Előfizetés

30 helyett 45 író kapja meg a Térey János-ösztöndíjjal járó, havi bruttó 320 ezer forintot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.21. 15:05

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Demeter Szilárd nem vétózott, sőt a tartaléklista 15 írója is felkerült a rendes listára.
A tizenkilenc tagú, ismeretlen összetételű szakmai zsűri január 20-án, hétfőn választotta ki jelöltjeit a középgenerációs (35-65 év közti) íróknak szánt ösztöndíjra érkezett több mint 330 jelölt közül - írja a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja. A többfordulós, titkos szavazás eredményeként 30 magyar írót a lehető legszélesebb szakmai konszenzus alapján választottak ki a legfeljebb ötéves alkotói ösztöndíjra, amit a PIM biztosít a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Programja keretében.

Bartók Imre nem veszi át

Az író aggályosnak találja a ösztöndíj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét, és nem hiszi, hogy "itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként Demeter Szilárd példaképe és főnöke (Orbán Viktor - a szerk.) az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk". A teljes cikket itt tudják elolvasni. 

A szakmai kuratórium további 15 írót tartaléklistára javasolt, hogy amennyiben Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója él vétójogával, vagy amennyiben az elkövetkezendőkben valamilyen oknál fogva csökkenne a Térey-ösztöndíjasok száma, akkor a tartaléklistán szereplő alkotók kaphassák az ösztöndíjat. A főigazgató azonban nem vétózott. Sőt, javaslatára a Térey Ösztöndíjbizottság úgy döntött, hogy a 30 mellett két évre ez a 15 író is megkapja a Térey-ösztöndíjat. Ehhez egyetlen kikötést rendeltek: két év múlva, 2021 végén az ösztöndíjbizottság egy nagytekintélyű meghívottakból álló szakmai zsűri segítségével értékeli a Térey-ösztöndíjasok ezen időtartam alatt felmutatható irodalmi munkásságát, és legkevesebb öt ösztöndíjassal nem hosszabbítják meg a szerződést. A Térey-ösztöndíj havi összege a Digitális Irodalmi Akadémia tagjainak juttatott mindenkori felhasználási díj 90 százaléka, ez 2020-ban havi bruttó 320 ezer forint. A Térey-ösztöndíjasokkal a PIM szerződést köt, az ösztöndíjas státusz ennek aláírásával jön létre.

A Térey-ösztöndíjra javasolt 45 alkotó

Bartók Imre, Berta Zsolt, Czilli Aranka, Csehy Zoltán, Csender Levente, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Hodossy Gyula, Kemény István, Keresztesi József, Király Zoltán, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lázár Balázs, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Márton László, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szőcs Petra, Terék Anna, Varga Melinda, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor, Zoltán Gábor, Zsille Gábor

Közvetlen tükröződések – Akaratlanul is saját életünk képei villannak fel előttünk

