Harry herceg kiállt a nyilvánosság elé, és közölte, hogy Meghannel nem volt más választásuk

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:27

Fotó: Albert Nieboer / AFP
Hónapokig tárgyaltak a lehetőségeikről, egy csomó ajtó automatikusan bezárult előttük.
Harry herceg szerint neki és feleségének, Meghan hercegnőnek az elmúlt évek kihívásai után nem maradt már választásuk, csak az, hogy mindketten visszalépjenek a brit királyi családban betöltött hivatalos szerepüktől - írja az MTI. Harry vasárnap esti beszédében nem titkolta, hogy a történtekért a sajtót is felelőssé teszi. Az udvar a hétvégén jelentette be, hogy Harry és Meghan gyakorlatilag kivonul a királyi családból, legalábbis a monarchia hivatalos programjaiban a továbbiakban nem vesznek részt, közpénzellátmányban ezentúl nem részesülnek és Harry nagymamáját, II. Erzsébet királynőt sem képviselhetik hivatalos fórumokon. A házaspár emellett a jövőben - várhatóan tavasztól - nem használja az Ő Királyi Fensége (His/Her Royal Highness, HRH) titulust sem, amelyre Harry az uralkodó egyenes ági leszármazottjaként, Meghan hercegnő pedig Harry feleségeként tarthatott igényt. Mindezek közvetlen előzményeként a házaspár január második hetében teljesen váratlanul bejelentette, hogy visszalép a brit királyi család magas rangú tagjaként ellátott hivatalos funkcióitól, pénzügyileg függetlenné kíván válni, és a jövőben ideje egy részét Kanadában tölti. A világszerte hatalmas feltűnést keltő fejleményről Harry az általa alapított, elsősorban a HIV-fertőzött afrikai gyermekek megsegítésére létrehozott Sentebale jótékonysági alapítvány vasárnap esti londoni rendezvényén beszélt először személyesen nyilvánosan. Azt mondta: nagyon elszomorítja, hogy a helyzet idáig fajult, és nem könnyű szívvel hozta meg azt a döntést, hogy visszalép hivatalos funkcióitól. Kijelentette ugyanakkor: a döntés sokévnyi kihívás után, hónapokig tartó tárgyalássorozat eredményeként született meg, miután nem maradt más reális választási lehetőség. Hozzátette: Meghannal együtt azt remélték, hogy a továbbiakban is szolgálhatják a királynőt, a Nemzetközösséget és a fegyveres erők azon szervezeteit, amelyekhez ő kötődik, de mindezt közpénzek igénybevétele nélkül szerették volna tenni. "Sajnos azonban ez nem bizonyult lehetségesnek" - mondta Harry herceg. Nem tért ki részletesen arra, hogy ez így miért nem volt megoldható, kijelentette azonban, hogy elfogadta a helyzetet, és reméli, hogy döntésével békésebb életet tud teremteni a családjának. Azt mondta, hogy amikor édesanyja, Diana hercegnő 23 éve meghalt, sokan a segítségére siettek és igyekeztek óvni őt, "ám a média erőteljes hatalom", és ő csak remélni tudja, hogy az egymásnak nyújtott kollektív támogatás még ennél is erősebbnek bizonyul. Harry herceg régóta nem titkolt, mély ellenszenvet táplál a sajtóval szemben. Őt és a brit királyi családot ugyanis a mai napig kísérti a Diana hercegnőt szó szerint élete utolsó pillanatáig üldöző fotóshad emléke. Harry édesanyja 1997-ben, egy párizsi autószerencsétlenségben vesztette életét. Gépkocsiját végzetes útján is többtucatnyi fotós üldözte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló hercegnőről is közeli felvételeket készítettek. Harry tavaly októberben - miután több lap ellen is jogi eljárást kezdeményezett magánélete védelme érdekében - hosszú és rendkívül éles hangvételű közleményt adott ki, amely szerint a sajtó ugyanúgy bánik vele és feleségével, mint egykor Dianával. "Leginkább attól félek, hogy a történelem megismétli önmagát. Elvesztettem édesanyámat, és most azt kell látnom, hogy feleségem is ugyanezen befolyásos erők áldozatává válik" - fogalmazott őszi közleményében a herceg.
