Gyors MR-vizsgálatokra lesz pénz, kukaügyben még birkózik Karácsony és a kormány

Publikálás dátuma
2020.01.18. 20:54
Karácsony Gergely szerint napokon belül kiürül az FKF Zrt. számlája, ha a nemzeti kukaholding nem fizet nekik
Fotó: FKF Zrt.
Tízmilliárdos támogatást kap a fővárosi járóbeteg-ellátás, ígérte Fürjes Balázs államtitkár. A nemzeti kukaholding kifizetéseiről továbbra sincs megegyezés.
Közleményben számolt be a Karácsony Gergely főpolgármesterrel folytatott tárgyalások eredményeiről Fürjes Balázs – írja az MTI. A budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár felidézte, pénteken Gulyás Gergely kancelláriaminiszter társaságában ültek le egyeztetni Karácsonnyal, és néhány területen már történt előrelépés: Fürjes szerint rögzítették a legfontosabb közös célt:
  • ha szükséges, a beutaló kiállítása után hét napon belül legyen meg a CT vagy MR vizsgálat minden esetben, a vizsgálat után három napon belül pedig legyen vizsgálati végeredmény, diagnózis. Fürjes szerint a kormány száz százalékban biztosítja az ehhez szükséges kétmilliárdos költségvetési támogatást.
  • Megegyeztek abban is, hogy a kormány a központi költségvetésből idén összesen 10 milliárd forinttal támogatja a budapesti kerületek járóbeteg ellátási szolgáltatását, vizsgálatokat, gépek, eszközök beszerzését, rendelők építését, felújítását.
A szemétszállítás ügyében azonban közel sincs egyetértés a kormány és a főváros képviselői között: az államtitkár szerint ők a főpolgármester értésére adták, hogy ragaszkodnak a nemzeti kukaholdinghoz, aminek álláspontjuk szerint nincs tartozása a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. felé. Szerintük az FKF az utolsó 2019-es számlát még nem nyújtotta be, így a kukaholdingnak nincs jogszerű lehetősége fizetni a fővárosi cég felé.
Ez az, amiben Karácsony Gergely másként gondolkodik: a Népszavának elmondta, az FKF esetében volt egy megállapodás a díjról, amit most a kukaholding vezetője lejártnak tekint – kifizetés nélkül viszont napokon belül nulla forint marad a fővárosi hulladékszállító vállalat számláján.
Ezért a főváros azzal próbál alkuhelyzetet próbál teremteni, amivel csak tud. Karácsony hangsúlyozta:
ő nem az a főpolgármester lesz, aki alatt megszűnt a szemétszállítás Budapesten azért, mert az állami cég nem fizeti ki azt, ami jár.

A Karácsony Gergellyel készített szombati interjúnkat ide kattintva olvashatja el.  
Szerző

Ötös lottó – Kihúzták a nyerőszámokat, egy Joker-telitalálat van

Publikálás dátuma
2020.01.18. 20:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 18 (tizennyolc) 23 (huszonhárom) 56 (ötvenhat) 57 (ötvenhét) 73 (hetvenhárom) Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 128 darab, nyereményük egyenként 528.295 forint; 3 találatos szelvény 5998 darab, nyereményük egyenként 11.725 forint; 2 találatos szelvény 127.283 darab, nyereményük egyenként 1465 forint. Joker: 044027 Az 1 darab Joker-telitalálatra 29.535.730 forintot fizetnek. 
Szerző

Matolcsy szerint teljesen rendben van, hogy az MNB több mint tízmilliárdért kétszer is megvette ugyanazt az épületet

Publikálás dátuma
2020.01.18. 19:27
Matolcsy György, a jegybank elnöke
Fotó: Népszava
Burány Sándor próbált az jegybankelnök lelkiismeretére hatni – kioktatást kapott válaszul.
Összesen 10,6 milliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank arra, hogy néhány éven belül kétszer is megvegye ugyanazt az Úri utca 21. szám alatti ingatlant – írtuk meg tavaly decemberben a 24.hu részletes tényfeltáró cikke nyomán; ennek apropóján tett fel most két kézenfekvő kérdést a Párbeszéd képviselőcsoportjának MSZP-s tagja, Burány Sándor Matolcsy György jegybank-elnöknek.