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.01.21. 12:00
Akaratlanul is saját életünk képei villannak fel előttünk
Fotó: KOZLOV EVGENIY
Hétköznapi történések folyamatos feszültségben Harag Anita novelláiban.
„Sárga, kék, zöld, nagyanyámék a bazsarózsaszínűben laknak. Ő hívja így, a Bazsarózsaház. Amikor szavazni kellett a ház felújításáról, ragaszkodott ehhez a színhez, ezzel majd kitűnnek a sok unalmas épület közül. Nemcsak simán zöld vagy kék, hanem bazsarózsaszínű. Csak nekem mondta el, hogy régen, még amikor Rákoscsabán laktak, az egyik szomszédnak ilyen színű volt a háza. Kétszer akkora volt, mint az övék, a cseresznyefája átnyúlt a kertjükbe. Bazsa néni, így hívták a szomszédot, megengedte, hogy az átlógó szemeket lecsipegessék a testvéreivel. Az a jó cseresznye, amelyik kukacos, mondta nekik, amikor látta, hogy néhányat eldobálnak. Csak vegyétek ki belőle a kukacot, meglássátok, az a finom. Nagyanyám azóta is a kukacos cseresznyére esküszik. Én nem szeretem a cseresznyét, mert vagy rossz, vagy kukacos” – olvasható Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb címmel megjelent kötetének egyik írásában, s könnyedén úgy érezhetjük, mindannyiunk elhallgatásai és elfeledett pillanatai is benne vannak ezekben a sorokban. Szerzőjük tűpontos, ám egyszerű mondatainak különös ereje van. Miközben az emberi kapcsolatok, s gyakran a családi élet útvesztőiben bolyong, távoli, és ismerős arcokat és jeleneteket körvonalaz. Hétköznapjainkról, a generációk közti érthetetlen viszonyokról, elkapott beszélgetésekről és nagy hallgatásokról szól, akaratlanul is saját életünk képei villannak fel előttünk.  A Petri György-díjat, majd 2019-ben Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat elnyert szerző első novelláskötetében látszólag nem történik semmi, mégis a feszültség újabb és újabb, fojtogató hullámveréseit érzékeljük. Súlyos beteg, vagy már a betegség előszelétől is rettegő nagyszülők, alkoholista apák, egyedülálló anyák, néma, szemlélődő gyerekek, megfelelési kényszerrel küzdő, szeretetéhes felnőttek, meg nem értett, arctalan alakok – a kötet szereplői mi magunk vagyunk. Az érdektelenség és a némaság között húzódó vékony határvonalon ugyanakkor a kíváncsiság, a saját és családi sorsunk, történeteink iránti érdeklődő, nyílt tekintet is felsejlik. Az írások egyszerre szólnak konkrét jelenünkről, és egy általános, egyszerű felismerésről: mindazoknak az embereknek természetes tükröződései vagyunk, akik körülvesznek bennünket. Ám ez nem szükségszerűen rossz – sugallja a szerző –, inkább olyan, mint a finom cseresznye. Kukacos.

Infó:

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb Magvető Kiadó, 2019.

Örülhetnek a krimi szerelmesei – Jo Nesbø újra Budapestre látogat

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.01.21. 11:35
Jo Nesbø
Fotó: DANIEL ROLAND / AFP
Könyveinek különlegessége a sajátos pszichológiai látásmódban, az életszerű, valóságos részletekben, a jól felépített karakterekben, illetve a thriller és krimi-műfaj ötvözésében rejlik.
A skandináv krimi koronázatlan királya, Jo Nesbø ismét Magyarországra látogat. Az Animus kiadó által meghívott világhírű szerző a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vesz részt: április 24-én találkozhatnak vele az olvasók, amikor legújabb regényét, a Kést is dedikálja a jelenlévőknek. A norvég zenész, dalszerző és közgazdász végzettséggel is rendelkező írót a krimi irodalom egyik legsikeresebb szerzőjeként tartják számon. Könyveinek különlegessége a sajátos pszichológiai látásmódban, az életszerű, valóságos részletekben, a jól felépített karakterekben, illetve a thriller és krimi-műfaj ötvözésében rejlik. Számtalan díj és elismerés mellett több mint negyvenötmillió példányt adtak el könyveiből, és több mint félszáz nyelvre fordították le műveit. Hazánkban legnépszerűbb kötetei a Harry Hole-sorozatba tartoznak, ám más írásokkal is foglalkozik, többek közt gyerekkönyveket is ír. Először 2015-ben járt nálunk, idén pedig egy turné részeként találkozhatunk vele pozsonyi látogatását követően Budapesten. Jo Nesbøt általában a svéd Stieg Larssonhoz hasonlítják: a műveiben megjelenő társadalomrajz és társadalomkritika, a pontos dramaturgia, a precíz karakterfejlődés leginkább A tetovált lány alkotójának írásaira volt jellemző a skandináv krimik világában. „Az elmúlt években az északi irodalomnak nagyon erős lett a hangja, számos remek, hihetetlenül tehetséges szerző bukkan fel, de amíg a szépirodalom itthon némileg egy szűkebb réteget szólít meg, a krimi ennél jóval szélesebb körben népszerű, így talán látványosabb is a rohamosan növekvő rajongótábor” – jegyezte meg a műfaj kapcsán Fekete Judit, az Animus könyvek pr-marketing vezetője. A skandináv krimiket hazánkban az Animus kiadó indította el a siker útján, többek között szintén náluk jelent meg Stieg Larsson Millenium-trilógiája.