Szerző

Egyre terjed az újfajta kínai tüdőgyulladás-járvány

Publikálás dátuma
2020.01.20. 06:43

Fotó: STR / AFP
Az eddig ismeretlen koronavírusnak már 3 halálos áldozata van.
Pekingben és a dél-kínai Sencsenben is felbukkant az új, tüdőgyulladást okozó vírus, miközben a járvány kiindulópontjának számító közép-kínai Vuhanban jelentősen megugrott a fertőzöttek száma a hétvégén - derül ki a helyi egészségügyi bizottságok hétfői jelentéseiből. A kínai főváros déli részén fekvő, a tavaly szeptemberben megnyitott új nemzetközi repülőtérnek is helyet adó Tahszing kerületben két esetben diagnosztizáltak az új koronavírus okozta fertőzést, míg a Sencsennek helyet adó Kuangtung tartomány egészségügyi bizottsága egy fertőzöttről számolt be. Mindhárom beteg nemrégiben járt Vuhanban. Az ország keleti részén található Csöcsiang tartományban emellett öt embert helyeztek karanténba légzőszervi megbetegedés miatt. Mindannyian voltak Vuhanban az elmúlt hetekben, de egyelőre egyik esetben sem született diagnózis. Kína szárazföldi részén ezzel első alkalommal jelentették hivatalosan a fertőzés megjelenését Vuhanon kívül, miközben az már az ország határain túl is felbukkant: Tajvanon négy, Szingapúrban három, Vietnamban kettő, Nepálban egy betegnél merült fel a fertőzés gyanúja, míg Japánban egy esetben jelentették a vírus megjelenését. Emellett Hongkongban szombatig 90 embert helyeztek karanténba - közülük már 14-et hazaengedtek -, de egyetlen esetben sem erősítették meg az új koronavírus jelenlétét. Vuhanban a hétvége során 136 új páciensnél diagnosztizálták a vírusfertőzést, egy kezelés alatt álló beteg pedig meghalt - ezzel a betegségben eddig elhunytak száma háromra emelkedett. Az egészségügyi bizottság jelentése szerint a járvány kitörése óta vasárnap estig 198 esetet regisztráltak a városban. Huszonöt ember már gyógyultan távozhatott a kórházból, míg 170-en jelenleg is kezelés alatt állnak, közülük 35 ember állapota súlyos, kilencé pedig válságos. A fertőzöttekkel 817-en kerültek közeli kapcsolatba, közülük még 90 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt, a többieknél nem jelentkeztek a betegségre utaló tünetek. Az eddig nem ismert koronavírus egy halpiacon jelenhetett meg először Vuhanban, majd cseppfertőzéssel terjedt. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) és a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok szerint a mostani megbetegedések esetében nem a fentiek valamelyikéről van szó. Különös aggodalomra ad okot az, hogy a hétvégén beköszönt Kínában a holdújév, ilyenkor pedig emberek százmilliói kelnek útra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindazonáltal ellenzi az utazási tilalom bevezetését, mondván, nincs arra utaló jel, hogy a betegség könnyen terjedne az emberek között.
Szerző
Témák
Kína vírus

Szabad szemmel: egyre nagyobb bajban a nyugati világ

Publikálás dátuma
2020.01.20. 06:36

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 20.
