Új fejlesztési központot ültetett Budapest nyakába a kormány, Vitézy Dávid a vezérigazgató

Publikálás dátuma
2020.01.21. 07:37

Fotó: Népszava
A Budapest Fejlesztési Központ a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja átalakulásával jön létre, a bejelentés szerint Karácsony áldásával.
Létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid lesz - jelentette be kedden Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.
A Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. tulajdonjogát a Miniszterelnökség gyakorolja.

A BFK nem új cégként, hanem az évek óta működő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja átalakulásával jön létre. A közmédiában tett bejelentés szerint a BFK feladata a városépítésben való közreműködés, a kormányzati budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése, a fővárosi önkormányzattal való együttműködés, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa támogatása, részben döntéseinek végrehajtása. A központ emellett városkutatásokat folytat, gyűjti a nemzetközi tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat, valamint szakmai konferenciákat, a társadalommal való párbeszédet is szervez majd budapesti ügyekben. A BFK nem vesz át önkormányzati feladatokat, hatásköri változás nem történik, ilyen kormányzati szándék nincs.
A névhasználathoz Karácsony Gergely főpolgármester hozzájárulását is megkapták - jelentette ki a közmédiával Gulyás. A BFK Fürjes Balázs irányításával jön létre és működik, ő kérte fel vezérigazgatónak Vitézyt is, aki elfogadta a felkérést. "Meggyőződésünk, hogy Vitézy Dávid személye és munkája komoly hozzáadott értéket jelent a kormányzati Budapest-munkában. Vitézy Dávid a BKK korábbi sikeres vezetőjeként az egyik legtapasztaltabb, legjobb városfejlesztési szakember, remekül fognak együtt dolgozni Fürjes államtitkárral" - fogalmazott a miniszter.
Fürjes arról beszélt, hogy Vitézy "remek igazolás, nagy munkabírású, fiatalon is tapasztalt klasszissal gyarapodott a kormányzati Budapest-csapat". Kompetens vezető, tudását Karácsony is nagyra tartja, nem véletlenül kérte föl a BKK vezetésére - fűzte hozzá. Karácsony nem kérte fel Vitézyt, a BKK cégvezetői posztját megpályáztatta, erről korábban például itt nyilatkozott a Népszavának. Vitézy aztán azzal utasította el a pályázást, hogy szerinte a BKK-nál magasabb szinten kell összefogni a főváros közlekedésének szervezését, regionális szemléletmódra van szükség. Fürjes erről azt mondta: "ha már nem vállalta a BKK vezetését, szálljon be a városépítésbe az új Budapest Fejlesztési Központ vezetőjeként". Az államtitkár, miután a főváros nyakába ültetett új intézményt bejelentette, azt is mondta: "Budapest nem csatatér, a város fejlődése mindannyiunk közös ügye, a budapestiek együttműködést várnak a kormánytól és városvezetéstől, nem háborút".

„Hetente jöhetnének, ha minden balhéról írni akarnának”

