Fizetős SMS-szolgáltatást reklámoznak egy tiniknek szóló magyar websorozatban

Publikálás dátuma
2020.01.20. 09:28

Fotó: Police.hu
A szolgáltatás 508 forintos üzenetekben válaszol minden kérdésre. Körözött kormányközeli vállalkozó lehet a tulaj.
Miközben például az Instagram-posztok esetén a magyar hatóságok pár látványos büntetés kiszabásával már nagyjából kikényszerítették a reklámok jelzését, a Középsuli című, Youtube-os websorozat reklámját/termékelhelyezését sehol semmilyen formában nem jelzik - írja a 444. A lap hozzáteszi: azt pedig - hogy, hogy nem - a sztoriba beleszőtt reklámban sem árulták el, hogy a szereplők által kaserolt szolgáltatás fizetős. Itt a sorozatban elhelyezett reklám: 
Az csak a Bongo nevű szolgáltató weboldaláról derül ki, hogy egy SMS 508 forintba kerül, de az alapinformáció ott sem található meg könnyen. A szolgáltatást a Bongo Operations nevű ausztrál cég üzemelteti. Magát a websorozatot, aminek több mint 300 ezer feliratkozója és egyes epizódjainak több millió megtekintése van, jó eséllyel a NAV és a Főváros Nyomozó Ügyészség által is köröztetett Balogh Sándor kormányközeli vállalkozó üzemelteti - teszi hozzá a 444. Balogh volt a vizes vb gazdasági igazgatója, és befolyás vásárlásának gyanúja miatt európai elfogatóparancsot adott ki a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa Balogh Sándor ellen – írta decemberben a Szabad Pécs.
Szerző
Frissítve: 2020.01.20. 09:47

Trükkös kormányígéret: eltérő mérce szerint emelik a béreket a hivatalokban

Publikálás dátuma
2020.01.20. 08:00

Fotó: Balázs Attila / MTI
Elfogadhatatlan a kormányhivatali tisztviselők megyénként eltérő béremelése a területen működő szakszervezetek szerint.
Az év elejéig visszamenően, de más-más mértékben - a szellemi foglalkoztatásúak megyénként eltérő átlagfizetéseihez igazítva - emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét - közölte a Miniszterelnökség. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sikernek tartja, hogy teljesül a két évvel ezelőtt megfogalmazott 30 százalékos béremelési követelésük, de nem ezt a megoldást várták. A szervezet elnöke szerint az eltérő mérce hatalmas különbségeket és így ellentéteket is szülhet, hiszen a KSH adatai szerint tavaly a szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban bruttó 542 ezer forint volt, míg Békésben csak 327 ezer forint. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak a közigazgatásban átlagosan bruttó 435 497 forintot kerestek, de nem tudni, pontosan milyen adatot vesz alapul a Miniszterelnökség a béremelési mérték kiszámításánál. Egy biztos: a furcsa kormányzati logika szerint az egyébként is hátrányos megyékben élő tisztviselőknek ennek megfelelően kisebb, 10 százalék körüli emelés jár - úgysincs nekik hova menni -, de a budapesti kormányhivatalokban akár 35 százalékkal is többet kaphatnak, hogy ne álljanak tovább egy jobban fizető piaci munkahelyre. Az MKKSZ elnöke úgy fogalmazott a Népszavának, hogy minden kormányhivatalban dolgozónak ugyanazt a munkát kell elvégeznie, ezért minden kormánytisztviselőnek azonos elbírálás alá kell esnie. Boros Péterné azért is súlyos hibának tartja, hogy a versenyszféra munkaerőpiaci adatai alapján tesznek különbséget a kormányzati igazgatásban dolgozók között, mert a lépés azt mutatja, a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly életbe lépett törvény a legminimálisabb garanciát sem adja meg a hatálya alá tartozó munkavállalóknak, hogy azonos elbírálásban részesülhetnek, ezért az MKKSZ több más szakszervezettel együtt az egész törvény felülvizsgálatát szeretné elérni. Ennek érdekében tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal, első lépésként négy érdekvédelmi vezető találkozót kért a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának nemrég kinevezett György Istvántól, azt remélve, hogy a fővárosi kormányhivatalt 2014 óta vezető szakember megérti a kifogásaikat. Erős fenntartással fogadták az érdekvédők a cafetéria visszaállításáról megjelent ígéretet is, hiszen a juttatást két éve törölték el, közben az adótörvények módosításával szinte kiürítették a rendszert. Ráadásul nem tudni, mekkora összeget jelentene a béren kívüli keret visszaállítása, mert a központi igazgatásban - ahol meghagyták a rendszert – évi 200 ezer és 360 ezer forint között többféle összeg szerepel a listán és még csak utalás sem hangzott el, hogy a kormányhivatalokban melyikben gondolkodnak. A szakszervezetek erről is tárgyalnának, de változatlanul követelik a kormányzati tisztviselőktől elvett szabadság, a megnövelt munkaidő felülvizsgálatát és a 13. havi bér bevezetését ebben a körben.

