Pécsnek 23 milliárdos mínuszból kellene 8,5 milliárdot visszafizetnie az államkasszába

Publikálás dátuma
2020.01.17. 19:09
Péterffy Attila, Pécs polgármestere
Fotó: Csortos Szabolcs
A leváltott fideszes városvezetés tavaly egymilliárd forintot tudott törleszteni az adósságából. Az új testület két költségvetéssel készül.
Pécs új, ellenzéki polgármestere, Péterffy Attila a Pécsma.hu-nak adott interjút a város gazdálkodási mechanizmusainak átvilágításáról és az önkormányzati cégek vezetésének szemléletváltásáról. Az interjúban sok helyi érdekű kérdés szóba kerül, de az talán külön említésre méltó, hogy mennyi pénzzel és milyen körülmények között tartozik a pécsi önkormányzat az állam felé. "2020 végéig 8,54 milliárd forintot kellene visszafizetni a kormánynak. Ez szinte lehetetlen. El kell érnünk ennek a törlesztésnek az átütemezését" - mondta az interjúban Péterffy. Hozzátette:
"Tavaly egymilliárd forintot tudott törleszteni az állammal szembeni adósságából az előző városvezetés. Idén több, mint nyolcszor annyit kellene."

Mint korábban, a mostani beszélgetésben is szóba került, hogy 5 milliárd forintos működési hiányt, az önkormányzati cégek esetében pedig 18 milliárdos adósságállományt hagyott maga után az előző városvezetés. A leköszönő fideszes polgármester, Páva Zsolt ezzel szemben azt állította, hogy 7 milliárdos plusszal adta át a várost. Péterffy most megerősítette, az eddigi vizsgálatok a mínusz 23 milliárdot igazolják, de az önkormányzat független pénzügyi céget fog megbízni, hogy pontosan megállapítsa, mekkora is a működési hiány. Ha Péterffynek van igaza, akkor
a városnak mínusz 23 milliárd forintból egy év alatt kellene előteremtenie plusz 8,5 milliárd forintot.

A törlesztés átütemezésével, vagyis a kormánnyal való megegyezéssel kapcsolatban bizakodó. Mint mondta, a kabinetnek nem lehet érdeke, hogy egy egész várost büntessen, mert ellenzéki vezetést választott magának. Aztán a hazai politikai életben szokatlanul megengedő hangnemben úgy fogalmazott: "Elfogadjuk azt, hogy a város olyan gazdasági helyzetbe került, amit az elődeink idéztek elő, de a kormányt arra kérjük, hogy az ő színeiben politizáló ex-városvezetés által okozott problémát közösen oldjuk meg. Nem célom, hogy állandóan a Fideszre mutogassak, a célom az, hogy ebből a gödörből Pécset kirángassuk." Az interjúból kiderül, hogy még nem ültek tárgyalóasztalhoz, de Péterffy hivatalos levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek, amiben kezdeményezi a tárgyalásokat. Annak ellenére, hogy a polgármester optimista, úgy döntött, hogy idén két költségvetési tervezetet készítenek. "Az egyik arra az esetre szól, amikor nem tudjuk átütemezni a 8,5 milliárd visszafizetését. Ebben a pillanatban beláthatatlan, ez milyen gazdasági és működésbeli következményekkel járhat, de fel kell készülnünk erre az esetre is. A másik forgatókönyvben pedig azzal számolunk, hogy sikerül átütemezni a törlesztést" - mondta. Pécs kormányzati gyámság alatt áll, az Államkincstár rendelkezik a város bevételei felett, miután az előző, fideszes vezetés idején, 2017-ben Pécs kis híján csődbe ment, az akkor kapott pénzügyi kormánytámogatásból keletkezett a mostani 8,5 milliárdos törlesztőrészlet. Az állami szerv jelenlétéről Péterffy azt mondta, az együttműködés példaértékű. "Az Államkincstár és az új városvezetés érdeke ugyanaz" - mondta. Hozzátette: az eddigi három hónapban a polgármesteri intézkedéseit és döntéseit a szervezet mindig támogatta.
Szerző

