Életmentő mobilalkalmazás indult

Publikálás dátuma
2020.01.23. 13:14

Fotó: Facebook/Országos Mentőszolgálat
Segíti a mentők munkáját, gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást az az applikáció, amelyet Ausztria, Szlovákia és Csehország után már Magyarországon is lehet használni.
Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását és az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét. Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és egyebek mellett megmutatja a segítségre szorulóhoz legközelebb eső patikát, egészségügyi ellátóhelyet is – mondta Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója sajtótájékoztatón. Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy az újdonságokat használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját – tette hozzá.
A legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget az alkalmazás – mondta Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese. Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást; egy gombnyomással hívhatók a mentők, és segíti a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is. Az applikáció Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban már működik, ikonos kialakításának köszönhetően pedig az is tudja használni, aki nem beszéli az adott nyelvet vagy állapota miatt nem tud beszélni. Az alkalmazás Android és iOS rendszeren is elérhető és minden mobilhálózaton működik. A híváskezdeményezés és az adatküldés ingyenes – tette hozzá. Az innováció nem ér semmit, ha nem elérhető széles körben, a cég ezért arra törekszik, hogy az innovatív technológiai megoldásokat a közjó szolgálatába állítsa – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.
Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban eddig már több mint egymillióan töltötték le az életmentő applikációt. A magyar alkalmazással ezekben az országokban is lehet segítséget hívni – mondta Filip Malenak, az applikáció fejlesztője a bemutatón.
Az alkalmazás segítségével egy gombnyomással hívjuk a mentőket és küldhetjük el a címet és akár az előre feltöltött egészségügyi adatokat is – olvasható az Országos Mentőszolgálat Facebook-oldalán
Szerző

Beszivárognak a vérbe a napvédő krémek

Publikálás dátuma
2020.01.23. 12:30

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND/dpa Picture-Alliance / AFP
További kutatásra van szükség, hogy kiderüljön, biztonságosak-e ezek a termékek.
A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent tanulmány megismételte az amerikai szövetségi gyógyszer- és élelmiszerhatóságz (FDA) tudósai által májusban végzett kutatás eredményeit. Ez megkérdőjelezte a napkrémek biztonságát – fejtette ki Adam Friedman, a George Washington Egyetem dermatológiai intézetének vezetője, aki nem vett részt a kutatásban.
„Teljesen félreértelmezték az eredményt. Csak mert bekerül a véráramba, az még nem jelenti azt, hogy nem biztonságos. De azt sem jelenti, hogy az. A választ még nem tudjuk”

– mondta Friedman.

A kutatás során azt elemezték, hogy egy átlagos napkrém összetevőinek aránya meghaladja-e a vérben a milliliterenkénti 0,5 nanogrammot. Az FDA javaslata szerint azoknak a termékeknek kellene vizsgálni a biztonságosságát, amelyek átlépik ezt a határt. „Kutatásunk eredménye azt bizonyítja, hogy a napkrémek bizonyos aktív összetevői felszívódhatnak” – mondta Janet Woodcock, az FDA gyógyszer-értékelési és kutatási központjának igazgatója. A tanulmány nyomatékosítja, hogy a gyártóknak azt is vizsgálniuk kell, hogy a termék a véráramba jutva is biztonságos-e.
Az FDA azt korábban már igazolta, hogy biztonságosak azok a napkrémek, amelyek ásványokkal – például cink-oxiddal és titánium-dioxiddal – blokkolják a napsugarakat, de ezek gyakran hagynak maradék anyagot a bőrön.
Az FDA szerint kötelezni fogják a napkrémek gyártóit, hogy adjanak több információt arról, milyen aktív összetevői vannak a termékeiknek. A vizsgálat szerzői hangsúlyozták: eredményeikkel nem azt akarják sugallni, hogy az emberek hagyjanak fel a napkrémek használatával.
Az új kutatás hat kémiai összetevőt tesztelt négy kereskedelmi forgalomban lévő készítményben 48 ember részvételével. A hat összetevő közül hármat – az avobenzont, az oxibenzont és az oktokrilént – a májusi kutatás is vizsgálta, ehhez adtak másik hármat, a homoszalátot, az oktiszalátot és az oktinoxátot – vizsgálata. A résztvevők testük 75 százalékát bekenték a naptejjel az első napon egyszer, majd a következő három napon naponta négyszer. Mind a hat összetevő meghaladta az FDA által biztonságosnak ítélt limitet már az első felvitelkor és a vérben lévő koncentráció idővel tovább növekedett.
„Ebből megtudtuk, hogy mennyi kerül bele a vérbe. A következő kérdés, hogy ez számít-e”

– mondta Freidman.

Szerző

A kígyó lehet a koronavírus gazdaállata

Publikálás dátuma
2020.01.23. 10:16
Kígyóleves egy hongkongi piacon
Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
Kínai tudósok átfogó elemzést készítettek a közép-kínai Hupej tartományban már 17 halálos áldozatot követelő tüdőgyulladást okozó vírusról.
A kígyó azon állatok egyike, amelyeket a közelmúltban bezárt vuhani tengeri élelmiszerpiacon árultak. A feltételezések szerint ehhez a piachoz köthető a megbetegedések többsége. Több kínai, köztük a pekingi és a vuhani egyetem tudósai a Journal of Medical Virology című folyóiratban szerdán publikálták tanulmányukat az újonnan azonosított koronavírus létező szekvenciáinak átfogó elemzéséről, amelyben összehasonlították különböző állatfajok RNS – ribonukleinsav – szekvenciáit.
Az elemzés eredményei szerint a 2019-nCoV vírus egy rekombináns vírus a denevérekben lévő koronavírus és egy ismeretlen eredetű koronavírus között. A rekombináció a szénhidrátszármazékokat tartalmazó összetett fehérjében, a virális tüskeszerű glikoproteinben történt, amely felismeri a sejtfelszíni receptort.Az eredmények alapján a kutatók feltételezik, hogy a glikoproteinben végbement hasonló rekombináció hozzájárulhatott a fajok közötti átterjedéshez kígyóról emberre.
A kínai kutatók a 2019-nCoV vírus teljes genomját közzétették az amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézetek (NIH) és az influenzaadatokat megosztó Global Initiative on Sharing All Influenza Data adatbázisában.
Szerző