SRF - Svájci köztévé és –rádió Válságba került a liberális demokrácia, a szabad nyugati világ immár kételkedik önmagában, nem utolsósorban a világhálón grasszáló populista elméletek miatt. Jönnek fel azok, akiknek a hangulatkeltés a fegyverük. Így látja a helyzetet az amerikai agytröszt, az Aspen Intézet igazgatója. Jiri Schneider azt mondja, sokáig a képzettek, a fejesek hangja érvényesült, de ez egy csapásra megváltozott a közösségi média megjelenésével, mert ott már érvényesül a migráció ellenségeinek, a klímaváltozás tagadóinak véleménye. Ezek a körök képesek támogatni egymást, így azután szítják a közhangulatot, amiből a populisták, illetve a szeparatisták húznak hasznot. Velük szemben a rövidebbet húzzák a mérsékelt körök. Ezt különösen Közép- és Kelet-Európában lehet érezni, ahol még 30 évvel a rendszerváltás után sem alakultak ki stabil politikai viszonyok. A pártok gyengék, a politikába vetett bizalom csekély, a polgári tudat nemigen jellemző. Ennélfogva állandóak a bajok. De nyomás alá kerülnek a stabil nyugati demokráciák is. Egyre többen vélik úgy, hogy nekik csak rosszat hozott a globalizáció. És itt lép be a képbe, hogy a szabad Nyugat elvesztette az önmagába vetett hitét. Kína lélegzetállító felemelkedése folytán már nem igaz, hogy a jólét a demokráciából következik. Ráadásul a gazdasági gondok azt vetítik előre, hogy a fejlett társadalmakban a gyerekek sorsa nem lesz könnyebb, mint a szülőké. Ilyen helyzetben valósággal kínálkozik, hogy bizonyos körök támadják a Nyugatot, feszültséget keltsenek, gyengítsék a közmegegyezést, ami viszonylag veszélytelen és olcsó módszer a fejlett világ megosztására. Oroszország módszeresen ezt csinálja és Kína követi. A válságért a felelősséget sokan szívesen hárítják az EU-ra és a NATO-ra. Igazából azonban minden tagállamnak magának kellene elvégeznie a nagytakarítást – odahaza. Mindenütt új társadalmi szerződésre volna szükség. A szakértő hozzáteszi, hogy Európa jelentősége a közeljövőben csak csökken és gyengélkedik az USA is. Vagyis a Nyugat egyre kevésbé a világ köldöke.  
Guardian A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az új Bizottság hiába hirdetett meg nagy terveket, a pusztító világpolitikai játszmákat mások vívják. Szóval nincs könnyű helyzetben von der Leyen, ha tényleg el akarja érni, hogy az EU vezető hatalom legyen a nemzetközi porondon. Ahogy megfogalmazta: az általános stabilitás és jólét érdekében, az értékek és normák hatékonyabb terjesztésére. Ám Európát jelenleg egyik megaláztatás éri a másik után. Trump anélkül rendelte el az iráni katonai vezető meggyilkolását, hogy tájékoztatta volna szövetségeseit, így befellegzett a nukleáris alkunak, noha az az előző uniós vezetés egyik legjelentősebb eredménye volt. De Brüsszel nem igazán mer bármit is tenni, mert fél Washington megtorlásától. Sőt, az is kiderült a viszály során, hogy az USA képes alakítani az európai külpolitikát, ilyenformán a földrész rettenetesen gyengének tűnik. Az erő hiánya jellemzi a kontinens álláspontját Líbia kapcsán is. Még az sem dőlt el, hogy a tagállamok melyik felet támogassák az arab ország belháborújában. De végül is mindegy, hogy éppen mi a vita tárgya: Szíria, Ukrajna, Palesztina, Európa jóval a tényleges jelentősége alatt teljesít a világban. Ez nem új, de egyre rosszabb lesz. Kína és Oroszország folytatja a rombolást a világpolitikában, az EU viszont csak áll és dühöng. És nem jelent segítséget Nagy-Britannia sem, amely felelőtlenül és fejetlenül sodródik a transzatlanti jelentéktelenségbe.  
