Előfizetés

Lerántják a leplet magyar menedékrendszerről

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.01.21. 07:04

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Éheztetett, néha megvert, csapdahelyzetbe került menedékkérők, zárt kapuk, rácsok és reménytelenség
Egy keresztény hitre áttért iráni férfi, Abouzar Soltani esetén keresztül számol be a magyar menekültpolitikáról, menedékrendszerről és a röszkei állapotokról a német Die Zeit. A tudósítás először is megállapítja, hogy a röszkei tranzitövezeten időről időre, ám módszeresen megtagadják az élelmet a menedékkérőktől. Igaz, a lap újságírója nem jutott be a létesítménybe, viszont telefonon beszélt az egyik iráni menekülttel, aki tízéves fiával együtt már jó egy éve élvezi a "magyaros vendégszeretetet”. Előtte több mint két évig vesztegeltek a határ túloldalán. Jelenleg ki nem mehetnek, csakis vissza, Szerbiába. De a migránsok csupán ebben a két táborban terjeszthetik elő kérelmüket. Hogy hányan vannak ott, arra nézve az Orbán-kormány nem ad felvilágosítást. Becslések szerint az érintettek 300-an lehetnek, kétharmaduk gyerek. Ám hogy odabent mi történik, azt csak kevesen tudják. Újságírók nem léphetnek be, mint ahogy a legtöbb segélyszervezet munkatársai sem, beleértve az UNHCR-t. A bennlévők viszont következményektől tartanak, ha panaszkodni mernek a közösségi portálokon keresztül. Soltanival a Helsinki Bizottság segítségével sikerült felvenni a kapcsolatot, előtte mások nemigen beszéltek odabentről az ottani állapotokról, pedig helyzete egyáltalán nem egyedi. Viszont jól mutatja, mi is történik bent, miként működik a magyar menedékrendszer. Hetente egyszer a saját pénzükből vehetnek élelmiszert, amelyet szociális munkások szereznek be számukra. Egyébként a hivatalos menü: reggel és este kenyér és kolbász, délben meleg egytálétel, többnyire spagetti vagy krumpli. Van tévészoba, az internetkapcsolat igen rossz és a gyerekek eltölthetik az időt egy kicsiny játszótéren. Az iráni férfi egyébként áttért a keresztény hitre, épp ezért hagyta el hazáját, immár 5 évvel ezelőtt. A felesége otthon maradt. Jó két éve jutott be a gyerekkel a röszkei zónába, de itt ravasz trükk van: aki szerb területről jut be, annak nincs sok esélye a maradásra, mert a magyar hatóságok biztonságos államnak minősítették Szerbiát. De hogy mi alapján engednek be bárkit a két övezetbe, azt senki sem tudja pontosan. Úgy hírlik ebbe a korrupció is belejátszik. Viszont akit a zónán kívül fognak el a biztonsági erők, azt menthetetlenül kitoloncolják, sokszor erőszakkal. Az Európa Tanács súlyos bántalmazásokkal vádolja a magyar rendőröket. Ugyanakkor visszamenni is csapda, mert Szerbia sok esetben megtagadja a visszafogadást, ám ha valaki mégis azt az utat választja, akkor illegálisnak számít és egy éven keresztül nem nyújthat be kérelmet. Amikor az iráni család fellebbezését is elutasították, az apa három napon át nem kapott enni, a gyerek azonban igen. Ez idő alatt az ügyvéd sem látogathatta őket. Az elmúlt két évből összesen 27 ilyen eset ismert. Akadt olyan, aki 8 napon át volt kénytelen nyelni az éhkoppot. Csak az segített rajta, hogy a Helsinki Bizottság az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult. Viszont körmönfont dolog, hogy a jogászok nem tiltakozhatnak a körülmények ellen, mert a magyar kormány szerint az érintettek nincsenek őrizetben, bármikor távozhatnak Szerbia felé. Pedig az ellátás egyre romlik. Arról nem szólva, hogy nem lehet egy gyereket több mint egy éven át bezárva tartani.
A férfi elmeséli, hogy látta, amint másokat megvertek az őrök. Nőket és gyerekeket is, mert nem voltak hajlandóak átköltözni a láger másik részébe. Pedig Magyarország leginkább tranzitterületnek számít. A legtöbben tovább akarnak menni nyugatra. Hogy mégsem tehetik, amögött az ügyvéd, Pohárnok Barbara politikai számítást sejt. Mármint hogy Orbán igyekszik megmentőnek látszani, vagyis, hogy ő az, aki megvédi Európát a migráció következményeitől. A szigorú menedékpolitika hatása jelentkezik a magyar társadalom minden rétegében, de az igazságszolgáltatás szerveinél is. Ha valamely bíró úgy véli, hogy a hatályos hazai jogszabály miatt az Európai Bírósághoz fordul, akkor ily módon automatikusan összeütközik a magyar jogrenddel. Ehhez pedig nagy bátorság kell, mert utána előfordulnak fenyegetések, fegyelmi eljárások. Az egyik nemzetközi civil szervezet kutatója azt mondja, 
a magyar kormány azért űzheti ezt a játékot, mert az EU boldog, hogy Orbán elvégzi helyette a piszkos munkát. Brüsszel nem szeretné ugyanis, ha újabb menekülthullám indulna el Budapestről Ausztria és Németország felé.

Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott még a halál sem kizárt esetében, hiszen elhagyta az iszlám vallást. A védő eddig három panaszt nyújtott be a bíróságon, eredmény még nincs.
Abouzar Soltani egyébként dokumentumfilmet készített fiáról és elrabolt gyerekkoráról. A filmet és az alkotókat meghívták a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválra, de sem az apát, sem a 10 éves fiút nem engedték ki a zónából a bemutatóra.

Futballtámogatás másként: 150 millióért kísérték a szurkolókat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.21. 07:00
Szurkolók a labdarúgó Európa-liga csoportkörében játszott Ferencváros - CSZKA Moszkva mérkőzésen a fővárosi Groupama Arénában 2019. november 7-én
Fotó: Népszava
Törött csontok és ablakok maradtak a tavalyi év emlékezetes meccsei után, amiket a rendőrség alkalmanként több tízmillió forintért biztosított.
Harcra kész fiatal férfiak tömege tombolt a fővárosban: a több száz fős agresszív csoport tömegverekedéseket kezdeményezett, BKV-járműveket rongált meg. A meccsek előtt-után a fáradt gőzt az utcákon levezető ultrák – akik 2019-ben három nagyobb budapesti meccs után is hallattak magukról – szórakozása rengetegbe került az adófizetők számára. 
Hogy mennyibe, arról az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatta a Népszavát: lapunk még december 18-án érdeklődött arról, hogy mennyit költöttek a tavalyi három nagy fociesemény rendőrségi biztosítására – az ORFK-ról  pedig nem mondható, hogy elkapkodják a válaszadást, levelünkre több mint egy hónap után reagáltak. Mint jelezték, a 2019.május 4-i FTC – Újpest meccs közel 46,5 millió forintba, a magyar-szlovák mérkőzés 66,1 millióba, az FTC-CSZKA Moszkva meccs rendőri felügyelete pedig 41,8 millió forintba került.
Vagyis, az ORFK összesen 154,4 milliót költött csak ezekre a fővárosi programokra

– nem sokkal kevesebbet, mint amennyibe a Budapestre látogató Erdogan török elnök védelme került. A teljes összeg pedig magasabb is lehet, hiszen az ORFK rendőri év közben több más kisebb-nagyobb mérkőzést is biztosítottak országszerte.

Rohamrendőrök előtt is szívesen verik egymást

A szurkolói harc mindenesetre a rohamrendőrök jelenlétében is folyhatott Budapest utcáin: 
a fradisták és újpestiek tavaly májusban szabályos miniháborút rendeztek a Mester és a Haller utca sarkán, az esetről készített videó alapján legalább 60-70 ember verte egymást nagy átéléssel.

