Panaszkodott a reptéri zaj miatt, a kormánysajtó térképen mutogatta a házát

Publikálás dátuma
2020.01.23. 16:23

Fotó: Béres Márton / Népszava
A civil szervezet vezetője lapunknak nyilatkozott, miszerint a kormányzat döntései nem csökkentették a ferihegyi zajterhelést, mire a kormánysajtó a lakása építési engedélye körül kezdett kutakodni.
„Tisztázatlan körülmények között épült”, egy nem lakóingatlannak minősített, a leszállópályától 400 méterre lévő ingatlanon él – vádolta meg az origo.hu kormányportál Frik Zoltánt, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület elnökét azok után, hogy a civil szervezet vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, tapasztalatuk szerint a repülőtér mellett élők továbbra is szenvednek a zajtól, továbbá elmondta, hogy a Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITDM) nem hajlandó foglalkozni a panaszaikkal. Az ügyben az egyesület számos pert indított a magyar hatóságokkal szemben, amiért a repülőtér fejlesztése kapcsán rendre nem veszik figyelembe a környéken élő civilek jogait. A kormányportál egy térképen mindjárt be is mutatta Frik Zoltán magánlakását (!). Hozzátéve: a Kerületi Építési Szabályzat értelmében az ingatlan olyan építési övezetbe tartozik, „ahol gazdasági, jellemzően raktározási és termelési tevékenységi célt szolgáló épületek helyezhetők el”, ám „önálló lakóépület nem helyezhető el”. Frik Zoltán szerint viszont az origo.hu valótlanságot írt és helyreigazítást kért a lappal szemben. Ebben leírta: a családja már az 1890-es évek óta azon a telken lakik. Nemcsak ők: szerinte újságcikkek, tervtanácsi nyilatkozatok is mutatják, hogy a Ferihegy mellett lakók problémája nem mai keletű. A repülőteret 1950-ben minősítették főrepülőtérré. 1960-as években meglévő újságcikkek annak bizonyítékai, hogy a hatóságok már akkor sem rendezték a területet a repülőtér környékén, és rendre úgy fejlesztették a repülőteret, hogy közben nem rendezték az itt élők sorsát. Dacára, hogy a Ferihegy utolsó, 1976-os érvényes környezetvédelmi hatástanulmányában is szerepelt, hogy „a környező ingatlanokat szanálni kell” – vagyis kivásárolni, ám a hatóságok nem tartották be ezt az előírást. Frik Zoltán elmondta: a repülőtér melletti lakása engedéllyel rendelkezik, a földhivatali lap szerint „kivett lakóháznak” minősül az ingatlana. Szerinte az origo.hu abban csúsztatott, hogy az általuk bemutatott térkép egy 2017-es rendelet alapján készült, ami arról szólt, hogy 2017 decembere után mi építhető azon a területen. Ám az előtte épült lakóingatlanokra – ebből több száz is van a repülőtér mellett – ez nem vonatkozik. „Az önök lapjában sokkal több értelme lenne a repülőtér működésének visszásságait feltáró oknyomozó cikkeket írni, mint kifejezetten személyemmel foglalkozni” – írta Frik Zoltán az origo.hu-nak. Mint arról írtunk, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Tarlós István ex-főpolgármester még nyáron azt ígérte, hogy „lényegében megszűnik a repülőgépek okozta éjszakai zajterhelés Budapesten” illetve, hogy „éjfél és reggel öt óra között, a mélyalvási időszakban szinte teljesen megszűnik a repülőgép-forgalom Budapest felett, a Liszt Ferenc-repülőtéren tervezetten nem szállhatnak fel és le repülőgépek.” Ehhez képest a repülőtér ma is átlagosan 8-10 járatot fogad a mélyalvás időszakában. Frik Zoltán úgy látta: a korábban bejelentett kormányzati intézkedések – az éjszakai repülőgépek agglomeráció felé terelése – a repülőtér közvetlen közelében élők helyzetén nem segített, ami szerinte 1500 lakást, azaz becslések szerint 2-3 ezer embert érint. Az elnök leszögezte: ők most is ugyanolyan súlyos zajártalomnak vannak kitéve, mint korábban. Továbbá: ennek ellenére a Palkovics-féle tárca május óta nem hajlandó tárgyalni velük. Lapunk is hasonlóan járt: a cikkünk kapcsán a minisztériumot is megkerestük a kérdéseinkkel, ám a minisztérium nem válaszolt. Ehelyett előbb a Magyar Nemzet közölte le a minisztérium állásfoglalását, majd az origo.hu következett, amelynek hirtelen nyilatkozott a fideszes vezetésű XVII. kerület építéshatósági csoportja, ahol elmondták, hogy Frik Zoltán repülőtér melletti házának nincs építési és fennmaradási engedélye. Ugyanakkor az origo.hu szerint a XVII. kerületi építésügyi osztály leszögezte: „mivel az épület a légi felvételek tanúsága szerint már több mint 10 éve ott áll, jogi lépéseket az ott lakóval szemben nem tudnak tenni.” Ezen túlmenően a Palkovics -féle tárca a Magyar Nemzetnek azt állította, hogy az általuk bevezetett intézkedések nyomán „csökkent a zaj” és „kevesebb a panasz”. Így „a szabályváltozás hatálybalépése után szeptemberben és októberben egyetlen gép sem szállt le Budapest felől a mélyalvási időszakban.” Azt ugyanakkor a tárca elhallgatta a kormánysajtó elől, hogy – mint azt megírtuk – novemberben már napi átlagosan három, decemberben pedig átlagosan kevesebb, mint napi 2 repülő érkezett a főváros felől mély alvás időszakban. Arról pedig nem emlékezett meg a tárca, hogy a korábbi ígéretekkel szemben éjszaka így is átlagosan több mint féltucat gép száll le, ami a repülőtér közvetlen közelében élő 2-3 ezer ember életét keseríti meg. A minisztériumnál rákérdeztünk, hogy szabtak-e ki bírságot a késve érkező gépekre – korábbi ígéretek szerint akár járatonként 1000 euró is járhat azért, ha mélyalvás idején indokolatlanul használják a fővárosi légteret. A minisztérium lapunknak erre sem válaszolt, ám a kormánysajtónak elárulta, hogy az éjszakai berepülésekért 33 ezer euró bírságot szabtak ki. Természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan milyen társaságokra melyik járatokért szabták ki a bírságot, ám erre azóta sem válaszolt nekünk a tárca. Frik Zoltán szerint a 33 ezer eurós bírság azt mutatja, hogy eszerint ősz óta legalább 33 alkalommal megzavarta a X., tizenharmadik és tizennegyedik kerületi lakosokat az éjszaka leszálló, sokszor 400 tonnás repülőgép a mélyalvásban, ami ilyen gyakoriságban már egészségkárosodást okoz. 
Frissítve: 2020.01.23. 17:26

