Harry herceg és családja máris megkezdte új, kanadai életét

Publikálás dátuma
2020.01.21. 14:56

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Tavaszig még őrzik címeiket.
Kanadába érkezett Harry herceg, ahol feleségével, Meghannel és gyermekükkel megkezdik új életüket – a brit királyi családon kívül, írja a Guardian. Sussex hercege Vancouver nemzetközi repülőterén kedden landolt gépével, és testőrök kíséretében autóba szállt. Harry így újra együtt van feleségével és a nyolc hónapos fiukkal, Archie-vel, most először azóta, hogy bejelentették, feladják államilag finanszírozott királyi életüket. Vasárnap a herceg azt nyilatkozta, hogy nem maradt más választásuk, csak az, hogy mindketten visszalépjenek a brit királyi családban betöltött hivatalos szerepüktől. Harry herceg remélte, hogy állami pénzek nélkül is folytathatják a királynő, a brit nemzetközösség és a katonai szövetség szolgálatát, de erre nem volt lehetőségük. 
Szerző

Ausztráliában is megjelent, Kínában már négy halottja van az új koronavírusnak

Publikálás dátuma
2020.01.21. 11:42

Fotó: The Yomiuri Shimbun/Ken Satomi / AFP
A WHO rendkívüli szakértői bizottsági ülést hívott össze.
A negyedik áldozat, egy 89 éves férfi a közép-kínai Vuhanban halt meg, ahonnan az első megbetegedéseket jelentették. Ugyanitt kínai egészségügyi források szerint korábban már ketten haltak meg a betegségben.
Ugyancsak kedden ausztrál egészségügyi források bejelentették, hogy Brisbane-ben karantén alá helyeztek egy férfit, akin nem sokkal azután, hogy visszatért Vuhanból, a betegség tünetei jelentkeztek. Ugyanekkor az ország egészségügyi hatósága biológiai biztonsági ellenőrzést rendelt el a Vuhanból Sydney-be érkező repülőgépek utasainál.
Abe Sindzó japán miniszterelnök a keddi kabinetülésen fokozott óvatosságra szólított fel. "Noha nálunk nem jelentettek emberről emberre átterjedt fertőzést, a megbetegedések száma Kínában nő, ezért nekünk is óvatosnak kell lennünk" - jelentette ki a kormányfő. Japánban egyelőre egy megbetegedést jelentettek, a fertőzött január közepén tért vissza a szigetországba Vuhanból.
A kínai hatóságok hétfőn mintegy 220 fertőzéses megbetegedésről számoltak be az ország több régiójában, beleértve Pekinget és Sanghajt is, a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság pedig megerősítette, hogy a tüdőgyulladás-járványt okozó új koronavírus emberről emberre is terjed.
Az eddig nem ismert koronavírus egy vuhani halpiacon jelenhetett meg először, majd cseppfertőzéssel továbbterjedt. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok szerint a mostani megbetegedések esetében nem ezek valamelyikéről van szó.
Különös aggodalomra ad okot az, hogy a héten beköszönt Kínában a holdújév, ilyenkor pedig emberek százmilliói kelnek útra.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli szakértői bizottsági ülést hív össze szerdára Genfben. Ez lesz hivatott megállapítani, hogy a koronavírus terjedése nemzetközi járványügyi vészhelyzetet jelent-e.
Szerző