 A helyszínen aztán 40 főt fogtak el, a BRFK pedig közülük összesen 38 főt gyanúsított meg csoportos garázdasággal – de információink szerint szabadlábon várhatják meg a bírósági ítéletet.
Úgy tudjuk, egyelőre nem kell rács mögé menniük azoknak a huligánoknak sem, akik szeptember 9-én, a szlovák-magyar után vertek meg öt szlovák férfit a ferencvárosi Holló és Vágóhíd utcákban. Az atrocitásról a szlovák nagykövetség is bejelentést tett a rendőrségnek, a támadások hat feltételezett magyar elkövetőjét pedig több héttel később fogták el: csoportos garázdasággal, könnyű és súlyos testi sértéssel is gyanúsítják őket.
Durva verekedés kísérte a november 7-i FTC-CSZKA Moszkva mérkőzést: több tucatnyi lengyel, orosz és magyar fociultra esett egymásnak a Groupama Aréna közelében, ahol egy szerencsétlenül járt keménykedőt legalább hatan rugdostak egyszerre a földön. A metróba is lezúduló huligánok közül valaki betörte egy 3-as metrószerelvény ablakát, a Nagyvárad téri 1-es villamost pedig székkel dobálták meg. 
Az ügyben eljáró BRFK ezekben az ügyekben három orosz, két lengyel és két magyar állampolgárt gyanúsít garázdasággal, de ők is szabadlábon védekezhetnek
Összegezve, a fenti esetekben 51 embert gyanúsítanak a meccsekhez köthető bűncselekményekkel, akár súlyos testi sértéssel is, de a BRFK decemberi közlése szeirnt egyiküket sem tartóztatták le.

Van, amit a hatóság sem tűr el

A fentiek fényében nem meglepő, ha a rendőröknek a szeme sem rebben, ha a drukkerek szabálysértően tűzijátékoznak az orruk előtt. Persze, mindjárt más a helyzet, ha egy fiatal politikusnő gyújt meg előttük egy füstgyertyát – olyankor könnygáz és elhurcolás vagy melltartót is érintő motozás a hatósági reakció.

Végrehajtás lehet a kártérítési ügyekből Gyöngyöspatán

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.01.21. 06:35

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hétfőn még egyetlen gyöngyöspatai roma sem indított végrehajtási eljárást a szegregáció miatt neki megítélt kártérítésért, de ez változhat.
Hatvan gyöngyöspatai érintettből negyvennégyen nyilatkoztak az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány felé írásban hétfő délutánig arról, hogy pénzben vagy természetben, esetleg valamilyen arányban mindkettőben kérik a szegregáció miatt nekik jogerősen megítélt kártérítést. A dokumentumban arra is kitértek, hogy részt akarnak-e venni azon az egyeztetésben, amelyet a tankerület és az önkormányzat kezdeményezett a kártérítés természetbeni kifizetéséről - tudtuk meg Farkas Lillától, az alapítvány jogi képviselőjétől. Hozzátette: pertechnikai okokból nem árulhatja el e nyilatkozatok tartalmát.
Farkas Lilla elmondta: hétfőn kapták meg azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a kártérítés kifizetését ellenezve a Kúriához intéztek az alperesek – felperesként ebbe jogukban van betekinteni –, s ennek elolvasása után reagálnak majd az abban foglaltakra. Azt egyelőre nem tudni, hogy az a tizenhat érintett, aki nem adott le nyilatkozatot az alapítványnak, vajon egyedileg indítja-e el a végrehajtási eljárást az iskolát fenntartó tankerületnél. Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: ő maga nem tud arról, hogy hétfőn bárki beadta volna ezt az indítványt, de ez nem jelenti azt, hogy esetleg később ez ne történne meg.

