Megvan a BKK új vezérigazgatója

Publikálás dátuma
2020.01.23. 11:34

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Varga Ivett eddig a Budapesti Közlekedési Központ stratégiai és innovációs igazgatója volt.
2020 február 1-től Varga Ivett a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. új vezérigazgatója, a közlekedési szakember a Főpolgármesteri Hivatal nyílt pályázatán nyerte el megbízatását – közölte a Főpolgármesteri Hivatal. A közleményben az áll: Varga Ivett tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (mai Corvinus) végezte, 2019-től a BKK stratégiai és innovációs igazgatója. Az élhető, zöld Budapest megteremtésében stratégiai fontosságú a fenntartható közösségi és közúti közlekedés megszervezése – teszik hozzá. Az új vezérigazgató feladata a főváros közlekedésszervezési és fejlesztési programjainak megvalósítása, a tömegközlekedés szervezése, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés és a közúti forgalomirányítással összefüggő tevékenységek megújítása. „Az egyik legkomolyabb szakmai verseny a BKK vezérigazgatói pályázói között folyt. Örülök, hogy egy olyan szakember nyerte el a megbízást, aki már ismeri a vállalat életét belülről. Biztos vagyok benne, hogy Varga Ivett kiváló partnere lesz a fővárosnak abban, hogy Budapest közlekedése egyre jobban megfeleljen a globális kihívásoknak” – mondta a kinevezésről Karácsony Gergely főpolgármester.
Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 11:52

Nagy Imréhez hasonlította magát Simonka György

Publikálás dátuma
2020.01.23. 10:51

Fotó: Népszava
Ugyanazon a padon ült, mint Nagy Imre, és hozzá hasonlóan ő sem kér kegyelmet – ebben látja a párhuzamot a különösen jelentős csalással vádolt politikus.
Olvasók kérdezték, Simonka György pedig válaszolt, így kötetlen és eléggé szókimondó levelezés alakult ki szerdán az Orosháza Café oldalán a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt fideszes politikus és a hozzászólók között. Volt aki egyszerűen csak jelezte, hogy szerinte Simonkának takarodnia kellene, mert méltatlanná vált a képviselői mandátumára, mire Simonka György így válaszolt: az olvasó csak csak akkor tudná, hogy ő mit érez, ha egyszer ártatlanul meghurcolnák.
Akadtak azonban például nehezebben megkerülhető kérdések is – például ez:

De arra is volt válasza Simonkának, hogy miért csak most kezdett nyilatkozni a több éve húzódó ügyben. Mint jelezte, ügyvédei tanácsára hallgatott három évig, nehogy úgy tűnjön, befolyásolni próbálja az eljárást – eközben pedig az  az „elfogult ellenzéki média” ízekre szedte őt és családját, kollégáit sem kímélték. A legerősebb azonban az a momentum volt, amikor egy olvasó számon kérte Simonka György nyilatkozatát, amiben a súlyos ügyekkel vádolt képviselő az Oroscaféban január 20-án megjelent exkluzív interjúban Nagy Imréhez hasonlította magát.
„Azoknak köszönhetjük, hogy ma azon a padon ülünk, azoknak a vádlottaknak a padján ülünk, ahol Nagy Imrét elítélték, és Nagy Imre nem kért kegyelmet. Mi sem kérünk kegyelmet, mi sem kérünk semminemű védelmet, semmiféle befolyásgyakorlást. Egyszerűen megelégszünk az igazsággal.”

Simonka szerint ő ezzel nem arra akart célozgatni, hogy társaival együtt Nagyhoz hasonlóan koncepciós per áldozatai lennének – egyszerűen csak lát bizonyos párhuzamokat. 
Emlékeztetésképp: A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, a a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft-nél feltárt szabálytalanságok miatt. A politikus törvénymódosítással akarta legalább részben megúszni a csalássorozat miatt járó szankciókat, lapértesülés szerint pedig azzal is vádolják, hogy Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vállalkozásainál indított adóhatósági eljárások leállításáért, és megkente a Paprikakert TÉSZ felszámolásával megbízott egyik végrehajtót is, aki azóta szintén a vádlottak padján ül. Simonka jelenleg is szabadlábon védekezik.
Nagy Imre pedig kommunista politikus volt, 1953 és 1955 között, valamint az 1956-os forradalom alatt a Minisztertanács elnöke, aki nagy irányváltással, de kiállt a többpárt rendszer újbóli bevezetése mellett, legitim megmozdulásnak nevezte a forradalmat, és követelte a szovjet csapatok kivonását is az országból. A forradalomban betöltött szerepéért egy kirakatper során halálra ítélték és kivégezték, majd titokban  eltemették.
Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 11:41

Balatonfüreden tartja évadnyitó frakcióülését a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.01.23. 10:01

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A „börtönbiznisz megszüntetése” és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítása is téma lesz.
Február 12-13-án tartja a kihelyezett, a minden évben a parlamenti ülésszak előtt sorra kerülő szokásos frakcióülését a Fidesz Balatonfüreden – tudta meg a Magyar Nemzet. A kormányközeli lap azt írja: a tanácskozás témája többek között a „börtönbiznisz megszüntetése” és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítása lesz. Varga Judit igazságügyi miniszter néhány hete, nem sokkal a tavaly decemberben történt győri gyermekgyilkosság után jelentette be, hogy a kormány zéró toleranciát hirdet az erőszakkal szemben. A kormány tájékoztatása szerint a győri tragédiát vizsgáló jelentés feltárta, hogy a feltételes szabadlábra bocsátás szabályainak szigorítása szükséges. A kormany.hu-n megjelent jogszabálytervezet a Büntető törvénykönyvet, a büntetés-végrehajtási törvényt és az egészségügyi törvényt is módosítaná, erről itt írtunk bővebben. Orbán Viktor miniszterelnök pedig legutóbbi nemzetközi sajtótájékoztatóján, majd január 17-én a Kossuth rádiónak adott interjújában kelt ki a raboknak a rossz börtönviszonyok miatt járó több millió forintos kártérítések miatt. A kormányfő azt mondta: 12 ezer elítélt együttesen 10 milliárd forint körüli kártérítési összeget követel az államtól a rossz börtönviszonyok miatt, és ebben „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” segítik őket, akik rájöttek, hogy az európai szabályok a kínzásról lazák és abszurdak. A kormányfő szerint ez joggal való visszaélés, ezért – az egyébként a bíróságok által jogerősen megítélt – kifizetéseket fel kell függeszteni. Közben már el is készült a kormányhatározat a börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztéséről.
Szerző