1, 9 milliárdért, majd 8,7 milliárdért is kellett a jegybanknak

Az ügy részletei már ismertek, ám így is egészen megdöbbentőek: a hírportál szerint az MNB 2014-ben először a Magyar Tudományos Akadémiától, 1, 9 milliárdért vásárolta meg az épületet, amit néhány hónap után ingyen átadott a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítványnak, vagyis a PADS-nak (ez egyike azoknak a jegybanki alapítványoknak, amelyeknél egyik pillanatról a másikra 250 milliárd forint veszítette el közpénz-jellegét). 
A PADS ezután több év alatt mintegy 4 milliárd forintot fordított az épület felújítására és bővítésére – a 24. hu szerint minderre a jegybank által kapott kezdőtőkéből futotta. Így is megérhette nekik a beruházás, hiszen a befektetési összeg több mint kétszeresét keresték meg rajta: a jegybank egyik száz százalékos tulajdonú leányvállalata tavaly novemberben piaci áron, 8, 7 milliárd forintért vásárolta tőlük vissza az addigra csinosan helyrepofozott épületet.

Ez mégis kinek volt jó?

A vétel a jegybank szempontjából látványosan rossz üzletnek tűnik, ezért Burányrákérdezett az MNB elnökénél, hogy 
  • miért volt szükség az említett tranzakciókra?
  • nem tartják-e túlzásnak, hogy végül több mint 10,5 milliárdba került az MNB-nek a duplán megvett épület?
Matolcsy György kimért válaszában a jegybank november 8-i közleményére hivatkozott: eszerint „a jegybank meglévő épületei már nem tudják kellő színvonalon és megfelelő kapacitással kiszolgálni ezeket az MNB által fenntartott oktatási programokat”, ezért kellett megvenni az Úri utcai ingatlant –
Ha azonban a terjeszkedés, és persze a gazdaságosság lenne a jegybank érdeke, akkor talán nem kellett volna ingyen lepasszolni az épületet a PADÁ-nak – tehetjük hozzá – hiszen úgy az épület ismert vételi és felújítási költsége is megállt volna 5,9 milliárd forintnál.

Matolcsy a túlzásra vonatkozó kérdést a jelek szerint fel sem vette, viszont számon kérte a képviselőt, amiért kérdésében nem idézte az ingatlan vételáráról szóló hivatalos értékbecslést. Az MNB ugyanis még a 24.hu kérdésére elárulta, hogy az épület vételára „a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) értékbecslési szabvány alapján került meghatározásra, mely az épület egyedi paramétereit, a felújítás költségét, illetve az elmúlt évek jelentős ingatlanpiaci árnövekedését is alapul vette.”
„Kérem, a jövőben a jegybankot érintő kérdésekben az MNB által közölt tényeket is szíveskedjen figyelembe venni” – zárul hűvös utasítással Matolcsy György válaszlevele.

Összeolvadnak és építkeznének

Az ingatlan dupla megvásárlása a kioktató hangnem ellenére is zűrös ügynek számít – hiszen évek óta folyik a vita arról, hogy vajon a jegybank közpénzből végzi-e költéseit, vagy az már „elvesztette közpénz jellegét”. Előbbi esetben felmerülhet a gyanú, hogy az MNB azzal, hogy ugyanazt az épületet kétszer megvette, kárt okozott.
Az MNB-nek erre is van válasza: az épületek adásvételével kapcsolatban arról tájékoztatta a Magyar Hangot, hogy mivel a jegybanktörvény értelmében az MNB nem költségvetési szerv, ezért bevételeit, kiadásait nem a mindenkori költségvetés határozza meg, így a beruházásai nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek. Az ügyön ráadásul még egyet csavar az a fejlemény, a jegybank által létrehozott Pallas- alapítványok január 9-én bejelentették: egy új szervezetben, az a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) égisze alatt fognak összeolvadni. A fúziót ingatlanfejlesztési és rekonstrukciós munkák is követik, amikhez minden bizonnyal jól jön majd az MNB-től most megszerzett 8,7 milliárd forint is.
Szerző