Időközben Polgár András a romák felzárkóztatását segítő Polgár Alapítvány egyik alapítója nyíltról zárttá tette azt a felhívását, amelyben közölte: addig, amíg törvénysértő módon megakadályozható egy jogerős bírósági ítélet végrehajtása, felajánl ötmillió forintot egy, a gyöngyöspatai kártérítések előfinanszírozására létrehozandó pénzalap elindításához, s napokon belül jelzi, mely bankszámlaszámon gyűjtik az adóforintokat, „Szégyelljék magukat!” jeligére. Polgár András a Népszavának azt mondta: olyan mocskolódó, durva és rasszista megjegyzésekkel árasztották el, amelyeknek nem akart teret adni. Hozzátette: ő az ügyet szeretné segíteni, illetve azokat, akik igazságtalanul és védtelenül kénytelenek elszenvedni, amint a különféle hatalmasságok a közvéleményre hivatkozva visszaélnek a jogaikkal. - Uszításra nem uszítással kell válaszolni, hanem segítő kezet kell nyújtani – fogalmazott. Azt elvi kérdésnek tartja, hogy ilyen helyzetben ne a civilek fizessék ki az állam helyett a kártérítést, ezért az első felhívását módosította, miután az érintettekkel és az ügyben jártas szakemberekkel konzultált. Belátta: nem azzal tesznek a legjobbat a jogaiktól és jogos jussuktól megfosztottaknak, ha a fizetésre kötelezettek helyett kártalanítják őket, hanem azzal, ha segítenek nekik a pénzükhöz jutni. Szavai szerint a gyűjtésből származó pénz felajánlható lesz például a ma is mélyszegénységben élő, tanulási jogaikban korlátozott gyerekek ösztöndíjprogramjára. Csemer Géza, a roma önkormányzat elnöke lapunknak elmondta: már meg is kereste őt a Polgár Alapítvány egyik munkatársa, hogy kezdjék meg az egyeztetést arról, mire lenne leginkább szükségük, köztük is elsősorban a gyerekeknek. Felmerült, hogy a helyi tanoda – ahová több, mint negyven hátrányos helyzetű gyöngyöspatai diák jár, hogy a tanulásban segítsék – meglehetősen méltatlan körülmények között működik, nincs például mosdó és vezetékes víz sem, így a támogatásból sikerülhet akár egy saját, korszerűbb épületet venniük a mostani bérelt ház helyett.

Hálót adnak, nem halat

Polgár András korábban a bank- és a biztosítási szektorban dolgozott, majd saját brókercéget alapított. Érdekeltségei között ingatlanos és logisztikai cég is volt, a Forbes 4 milliárd forintra becsültea vagyonát. A 2007-ben létrejött Polgár Alapítvány az Esélyekért a hátrányos helyzetű, kiemelten a cigány közösségeket és azok tagjait segíti. Egyik legsikeresebb kezdeményezésük – amelyről a Népszava is írt néhány hónapja – a Kiútprogram, amelyben mélyszegénységben élő, munkával nem rendelkező roma férfiakat és asszonyokat tanítanak meg uborkát termelni, illetve segítenek az áru értékesítésében is. Saját szempontrendszer alapján választják ki az ügyfeleket, támogatják őket abban, hogy őstermelők lehessenek, s hozzásegíti őket mikrohitel felvételéhez: a romák ebből vásárolják meg az eszközöket, a locsolórendszert, a permetezőt. Az őstermelőként dolgozó családoknak tisztes jövedelmet jelent a mezőgazdasági munka, s vannak, akik már önálló vállalkozókká váltak, s ennek révén a társaiknak is újabb munkalehetőségeket biztosítanak. A szabolcsi térségben jelenleg több, mint hatvan család termel ilyen módon uborkát, ami átlagosan félmillió forintos bevételt jelentett nekik. Az alapítvány nem kap állami támogatást, magánszemélyek és intézmények adományaiból fedezi működési költségeit. D. J.

Hatvan gyereknek jár a pénz

Korábban egyébként mindenütt hatvankét érintettről beszéltek – s valóban ennyi érintett nevében indították el annak idején a kártérítési pert –, de a Debreceni Ítélőtábla végül kettejük esetében nem ítélt meg kártérítést.