Wall Street Journal A Brexit miatt története során először a hónap végén mind gazdasági erejét, mind lélekszámát tekintve zsugorodni fog az unió, ám a szigetország kiválása várhatóan csupán felgyorsítja Európa geopolitikai jelentőségének hanyatlását. Éppen akkor, amikor egyébként politikai földrengés rázza meg a nemzetközi rendet. A multilaterális diplomáciát, amelyben Amerikának kulcsszerepe volt, felváltja a nagyhatalmak, Kína és az USA nyílt versengése. Persze már több tengerentúli elnök lamentált azon, hogy az EU nem hajlandó arányos részt vállalni a saját védelméből, ám Trump emelte a tétet. Megvetésének első számú tárgya Németország, ugyanakkor számára Peking a legfontosabb. De még ha meg is bukik novemberben a politikus, akkor sem valószínű, hogy utódja ne Ázsiára és a Csendes-óceán térségére összpontosítana. Hogy az öreg földrész teljesen tehetetlen, az a legjobban az iráni viszály kapcsán rajzolódik ki, miközben a kockázatok igencsak jelentősek Európa számára. Hogy a kontinens válaszút elé került, az a legvilágosabban a francia államfő világította meg. Egészen pontosan azt mondta, hogy ha az unió nem globális hatalomként lép fel, akkor el fog tűnni. Csak éppen nem világos, mennyire képes erre a szerepkörre az EU, bár a britek nélkül erősödhet a belső összetartás. Idáig élesek voltak az ellentétek a menedékkérők befogadása és amiatt, hogy a Nyugat megítélése szerint Magyarország és Lengyelország tekintélyuralmi irányba sodródik. De több tagállam is ellenállt annak, hogy további jogköröket adjon át Brüsszelnek. Kérdés ezek után, hogy mennyire hajlandóak támogatni a szervezet geopolitikai törekvéseit. További súrlódási pont a Macron és Merkel közötti ellentét. Nem lehet tudni, mi lesz, ha a kancellár lelép a színről. Az Európai Politikai Központ nevű brüsszeli elemző intézet igazgatója azt mondja, ha az unió el akarja érni a belső célkitűzéseit, pl. a karbon semlegességét, akkor nincs más választása, mint az, hogy világpolitikai tényezővé váljon. Ehhez azonban Németországnak fel kell adnia a 2. világháború vége óta elfoglalt álláspontját, hogy ti. nem hajlandó vezető szerepre.  
Guardian/Yahoo Trump ellen folyamatban van az alkotmányos vádemelési eljárás, de a globális kapitalizmust védelmező davosi elitnek is a vádlottak padján volna a helye – írja Robert Reich, aki Clinton alatt munkaügyi miniszter munkaügyi miniszter volt, de előtte és utána is több kormánynak is dolgozott, jelenleg pedig jó ideje a kaliforniai Berkeley Egyetemen tanít. Az idei Világgazdasági Fórum kezdetéhez időzített elemzés rámutat, hogy az üzletembereknek, bankároknak és politikusoknak megvan a maguk felelőssége, hiszen gerjesztik az egyenlőtlenséget, elősegítik a korrupciót, viszont nem tesznek semmit az éghajlatváltozás láttán. Ugyanakkor a világcégek vezérigazgatói minden eddiginél több pénzt zsebelnek be, a pénzügyérek pedig még náluk is többet. Az ilyen szinten összpontosuló vagyon valósággal felhívás a korrupcióra. A nagytőke politikusokat vesz meg, aminek révén csak még többet tud aprítani a tejbe, ám ehhez másoktól vonja el a forrásokat. Továbbá ilyen körülmények között nem lehet harcolni a stagnáló bérek, az üvegházhatás és a nagy tömegeket fenyegető többi jelentős probléma ellen, mert ahhoz a gazdagok oldaláról némi áldozatra lenne szükség. Forr a harag a jóvátehetetlenül mohónak, korruptnak és közönyösnek tekintett elittel szemben. Ez vezetett azután idegengyűlölő politikára az USÁ-ban, a briteknél, a braziloknál és Magyarországon. Trump minden kedvezményt megad a Wall Streetnek és a nagy holdingoknak, ám el tudta hitetni híveivel, hogy az ő oldalukon áll, mivel a felháborodást ráterelte a külföldiek, bevándorlókra és a „mély állam” bürokratáira. Épp ezért igen különös, hogy Davosban az idei téma a „részvényes kapitalizmus” lesz, tehát hogy a cégek felelősséggel tartoznak a munkásaiknak, a közösségeknek és a környezetnek, valamint a részvénytulajdonosoknak. Pedig az elnök-vezérek pontosan tudják, hogy cégükkel együtt sokkal gyorsabban meggazdagodnak, ha lenyomják a béreket, megvívnak a szakszervezetekkel, ellenállnak a környezetvédelmi előírásoknak, továbbá így-úgy, de adókedvezményekre és támogatásokra bírják rá a politikusokat. Ezt csinálják már 3 évtizede és a helyzet csak egyre rosszabb lesz. Ezáltal azonban csak fokozódik az elégedetlenség. Ám ha ilyen módon élnek vissza a gazdasági és politikai hatalommal, akkor az azzal fenyeget, hogy megsemmisíti a tőkés rendet, a demokráciát, sőt, az egész Földet.    
