Talált tárgyként kezeli, úgy gyűjti össze a széthagyott e-rollereket Erzsébetváros

Publikálás dátuma
2020.01.21. 14:15

Fotó: Népszava
Még egy forradalmian új, népszerű szolgáltatás bevezetése előtt is konzultálni kell a helyiekkel - írják közleményükben.
Nagyon sok panasz érkezett a Niedermüller Péter vezette budapesti, VII. kerületi önkormányzathoz az elhagyott, a gyalogos forgalmat akadályozó elektromos rollerek miatt - írja az erzsebetvaros.hu -, ezért
keddtől azokat begyűjtik és talált tárgyként kezelik, Erzsébetváros Jegyzője a jogosult jelentkezéséig gondoskodik ezek őrzéséről.

Ezzel az intézkedéssel a helyzet normalizálása törekszenek - fogalmaz a közlemény -, egyben szeretnék felhívni a figyelmet a közösséggel folytatott párbeszéd fontosságára. "Arra, hogy még egy forradalmian új, sokak körében népszerű szolgáltatás bevezetése előtt is konzultálni kell az adott terület lakóival, használóival, hogy az újdonság nem zavarja-e őket, nem okoz-e gondot a mindennapi életükben" - írják.
A fővárosba a Lime rollermegosztóval berobbant szolgáltatás, illetve maga a jármű is hamar népszerűvé vált. Ugyanakkor a figyelmetlen, nemtörődöm rollereseknek hála, legalább annyi ellenzője is van a szolgáltatásnak, mint ahányan lelkesednek érte. A jelenleg hatályos, 1975-ös Kresz pedig nem rendelkezik a megfelelő fogalmakkal ahhoz, hogy rendet tegyen a budapesti utcákon, a zavart pedig csak fokozta, amikor Pintér Sándor belügyminiszter tavaly novemberben egy mondattal segédmotort faragott az e-rollerekből. Hasonló káosz előzte meg a sörbiciklik, majd a segway-ek kitiltását a belvárosból. Közös vonása ezeknek a közlekedési eszközöknek, hogy rendkívül népszerűek a turisták körében - akár a rövidtávú lakáskiadás, ami ugyancsak egyre hevesebb viták és egyre szigorúbb korlátozások tárgya, lévén elhódítják általa a nyaralók a várost annak lakóitól. A turizmus okozta károk minden esetre nem riasztják el a kormányt az iparág mértéktelen támogatásától, legutóbb például Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy a szálláshelyek áfáját idén 18-ról 5 százalékra csökkentik.
Szerző

Nyolc százalékos béremelést ajánl a BKV, de a szakszervezeteknek ez nem tárgyalási alap

Publikálás dátuma
2020.01.21. 13:45

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az érdekképviseletek 15 százalékot kérnek.
Megalázóan kevés, összesen nagyjából 8 százalékos béremelési ajánlatot tett hosszú hónapos hallgatás után a BKV vezérigazgatója a mai, január 21-ei tárgyaláson. A szakszervezetek kitartanak a 15 százalékos követelés mellett, a 8 százalék még tárgyalási alapnak sem felel meg – írta közleményben az Egységes Közlekedési Szakszervezet. A mai bértárgyalás volt az első, amelyen a BKV vezetése konkrét ajánlatot tett az idei bérek emelésére, ám a szánalmasan kevés, több tételből összeállt, nagyjából 8 százalékos javaslatért kár volt összeülni – nyilatkozta Naszályi Gábor. A 8 százalék átlag úgy jön össze, hogy 6-ot alap béremelésként, 2-t pedig senioritás és a „kulcsemberek” megtartása címén adna a cég – magyarázza az EKSZ elnöke. Ez a BKV-nak – pontosabban a tulajdonos fővárosnak - nagyjából 5,6 milliárd forintjába kerülne. Az EKSZ és a többi szakszervezet azonban továbbra is kitart a 15 százalékos követelés mellett, hiszen a hosszú hónapok hallgatása után most először elhangzott százalékokat az érdekvédők kiindulási alapnak sem tekinthetik. Az elnök hangsúlyozta: ezzel a szánalmas ajánlattal nem lehet a tapasztalt járművezetőket és karbantartókat a cégnél tartani. Naszályi szerint, ha Bolla Tibor vezérigazgató felelősen gondolkodik a BKV jövőjéről és az ott dolgozók megbecsüléséről, akkor komolyabban veszi a béremelési tárgyalásokat, s hamarosan tesz egy, a mainál lényegesen jobb ajánlatot. A szakszervezetek várják az érdemi folytatást – szögezte le.   
Szerző

Meghalt Nagy Lajos, az MTI Külföldi Adások Szerkesztőségének volt vezetője

Publikálás dátuma
2020.01.21. 12:57

Fotó: Shutterstock
Az elmúlt héten, életének 90. évében elhunyt Nagy Lajos, az MTI Külföldi Adások Szerkesztőségének volt vezetője. Az állami hírügynökség nem emlékezet meg a haláláról.
Az 1930-ban született Nagy Lajos 1947-ben került az MTI-be. Eleinte a belpolitikai rovat munkatársa, majd a gazdasági rovat vezetője, 1956-ban pedig a hírügynökség forradalmi bizottságának tagja volt (az MTI emlékoldalán, az 1956.mti.hu-n ma is olvasható a visszaemlékezése a Magyar Távirati Iroda 56-os tevékenységéről). Szerepvállalása kettétörte a karrierjét: a forradalom bukása után disszidált, hazatérését követően pedig hosszú ideig nem kapott munkát. Az MTI nem vette vissza, szabadúszóként, általában álnéven publikált. A konszolidáció időszakában, 1963-ban került ismét az állami hírgyár állományába, azon belül is a Külföldi Adások Szerkesztőségére (KASZ). Előbb a KASZ helyettes vezetőjeként dolgozott, a korábbi szerkesztőségvezető, Heltai András tudósítói megbízatásának kezdetétől pedig a KASZ vezetője volt, egészen a nyugdíjazásáig. Lelkiismeretes, magas színvonalú munkájáért megkapta az MTI Örökös Tudósítója és az Aranytoll szakmai elismeréseket. Az MTI gyakorlatában nem számít megszokottnak, hogy egy rendszereken átívelő pályafutású, megkérdőjelezhetetlen szakmai kvalitású vezető munkatársának haláláról ne számoljanak be. Lapunk megkérdezte a hírügynökséget, hogy miért nem adták ki Nagy Lajos halálhírét – amennyiben reagálnak, válaszukat közölni fogjuk.
Szerző
Témák
MTI