Létszámkeringő

A Népszava közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy tavaly született egy kormányhatározat „a fővárosi és megyei kormányhivatalok álláshelyeiről”, ami azzal számolt, hogy 2019 március 1-től, vagyis a kormányzati igazgatásban dolgozók munkáját és juttatásait szabályozó „kit” bevezetése után 34 091 ember dolgozik a területen. Ugyanakkor idén januártól újabb leépítést helyezett kilátásba, 32 568 főre csökkentve a létszámot. Csakhogy a folyamatosan emelkedő munkaterhek, a megvont szabadság és megemelt munkaidő miatt a vártnál többen álltak fel a hivatalokban, így 4144-es számon az év vége felé újabb határozatot hozott a kormány, immár arról, hogy pont elég ember van a területen, visszavonja az újabb létszámcsökkentést. Idén március elsejétől egyébként ismét nagy átrendeződés kezdődik a hivatalokban. Sokan más szervezetekbe mennek át, de jönnek is újak a rendszerbe, a létszámváltozás nagyságát egyelőre nehéz megmondani, de korábban például az hangzott el, hogy országosan kétezer álláshelyet érinthet a szabálysértési ügyek átadása a rendőrségnek.

Boldog István körzetében nyert az ellenzék, a XXII. kerületben a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:21
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hét településen tartottak időközi önkormányzati választást az országban vasárnap, valamennyi helyen az októberben kialakult szavazategyenlőség miatt.
 A szavazatok 57 százalékával Mészáros Zoltánné, az Otthonunk Szentmiklós Egyesület jelöltje kapta a legtöbb szavazatot Törökszentmiklóson az 1-es számú választókerületben. Törökszentmiklós a fideszes Boldog István választókerületének központja, ahol a meghosszabbított előzetesét töltő Fehér Petra, Boldog jobbkeze is önkormányzati képviselő. A 27 százalékos részvétellel tartott választáson a fideszes Pataky Tibor 43 százalékot kapott.
A főváros XXII. kerületében a fideszes Csiszár Zsuzsanna 34 százalékos részvétel mellett nyert 55-45 százalékos arányban Nádor Ivánnal, az ellenzék közös jelöltjével szemben. Itt azért volt jelentősége a voksolásnak, mert a két MSZP-s képviselő felrúgta az ellenzéki megállapodást, a Fidesszel szavaztak. 
Dománé Tóth Erika független jelöltet választották meg polgármesternek a vasárnap megtartott időközi választáson a Vas megyei Döröskén. A 102 szavazásra jogosult közül 96-an járultak az urnához. A szintén függetlenként indult Horváthné Varga Marietta Margit 47 szavazatot kapott.
A Győr-Moson-Sopron megyei Szakonyban öt szavazat különbséggel a függetlenként induló Csenár Mátyás József nyerte el a tisztséget. Csenár Mátyás József 148, míg a szintén függetlenként induló korábbi polgármester, Farkas Gyula 143 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 389 ember közül 294-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt.  
Selmeci László, a település korábbi polgármestere nyerte a vasárnap rendezett időközi választást a Tolna megyei Gyulajon. A két független jelölt közül Selmeci László 273, Horváth Lajos 192 szavazatot kapott. A 965 lakosú faluban a 651 választásra jogosult közül 467-en voksoltak.
A Pest megyei Inárcson 57 százalékos részvétel mellett a független Gál Imre László lett a polgármester. 55-45 százalékos arányban győzött a szintén független Turcsány Andrea ellen.  
Nyolc jelölt versengett a Borsod megyei Sajószentpéteren egy egyéni képviselői helyért. Végül 44 százaléknyi szavazattal Kocsi Tibor, a Zöldek Pártjának jelöltje nyerte el a mandátumot. A faluban MSZP-DK-s közös ellenzéki, valamint fideszes jelölt is indult, előbbi 24, utóbbi 16 százalékot szerzett. A többiek függetlenként indulva nem érték el a 10 százalékot sem.
Szerző