Foreign Policy Oroszország jócskán beleártotta magán a líbiai viszályba és ezt a pozícióját most arra igyekszik kihasználni, hogy Európa törölje el az ellene hozott szankciókat. Csakhogy kérdéses, mennyire képes erre. Először is nem tudta rávenni a tripoli kormánnyal szembenálló hadurat rávenni a tűzszünetre, tehát ottani befolyása korántsem annyira jelenetős. Mellesleg közben tartja a kapcsolatot a központi kormánnyal, valamint Kadhafi családjával is. Viszont az elhúzódó viszály réme aggasztó az európai politikusok számára, hiszen még eleven a menekültválság emléke. 4 éve a tömegek érkezése felszította a faji, etnikai és vallási feszültséget a földrészen, és beindította az iszlámellenes populizmus különösen rosszindulatú válfaját. Szélsőséges nacionalisták a populista agitációt meglovagolva jutottak hatalomra Ausztriában, Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban. De élenjártak a Brexit-kampányban, és megerősödtek a franciáknál, valamint a németeknél is. A migráció változatlanul sokakat aggaszt, ami azt jelenti, hogy ha megint meglódul az áradat Líbia felől, akkor az újra kiélezheti a feszültséget, még jobban bátoríthatja a mélyen euroszkeptikus szélsőjobbot és destabilizálhatja az amúgy is törékeny uniót. Az orosz próbálkozások a jelek szerint bizonyos fokig sikeresek. Ismét nő a migránsok száma és Moszkva elérte, hogy kulcstényezőként helyet kapjon Berlinben a Líbiáról tartott hétvégi nemzetközi rendezési konferencián. De csak addig feccöl pénzt az arab országba, amíg nem maximalizálja az abból fakadó geopolitikai hasznot Európában. Úgy hogy most már felvetheti az Ukrajna, illetve a Krím miatt elrendelt megtorló intézkedések beszüntetését. Ám az EU-nak nem okvetlenül kell beadnia a derekát. A kockázat itt az, hogy válaszul a Kreml ismét fokozhatja a nyomást. Nem lehet tudni, mindez hová vezet, de az biztos, hogy Putyin próbálja keményen kiaknázni a világ legkaotikusabb konfliktusát, hogy másutt arassa le annak geopolitikai gyümölcseit.
New York Times/Washington Post/Yahoo/AP Túlélők, diplomaták és politikusok jelenlétében emlékeztek meg a Dohány utcai zsinagógában a budapesti gettó felszabadításának 75. évfordulójáról. A holokauszt során mintegy 550 ezer magyar zsidó vesztette életét, haláltáborokban, kényszermunkán, vagy a nyilasok miatt. Ugyanakkor jó 70 ezer embert zsúfoltak össze a VII. kerületben, az akkori, főleg zsidók által lakott negyedben embertelen viszonyok közepette. A rendkívüli hideg, a tömeges éhezés és a többféle fertőzés szakértők szerint 14 ezer áldozatot követelt. Ugyanakkor sokan elrejtőztek, vagy hamis papírokkal vészelték át a nehéz időket, illetve olyan diplomaták segítségével, mint Wallenberg. Az eseményen Frölich Róbert főrabbi arról beszélt, hogy vegyes érzelmek vegyülnek az megemlékezés kapcsán, hiszen keveredik a fájdalom és a gyász, illetve az élet igenlése, az öröm, a megkönnyebbülés. Mester Tamás, a budapesti Zsidó Közösség elnöke azt emelte ki, hogy meg kell őrizni az egykori szenvedések emlékét, nem szabad engedni a feledés erősödő nyomásának. Az izraeli nagykövet arra mutatott rá, hogy ismét virágzik a zsidó élet Magyarországon és másutt is, ám ez nem jelenti azt, hogy megszűntek a zsidóságot fenyegető veszélyek. Az antiszemitizmus újra erősödőben van. Szalay-Bobrovniczky Vince államtitkár hangsúlyozta, hogy az ország szembenéz múltjával és egységes abban: nem szabad, hogy bármiféle sérelmeket szenvedjenek a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási kisebbségek tagjai.  
Szerző