Tovább örülhetnek a köd szerelmesei, de azért a nap is süt majd pénteken

Publikálás dátuma
2020.01.23. 16:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Kárpát-medence időjárását péntek estig döntően magasnyomás alakítja, reggelre nagy területen pára, köd képződik.
Éjszaka nagy területen párássá válik a levegő, reggelre több helyen képződik köd, zúzmarás köd, illetve alacsonyszintű rétegfelhőzet. A ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. Pénteken a köd, illetve rétegfelhőzet helyenként csak lassan oszlik, szakadozik fel, másutt azonban a kezdeti párásság után napos idő valószínű kevés felhővel. A délnyugati, déli szél éjszaka a Kisalföld térségében élénkülhet meg, pénteken mindenütt mérsékelt marad a légmozgás.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és -8 fok között alakul, de a fagyzugos területeken egy-két fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken többnyire 1 és 5 fok között várható, a déli vidékeken ennél pár fokkal melegebb, a ködös részeken hűvösebb is lehet.

Időjárási helyzet Európában

Kontinensünk középső részei fölé egy anticiklon ékelődött be. A magasnyomás mentén a reggeli órákra nagy területen párássá, ködössé vált a levegő, ezt azonban gyengén felhős, napos folytatás követi. Az anticiklon peremén északon, északkeleten ciklonok örvénylenek. Frontjaik mentén erősen felhős vagy borult az ég, többfelé fordul elő hószállingózás, havazás a Kelet-európai-síkság vidékén. Az Ibériai-félsziget felett sekély ciklonok kavarognak, és okoznak többfelé változékony időt. Több helyről is záporokról, kiadós esőről, sőt helyenként zivatarokról is érkezik jelentés. A legmelegebb területek a Földközi-tenger medencéje mentén találhatók, itt 15 és 20 fok között változik a hőmérséklet. Európa túlnyomó részén 0 fok felett alakul a csúcsérték, nappali fagy csak északon, illetve a tartósan ködös tájakon fordul elő. A Kárpát-medence időjárását péntek estig döntően magasnyomás alakítja, reggelre nagy területen pára, köd képződik.
Témák
időjárás

