Londoni olimpia: pozitív lett az újrateszteléskor a román súlyemelők doppingmintája

Publikálás dátuma
2020.01.22. 12:09
Gabriel Sincraian nyolc éves mintája lett pozitív
Fotó: GOH CHAI HIN / AFP
Lehetséges, hogy az ország egyetlen súlyemelőt sem indíthat az idei nyári játékokon.
A 2012-es londoni olimpián szerepelt mind a négy román súlyemelő, köztük két érmes doppingmintája pozitívnak bizonyult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elrendelt újrateszteléskor – adta hírül a főleg az olimpiai sportágakra szakosodott insidethegames hírportál. Utolsóként Gabriel Sincraian nyolc éve levett mintájának újbóli elemzése mutatta ki anabolikus szteroid jelenlétét. Tavaly márciusban a londoni játékokon férfi 56 kg-ban nyolcadik Florin Croitoru, ez év januárjának elején pedig a brit fővárosban a férfiak 69 kg-os súlycsoportjában harmadik Razvan Martin, s a női 69 kilóban második Roxana Cocos mintájának újraanalízise szolgált pozitív eredménnyel. A 31 esztendős Sincraian esete azért különös, mert már 2013-ban két évre eltiltották, miután rajtavesztett egy versenyen kívüli ellenőrzéskor. Visszatérése után pedig 2016-ban, a riói ötkarikás játékokon ismét megbukott, akkor is anabolikahasználat miatt hozott újfent pozitív eredményt mintájának vizsgálata, amiért megfosztották a 85 kg-ban szerzett olimpiai bronzérmétől. Utóbbi vétsége nyomán nyolc évre tiltották el. A négy olimpiai „utódoppingos” eset következtében könnyen megeshet, hogy Románia egyetlen súlyemelőt sem indíthat az idei nyári játékokon, Tokióban. Részvételük nagyban függ attól, hogy a fegyelmi vizsgálatokat, s a jogi eljárásokat lezárják-e időben, vagyis a július 24-én rajtoló olimpia kezdetéig. Ám még ha ott is lehet Románia, képviseletében legfeljebb egy férfi és egy női súlyemelő rajtolhat. A Nemzetközi Súlyemelési Szövetség (IWF) 2017-es határozata értelmében minden olyan IWF-tagország, amelynek emelői három vagy több pozitív eredményt szolgáltatnak a NOB által a 2008-as és 2012-es olimpián levett minták újbóli tesztelésekor, egyéves eltiltással sújtható. Korábban az IWF kilenc országgal szemben már alkalmazott egyéves felfüggesztést 2017-2018-ban.
Szerző

Futballfényűzés közpénzből

Publikálás dátuma
2020.01.22. 08:30

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
A közpénzből működtetett labdarúgó NB I-ben a játékosok havi átlagfizetése 3,3 millió forint, ez pont a tízszerese annak az összegnek, amit átlagosan a magyar lakosság keres.
Senki sem kérdezte meg a magyar lakosságot arról, hogy a befizetett adóforintjaiból a labdarúgó NB I-ben pályára lépők bérét kívánja-e finanszírozni vagy esetleg azt szeretné, ha másra fordítaná a kormány a pénzét. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kimutatása szerint 2018-ban a magyar bajnokságban szereplő futballisták átlagosan bruttó 3,3 millió forint fizetést kaptak havonta, pont tízszer annyit, amennyit a magyar lakosság keres átlagban. 
Nemcsak a fizetések terén vannak kivételezett helyzetben a futballisták, klubjaiknak ugyanis az adóterhei is alacsonyabbak: Tiba István fideszes országgyűlési képviselő javaslatára a kormány ugyanis 2017 szeptemberében úgy döntött: a sportvállalkozásoknak nem kell ekhót fizetni a játékosok bére után. Tiba személyesen is aktív résztvevője volt a honi futballnak, a Balmazújváros labdarúgócsapatánál dolgozott ügyvezető igazgatóként. Az együttes 2018 nyarán kiesett az első osztályból, egy évvel később pedig a második vonalból is kizárták, mert elfogyott pénze, az Index akkori cikke szerint négymilliárd forint hiányzott a klub kasszájából. Balmazújváros arról is emlékezetes marad, hogy az anyagi gonddal nem küzdő labdarúgókat szociális bérlakásokban helyezték el, elvéve ezzel a helyet a valóban rászorulóktól. 
Muszbek Mihály sportközgazdász lapunknak tavaly ősszel adott nagyinterjújában már kifejtette, hogy mi a probléma a labdarúgás gazdasági üzemeltetésével. Elmondta, ugyan kívánatos volna, hogy minél több saját piaci típusú bevétele legyen a sportágnak, de ez nálunk nem valósul meg. Mivel a fejlődést gyorsítani akarják, ezért az állam speciális eszközöket mozgósít.
Kelet-Európában vagy a szovjet utódállamokban ezt úgy szokás, hogy egészen egyszerűen kijelölnek egy oligarchát, akinek fel kell építenie például a szocsi téli olimpia egyik létesítményét, vagy működtetnie kell egy csapatot. Van ennek egy klasszikus magyar modellje, amikor azt állam viselkedik úgy, mint egy befektető, és közpénz-forrásokat nyújt a sportági fejlődés gyorsításához. Magyarországon a közösségű igényű ingatlanokat nem magántőkéből, hanem közpénzből megelőlegezi az állam, és saját maga lép a befektetői piacra. Sőt a bújtatott fogyasztói piacra, mert minek nevezzük azt, amikor állami vállalatok hirdetéseivel vannak tele a csarnokok, a pályák? 
Nyilván nem azért, mert annak az egyébként sokszor monopolhelyzetben lévő állami cégnek a termékét próbálják eladni. Mindez egy határozott és markáns politikai akarat nyomán született döntés, az állam ezért lép fel a fejlődés gyorsítójaként.
A korábbi és a jelenlegi gazdasági adatokat elemezve a szakember elmondta, tíz éve a magyar liga összbevételéből az egy csapatra eső átlagos érték 300 millió forint körül volt: ma ez 2,7 milliárd forint. Nagyjából kilencszeres a növekedés, ami óriási. A felzárkózást a politikai akarat, az állam és a közpénz biztosította. De amíg tíz éve a 300 millió 90 százaléka piaci pénz volt, addig ma a 2,7 milliárdnak nagyjából 60 százaléka közpénz, negyven százaléka piaci, de ez is kozmetikázott, mert például a túlárazott közvetítési jogdíjakat is a piaci bevétel oldalára számolják. És a kiadások is nagyságrendekkel emelkedtek, hiszen olyan játékosokat vettek, akik mondjuk egymillió euróba kerültek, de nekik 3-5 évre ugyanennyi bért vagy foglalkoztatási költséget kell fizetni. Vagyis, ha úgy nézzük, akkor kétszer kell megvenni egy játékost: egyszer az átigazoláskor, egyszer pedig a bérkifizetéskor. Ami ekkora összegeknél már igen jelentős kiadás egy klubnak.