Publikálás dátuma
2020.01.21. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel
Az erő a legfőbb értékmérő abban a kaposvári gyermekotthonban, ahol az egyik gondozott súlyosan bántalmazta a társát.
– A Karcsi már mást is megvert, féltünk tőle, mert nem lehetett tudni, mikor fog elborulni. A kabátját a nagyjából nulla fok ellenére is a kezében cipelő rövid hajú fiú nem volt hajlandó többet mondani, köszönés nélkül belépett a kaposvári Zita Gyermekotthon zöld kapuján, s elindult a portásfülke felé. Oda már nem követhettük, ugyanis hiába kértünk engedélyt a Somogy megyei Gyermekvédelmi Központtól, hogy bejuthassunk az intézménybe, az igazgató még csak nem is reagált megkeresésünkre.
A gyermekotthon az elmúlt hetekben azzal került ismét a hírekbe, hogy az interneten megjelent egy decemberi felvétel, amelyet az egyik gondozott készített, s amelyen egy nagyobb fiú – ahogyan a videón elhangzik, Karcsi – össze-vissza ver és rugdos egy nálánál kisebb és gyengébb gyereket. Az eset komoly visszhangot váltott ki, a verekedőt és a felvétel készítőjét elfogta a rendőrség, előbbi előzetes letartóztatásba került és súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás ellene. – Nem ez volt az első, hogy Karcsi megverte – mondta az otthon egy másik lakója, aki természetesen megnevezte az áldozatot. – Csak most lebukott, mert az a hülye felvette és kikerült a netre. Amúgy hetente jöhetnének, ha minden balhéról írni akarnának – tette hozzá. Találkoztunk a videón megvert fiúval, sőt a felvétel készítőjével is, ám gyámügyi engedély nélkül nem nyilatkozhattak. Az áldozat annyit azért elárult, hogy a körülményekhez képest jól van, s amióta bántalmazója nincs az otthonban, sokkal nyugodtabb a légkör, s a nevelők is jobban figyelnek rájuk.  Az 1882-ben alapított, 1993 óta Zita királyné nevét viselő intézményről – előtte a szovjet partizánlány, Zoja Kozmogyenszkaja, még korábban Mária Valéria volt a névadó – négy éve Székely László akkori ombudsman írt jelentést. Ebből kiderült, hogy az otthonban mindennapos az agresszió, sőt, előfordult szexuális erőszak is, a gondozottak drogoznak, állandóan megszöknek, s alig akad közöttük, akiknek ne lenne rendőrségi ügye. Az érintettek akkor azzal magyarázták az áldatlan állapotokat, hogy a Zita normál gyermekotthonból speciálissá, deviáns gyerekek lakhelyévé vált. Arról viszont mindenki mélyen hallgatott, hogy normál gyermekotthonként is komoly gondok adódtak az intézménnyel, tíz évvel Székely László előtt elődje, Takács Albert is hasonló állapotokat tapasztalt vizsgálatakor. "A Zita Gyermekotthon tevékenysége, feladatának teljesítése alacsony színvonalú, működése - különös tekintettel a speciális ellátást igénylő gondozottak vonatkozásában - súlyosan sérti a gyermekek kiemelt védelméhez és lehető legmagasabb szintű testi, lelki egészséghez fűződő jogát” – írta a jelentésében. Korábban többször is jártunk az otthonban, s megtapasztaltuk, valóban mindent átjár az erőszak: nemcsak a gyerekek viselkedése volt agresszív – az egyik fotósnak neki is támadtak –, de dühkitöréseik nyomát viselték az ajtók, a berendezés, az ablakok – azóta felújították az épületet. Nemcsak a gyerekek, de a nevelők is elismerték, hogy a hierarchia ugyanúgy épül fel, mint a börtönökben, azaz az erő számít, a testi sértés már akkor is mindennapos volt. A gondozottak ráadásul nemcsak egymással keménykedtek, hanem a városba kilépve sem szelídültek meg. Az állandó szökésekről az egyik korábbi igazgató megjegyezte: olyanok, mint egy garniszálló, ha már elviselhetetlenül koszos valaki, éppen megéhezik, vagy pénzre van szüksége, visszamegy.
A Zita leghíresebb lakója 2010 előtt Janika volt, akire 11 éves korára 67 bűncselekményt - autófeltöréseket, lopást, telefonkészülékek kifosztását, csoportos rablást – bizonyítottak rá, volt olyan hónap, hogy 24 alkalommal került szembe a törvénnyel. Akadt olyan lakó is, aki súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt állt bíróság elé, ugyanis erőszakkal arra kényszerítette otthontársait, hogy kolduljanak, s a „keresett” pénzt átadják neki, de a Zita portását is meglopta, az utcán pedig nők kezéből csavarta ki a táskát. Végül két évre javítóintézetbe került. Két másik gondozott a gyermekotthon páncélszekrényét rámolta ki, s lettek gazdagabbak százezer forinttal, társaik pedig azért kerültek bíróság elé, mert terrorizálták a kisebb gyerekeket: bezárták őket az ágyneműtartóba, s egyikük kezét szöges lécdarabbal ütötték. Tizenhárom éve az igazgató és az egyik pedagógus is szembe került a törvénnyel, egyebek mellett folytatólagos csalás miatt emeltek vádat ellenük: előbbi hamis iratokkal jelentkezett egy képzésre, amelyet az intézmény akkori vezetője állított ki neki.
Szerző
Frissítve: 2020.01.21. 09:00