Orbán Viktor szerint itt az idő megállapodni a mérsékelt iszlám pártokkal

Publikálás dátuma
2020.01.23. 15:45

Fotó: Benkő Vivien Cher / Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Indonéziában csodálkozott rá, hogy a Fidesz mennyire hasonlít a helyi iszlám mozgalomhoz – aztán nekiesett a liberálisoknak.
A kereszténydemokrata pártoknak jó esélyük van az együttműködés megteremtésére a mérsékelt iszlám pártokkal, mert közös bennük, hogy mindegyik ragaszkodik saját identitásához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a jobbközép pártokat tömörítő Centrista Demokrata Internacionálé (CDI) vezetőségi ülésén, amelyet az indonéziai Yogyakartában rendeztek meg. 
A CDI alelnöki posztját is elfoglaló Orbán ugyanakkor elvileg nem a magyar kormánypropaganda ismeretében is megdöbbentő iszlám-kereszténydemokrata összeborulás, hanem az iraki helyzet miatt repült Indonéziába.
"Amikor néhány évvel ezelőtt itt jártam, felfedeztem, hogy létezik itt egy párt, amely (a Fidesszel) azonos módon gondolkodik. Ez nagyon inspiráló volt. Kíváncsi lettem arra, hogy miként működik, mit jelent az a politikai filozófiában, ha az ember nem keresztény, hanem muzulmán"

- mondta az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök , utalva a rendezvényt megszervező indonéz kormánypártra, a Nemzeti Ébredés Pártjára (PKB).  "Nagyon tanulságos és érdekes, hogy egy olyan iszlám mozgalom, mint az önöké, hogy jeleníti meg magát a politikai színtéren. Számomra ebből két kérdés következik: milyen lesz a kereszténység jövője és milyen az iszlámé. Tudunk-e úgy egymás mellett élni, ahogy régen, ami kiválóan működött" - mondta, hozzátéve, hogy az együttműködés nem befejezett ügy, de igen jó esély van rá. 
Igen, ezt ugyanaz az Orbán Viktor mondta, akinek kormánya súlyos tízmilliárdokat költött az idegenellenes, gyűlöletkeltő kampányra

 - ennek hatására dokumentáltan nőtt a magyarok muszlimokkal és színesbőrűekkel szemben érzett félelme -  az az Orbán barátkozik most a mérsékelt iszlámmal, aki a Bild Zeitungnak nyilatkozva még ezt mondta:
„... a bevándorlás által a muzulmánok a belátható jövőben már többségben lehetnek Európában. Ha Európa megengedi a kultúrák versengését, akkor a keresztények a vesztes oldalon fogják magukat találni. Ezek tények. Az egyetlen kiút azok számára, akik Európát keresztény kultúrkörként kívánják megtartani, az, hogy ne engedjünk be egyre több muzulmánt”

Persze, aki a Türk Tanács ügyeit figyelemmel követi, az pontosan tudhatja, hogy a miniszterelnök szívesen vesz részt feketeöves keresztényüldöző türk államok fórumán is, sőt, budapesti képviseletet is biztosít szervezetüknek. 
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az önazonosság megőrzése nehéz feladat Európában: szerinte az a fő kérdés, hogy miképpen tudjuk megőrizni nemzeti és keresztény identitásunkat egy olyan időszakban, amikor az úgynevezett európai haladó, liberális politikai erők megpróbálnak nyomást gyakorolni ránk – és egy posztkeresztény, posztnemzeti korszakba vezetnék át a társadalmakat. Innentől egyszerű volt követni a miniszterelnök gondolatmenetét:
a mérsékelt muszlimokat és a keresztényeket is identitását őrző közösségekként mutatta be – és az ellenségképzés jegyében szembeállította őket „az úgynevezett nemzetközi, fősodorbeli, liberális gondolkodókkal és médiájukkal.”

A technika persze unalomig ismert, hiszen  a miniszterelnök ugyanezt a módszert, a többség és a kisebbség szembeállítását alkalmazta a gyöngyöspatai roma tanulóknak és az elítélteknek megítélt kártérítések esetében is.
Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 16:55