Mögöttünk a horvátok

A világbajnoki ezüstérmes Horvátországban a klubok kevesebb pénzt költenek a bérek kifizetésére, mint Magyarországon. Az UEFA összegzéséből az derült ki, hogy míg Magyarországon a 2017-es 3,5 millió euróról egy évvel később már 5,3 millióra emelkedett a bérekre fordított összeg, a horvátoknál ennél kisebb mértékű volt a növekedés (4,2 millióról 5 millióra). Az európai összevetésben Magyarország ezzel az összeggel huszonegyedik, a régióban viszont harmadik, Ukrajna (7 millió euró) és Lengyelország (5,8 millió euró) mögött. Csehországban 4,9, Romániában 3,7, Szerbiában 3,5, Szlovákiában 1,9 millió eurót költenek a klubok átlagosan évente bérekre. 

Fucsovics bejutott a legjobb 32 közé, Babos az első fordulóban kiesett az Australian Openen

Publikálás dátuma
2020.01.22. 07:51

Fotó: WILLIAM WEST / AFP
Egyik szemünk sír, a másik nevet.
Fucsovics Márton a 32 közé jutott a melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokságon, miután szerdán a második fordulóban jobbnak bizonyult az olasz Jannik Sinnernél. A magyar teniszező jelenleg 67., olasz ellenfele a 82. a világranglistán.

Eredmény, 2. forduló (a 32 közé jutásért):

  Fucsovics Márton-Jannik Sinner 6:4, 6:4, 6:3

Fucsovics Márton és Jannik Sinner
Fotó: WILLIAM WEST / AFP
Babos Tímea viszont az első fordulóban búcsúzott női egyesben, miután szerdán kikapott a lengyel Iga Swiatektől.
A világranglistán 88. magyar játékos - honlapja szerint - gyengén kezdte a 33 perces első játszmát, és 18 éves ellenfele gyorsan el is döntötte azt. Az 56. helyen álló Swiatek a második gémben brékelt, utána pedig 5:3-ig szinte tökéletesen adogatott, és alig veszített labdamenetet.
A két játékos első találkozójának második felvonása sem hozott változást. A lengyel tinédzser két brékkel 4:0-ra elhúzott, ekkor a 26 éves Babos hozta az adogatását, majd elszalasztotta egyetlen bréklabdáját. Végül 5:2-es állásnál Swiatek magabiztosan hozta a szerváját, és befejezte a mérkőzést, amely 1 óra 8 percig tartott.
A teniszező Facebook-posztjában azt írta, felkészültnek érzi magát, keményen dolgozik, ám ellenfele tökéletes teniszt játszott, ő pedig nem ütötte annyira a labdát, amennyire a legjobbak között szükséges. Mint fogalmazott, nagyobb kockázatot kell vállalni, nyerő ütésekre kell törekedni, bevállalva a hibázás lehetőségét is. "Párosban már átléptem ezt a mentális gátat, ott hiszem, hogy bármire képes vagyok, nem tartok a hibáktól és ennek azt hiszem, látszik is az eredménye." Azt ígérte küzd tovább, hogy egyéniben is a legjobbak közé kerüljön, bízik a csapatában és a munkájukban.
Babos Tímea Kristina Mladenoviccsal az oldalán csütörtökön kezdi meg szereplését párosban. A második helyen kiemelt, világbajnok magyar, francia duó a 64 között a Dalila Jakupovic, Raluca Olaru szlovén, román kettőssel csap össze.

Eredmény, 1. forduló (a 64 közé jutásért):

 Babos Tímea-Iga Swiatek 3:6, 2:6

Szerző
Frissítve: 2020.01.22. 08:59