Lerántják a leplet magyar menedékrendszerről

Publikálás dátuma
2020.01.21. 07:04

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Éheztetett, néha megvert, csapdahelyzetbe került menedékkérők, zárt kapuk, rácsok és reménytelenség
Egy keresztény hitre áttért iráni férfi, Abouzar Soltani esetén keresztül számol be a magyar menekültpolitikáról, menedékrendszerről és a röszkei állapotokról a német Die Zeit. A tudósítás először is megállapítja, hogy a röszkei tranzitövezeten időről időre, ám módszeresen megtagadják az élelmet a menedékkérőktől. Igaz, a lap újságírója nem jutott be a létesítménybe, viszont telefonon beszélt az egyik iráni menekülttel, aki tízéves fiával együtt már jó egy éve élvezi a "magyaros vendégszeretetet”. Előtte több mint két évig vesztegeltek a határ túloldalán. Jelenleg ki nem mehetnek, csakis vissza, Szerbiába. De a migránsok csupán ebben a két táborban terjeszthetik elő kérelmüket. Hogy hányan vannak ott, arra nézve az Orbán-kormány nem ad felvilágosítást. Becslések szerint az érintettek 300-an lehetnek, kétharmaduk gyerek. Ám hogy odabent mi történik, azt csak kevesen tudják. Újságírók nem léphetnek be, mint ahogy a legtöbb segélyszervezet munkatársai sem, beleértve az UNHCR-t. A bennlévők viszont következményektől tartanak, ha panaszkodni mernek a közösségi portálokon keresztül. Soltanival a Helsinki Bizottság segítségével sikerült felvenni a kapcsolatot, előtte mások nemigen beszéltek odabentről az ottani állapotokról, pedig helyzete egyáltalán nem egyedi. Viszont jól mutatja, mi is történik bent, miként működik a magyar menedékrendszer. Hetente egyszer a saját pénzükből vehetnek élelmiszert, amelyet szociális munkások szereznek be számukra. Egyébként a hivatalos menü: reggel és este kenyér és kolbász, délben meleg egytálétel, többnyire spagetti vagy krumpli. Van tévészoba, az internetkapcsolat igen rossz és a gyerekek eltölthetik az időt egy kicsiny játszótéren. Az iráni férfi egyébként áttért a keresztény hitre, épp ezért hagyta el hazáját, immár 5 évvel ezelőtt. A felesége otthon maradt. Jó két éve jutott be a gyerekkel a röszkei zónába, de itt ravasz trükk van: aki szerb területről jut be, annak nincs sok esélye a maradásra, mert a magyar hatóságok biztonságos államnak minősítették Szerbiát. De hogy mi alapján engednek be bárkit a két övezetbe, azt senki sem tudja pontosan. Úgy hírlik ebbe a korrupció is belejátszik. Viszont akit a zónán kívül fognak el a biztonsági erők, azt menthetetlenül kitoloncolják, sokszor erőszakkal. Az Európa Tanács súlyos bántalmazásokkal vádolja a magyar rendőröket. Ugyanakkor visszamenni is csapda, mert Szerbia sok esetben megtagadja a visszafogadást, ám ha valaki mégis azt az utat választja, akkor illegálisnak számít és egy éven keresztül nem nyújthat be kérelmet. Amikor az iráni család fellebbezését is elutasították, az apa három napon át nem kapott enni, a gyerek azonban igen. Ez idő alatt az ügyvéd sem látogathatta őket. Az elmúlt két évből összesen 27 ilyen eset ismert. Akadt olyan, aki 8 napon át volt kénytelen nyelni az éhkoppot. Csak az segített rajta, hogy a Helsinki Bizottság az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult. Viszont körmönfont dolog, hogy a jogászok nem tiltakozhatnak a körülmények ellen, mert a magyar kormány szerint az érintettek nincsenek őrizetben, bármikor távozhatnak Szerbia felé. Pedig az ellátás egyre romlik. Arról nem szólva, hogy nem lehet egy gyereket több mint egy éven át bezárva tartani.
A férfi elmeséli, hogy látta, amint másokat megvertek az őrök. Nőket és gyerekeket is, mert nem voltak hajlandóak átköltözni a láger másik részébe. Pedig Magyarország leginkább tranzitterületnek számít. A legtöbben tovább akarnak menni nyugatra. Hogy mégsem tehetik, amögött az ügyvéd, Pohárnok Barbara politikai számítást sejt. Mármint hogy Orbán igyekszik megmentőnek látszani, vagyis, hogy ő az, aki megvédi Európát a migráció következményeitől. A szigorú menedékpolitika hatása jelentkezik a magyar társadalom minden rétegében, de az igazságszolgáltatás szerveinél is. Ha valamely bíró úgy véli, hogy a hatályos hazai jogszabály miatt az Európai Bírósághoz fordul, akkor ily módon automatikusan összeütközik a magyar jogrenddel. Ehhez pedig nagy bátorság kell, mert utána előfordulnak fenyegetések, fegyelmi eljárások. Az egyik nemzetközi civil szervezet kutatója azt mondja, 
a magyar kormány azért űzheti ezt a játékot, mert az EU boldog, hogy Orbán elvégzi helyette a piszkos munkát. Brüsszel nem szeretné ugyanis, ha újabb menekülthullám indulna el Budapestről Ausztria és Németország felé.

Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott még a halál sem kizárt esetében, hiszen elhagyta az iszlám vallást. A védő eddig három panaszt nyújtott be a bíróságon, eredmény még nincs.
Abouzar Soltani egyébként dokumentumfilmet készített fiáról és elrabolt gyerekkoráról. A filmet és az alkotókat meghívták a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválra, de sem az apát, sem a 10 éves fiút nem engedték ki a zónából a bemutatóra.
Szerző