlegi blokkok esetleges 2032-37 utáni továbbműködtethetőségének esélyeit sem. Ennek felmérési idejét - vonatkozó törvényi felhatalmazás után - viszont legalább négy évre becsülte.
Szerző