Egyre durvább az európai szmoghelyzet

Publikálás dátuma
2020.01.21. 11:10

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
Itáliában drámaian rossz a levegő minősége. Mivel nincs egységes szabályozás, az egyes városok által hozott intézkedések következményei alig érzékelhetőek.
Vasárnapra a kedvező meteorológiai viszonyoknak köszönhetően némelyest javult a levegő minősége az olasz fővárosban, hétfőre azonban jelentősebb áttörést remélnek e téren, mert az előrejelzések szerint esni fog a várva várt eső. Félő azonban, hogy hamarosan ismét aggasztó lesz a károsanyag mértéke a levegőben, s nem csak Rómában, hanem Milánóban és más nagyvárosokban. Múlt héten mindkét településen a dízel-, illetve a régebbi benzinüzemű gépkocsik közlekedésének korlátozását rendelték el. Az országban súlyos gondot jelent, hogy magas légnyomású front határozza meg az időjárást és több mint három hét óta alig esett az eső. Az ország több részén ráadásul nincs légmozgás, így a levegő sem tud megtisztulni. Ennek következtében fokról fokra emelkedik a levegőben lévő káros részecskék aránya. A Po-folyó térségében a legdrámaibb a helyzet. Sűrű köd alakult ki, a légminőség egyre rosszabb. Ám a városokban sem ideálisak a viszonyok. Szálló porból (PM10) az egészségügyi határérték 24 órás átlagra 50 mikrogramm/köbméter. A nagyvárosokban azonban a múlt hét szinte minden napján ennél sokkal rosszabb értékeket mértek. Országos stratégiát nem dolgoztak ki a légszennyezés visszaszorítására, ezért az egyes régiókra, illetve városokra bízták, hogy adott esetben mennyire kemény intézkedéseket hozzanak. Mivel azonban nincs egy egységes rendszer, ezért átláthatatlan viszonyok alakulnak ki. Rómában például múlt kedden szigorú intézkedéseket hoztak, a tilalmat az összes dízelautóra kiterjesztették, még az Euro 6-os környezetvédelmi besorolásúakra is. A tilalom ugyanakkor az Euro 2-es benzines gépjárművekre is vonatkozott. Emellett különféle más korlátozásokat is bevezettek attól függően, hogy magán-, vagy áruszállító gépkocsiról van-e szó. A tilalom nem csak magát a belvárost, hanem az úgynevezett Fascia Verdét is érintette, azaz a városhatár és a belváros közötti úgynevezett zöld zónát. Összesen mintegy 700 ezer ember kényszerült arra, hogy a tömegközlekedést vegye igénybe. Sokak szerint a város vezetése túlzásba vitte az intézkedéseket, ez a szigor nem volt indokolt. Nem meglepő módon hasonló tartalmú közleménnyel állt elő az olajtársaságokat tömörítő egyesület.
Milánóban is korlátozásokat vezettek be múlt héten, a lombardiai városban azonban az intézkedések csak az Euro 4-es besorolású gépkocsikig voltak érvényesek. Elrendelték a készültség vörös fokozatát, amely akkor lép életbe, ha a károsanyag koncentrációja legalább tíz napig haladja meg az egészségre veszélyes határértéket. Kérdés azonban, hogy van-e bármi foganatja ezeknek az intézkedéseknek, ha más városok nem követik a szigort. Torinóban, Bolognában és Padovában például narancsfokozatú készültséget rendeltek el, ami azt jelzi, hogy a károsanyag részecskék mértéke legalább négy napig lépte túl a megengedett határértéket. A legsúlyosabb a violaszínű riasztás, amely már igen komoly gépkocsitilalom elrendelését feltételezi. Cinzia Perrino, a levegőminőséget ellenőrző intézet igazgatója úgy véli, ahhoz hasonlítható a helyzet, amikor egy zárt teremben sokan dohányoznak, de néhányan azt kérik, hagyják abba a füstölést. Ilyenkor valamivel kevesebb lesz a szobában a füst, de amíg nem nyitják ki az ablakot, addig a levegő minősége meglehetősen rossz marad. Alapvető gondot jelent, hogy Rómában elképesztően magas a gépkocsik száma. Minden tizedik lakosra hét autó jut. Londonban, Párizsban, Berlinben ez három és öt közötti. Magyarországon, az Eurostat 2016-os adatai szerint az ezer főre jutó autók száma 338 volt. A másik probléma, hogy az olasz fővárosban az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a tűzifával való fűtés. Ez olcsóbb például a gáz- vagy villanyfűtésnél, de a környezetre sokkal károsabb. Olaszországban – Európa államai közül – igen sokan halnak meg a légszennyezettség következtében, derült ki a The Lancet című lap által 2019-en közölt tanulmányból. 2016-ban 46 ezer erre visszavezethető halálesetet jegyeztek fel. Világszerte ugyanakkor hatmillió ember halálát okozta a szmog.

Szmog a világban

Évente csaknem 9 millióan halnak meg a világon a légszennyezés miatt, köztük mintegy 800 ezer európai - így becsültek a European Heart Journal-ben tavaly májusban megjelent tanulmány szerzői. A szmog inkább a szegényebb térségeket sújtja, az öreg kontinensen a legjobban a Balkánt: a helyiek főként tűzifával illetve széntüzelésű rendszerekkel melegítik otthonaikat - a gáz nincs bevezetve a házakba, az elektromos fűtés pedig túlságosan költséges. A kemény telek során így a kollektív fagyoskodás vagy fulladozás között választhatnak. A szegényebb területeket a közlekedés és az energiatermelés is jelentősen rontja a levegő minőségét: a régen gyártott járművek jóval magasabb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek, az erőművek pedig nem ritkán a lakott területek környékén, fosszilis tüzelőanyagok (leginkább szén) égetésével termelik az áramot. A légszennyezettség mégsem feltétlenül a fejelentlenség jele: a rohamosan gyarapodó Kínában illetve Indiában is súlyos gondokat okoz a szmog. A világ két legnépesebb országában egy három évvel ezelőtti tanulmány becslése szerint több mint 3 millióan haltak 2015-ben a rossz minőségű levegő miatt. A bajok abból fakadnak, hogy rohamtempóban iparasodtak, miközben a döntéshozók a lakosság életminőségére kevés figyelmet fordítottak - hasonló a helyzet az ázsiai térség többi feltörekvő nemzetében is. Kínában már évekkel korábban felismerték a problémát és igyekeznek tenni is ellene: például a szén helyett gáztűzülésű erőművekre vagy megújuló energiaforrásokra áttérni. Pekingben és északnyugat-kínai Hszianban hatalmas “légtisztító tornyokat” is felállították, amelyek csökkentik a levegő károsanyag tartalmát. Indiában is küzdenek a szmog ellen, de egyelőre egy fontos lépéssel le vannak maradva Kínához képest: az újdelhi kormány nem tiltotta be a tarlóégetés, amely nagymértékben hozzájárul az ország légszenyezettségéhez. 

Témák
szmog