Orbán így akar békét

Publikálás dátuma
2020.01.17. 18:47

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha a miniszterelnök nem tanúsít jogkövető magatartást, a kormány milyen alapon várja el az egyszerű állampolgároktól, hogy betartsák a törvényeket? – kérdeztük Rétvári Bencét, aki a gyöngyöspatai kártérítés témájában hirdetett sajtótájékoztatót.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára erre közölte, hogy a kormány jogkövető magatartást tanúsít. Nem vitatja ugyanis, hogy jogsérelem érte a gyöngyöspatai roma gyerekeket, csak azt szeretné, ha a kompenzáció (szemben a bíróság ítéletével) nem pénz, hanem képzések formájában történne. Az államtitkár úgy vélte, hogy az „emberek igazságérzete” és a perben érintett gyöngyöspataiak szempontjából is ez lenne a legjobb megoldás.
Felvetettük, ha egyszer a miniszterelnök felfogásában a kártérítés „munka nélküli jövedelemnek” számít, adódik a kérdés: tervezi-e a kormány, hogy általános érvénnyel megszünteti a pénzbeli kártérítés lehetőségét? Rétvári válaszából kiderült, hogy nincs ilyen terv.
A tájékoztató során az államtitkár többször elmondta, hogy Gyöngyöspatán egy „Soros György által támogatott alapítvány” kelti a feszültséget, politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből. Kérdésünkre, hogy a miniszterelnök kijelentései mennyiben a társadalmi békét szolgálták, Rétvári Bence azt állította: a kormányfő szándéka az, hogy az emberek békében tudjanak egymás mellett élni, míg az ilyen perek békétlenséget keltenek.
Szerző

Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán

Publikálás dátuma
2020.01.17. 18:41

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ma lejárt a határidő, a jogerős bírósági döntés ellenére sem kapták meg a kártérítést a gyöngyöspatai romák, a város és az állam sem fizetett önként.
Sem a hatvani tankerület – illetve azon keresztül a magyar állam –, sem a gyöngyöspatai önkormányzat nem fizette ki önként a törvény által megszabott január 17-i határidőig a helyi általános iskolában évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést – mondta el lapunknak a perben az érintetteket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi szakértője. Fakas Lilla megerősítette: az alapítvány minden érintettnek azt javasolta, hogy várják meg a Kúria végső döntését abban a felülvizsgálati kérelemben, amelyet az alperesek – a tankerület és az önkormányzat – indítottak az iskolafenntartókat elmarasztaló és kártérítésre kötelező ítélet miatt. – Már csak azért sem javasoljuk a végrehajtás azonnali kérelmezését, mert már tavasszal meghozhatja a végső döntést a Kúria, így rövid időn belül vitathatatlanná válhat a kártérítés jogossága. És azért sem érdemes sietni, mert abban az valószínűtlen esetben, ha a Kúria a romák számára kedvezőtlen döntést hozna, akkor vissza kellene fizetni a pénzt – mondta Farkas Lilla. Szavai szerint az ő kezében van mind a hatvankét érintett egyéni nyilatkozata, amelyben a sértettek az iskola fenntartójától, vagyis a tankerületen keresztül magától az államtól kérik a kártérítést. Épp ezért érthetetlen, hogy a térség országgyűlési képviselője miért riogat a helyi önkormányzat csődbemenetelével. Hozzátette: Horváth László „közbenjárását” jogi szempontból egyébként sem tudja értelmezni, mert ő sem a felperesek, sem az alperesek körében nem érintett. A jogi képviselő szavai szerint mivel a bíróság az alperesek egyetemleges felelősségét állapította meg, a sértettek joga eldönteni, hogy az államtól, az önkormányzatól vagy valamilyen arányban esetleg mindkettőjüktől kérik a pénzt. Az ilyen jellegű perekben logikus azt megnevezni, amelyiktől leginkább „behajtható” az összeg: azért esett a választás a helyi állami iskolára, mert ha annak nincs fedezete a fizetésre, úgy a törvény szerint az adott intézményért pénzügyileg felelős költségvetési szervnek, jelesül a tankerületnek, vagyis végső soron az államnak kötelessége helytállni. Farkas Lilla megjegyezte: azt, hogy „természetben”, vagyis oktatás, képzés formájában szeretnék ezt leróni, az alperesek már a per során is felvetették, de ezt mind a felperesek jogi képviselői, mint a bíróság elutasította. – Más állampolgárok esetében a jogosan járó pénzbeli kártérítés kapcsán senki nem „ötletel” kívülről, hogy azt neki mire kellene elkölteni, tiszteljék meg a romákat is azzal, hogy felnőtt módjára eldönthessék, mit kezdenek a pénzzel – mondta. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével törődnie kell, ezért szólalt meg ebben az ügyben, s ezért kíséri végig annak mozzanatait. Hozzátette: továbbra is úgy véli, hogy mivel a tanulók az oktatás terén szenvedtek hátrányt, a kártérítést is egyéni fejlesztés, képzés formájában kellene megkapniuk. Szavai szerint a per során az érintett diákok maguk is megnevezték, hogy idegen nyelvet, informatikát vagy szakmát szeretnének tanulni, a bíróság azonban anélkül döntött a pénzbeni kártérítés megítéléséről, hogy a természetbeni kártérítésről az érintetteket „nyilatkoztatta” volna. Horváth László úgy tudja, pénteken a tankerület és az önkormányzat jogi képviselőiken keresztül kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az érintett romákkal, hogy egy kártérítési megállapodásról kezdjenek egyeztetni.
Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata polgármestere lapunknak megerősítette: nem fizettek, pénteken jogi képviselőjük útján a felperesek ügyvédje részére eljuttatták az egyeztetés kezdeményezésére vonatkozó levelet.

Alapítványi hattyúdal

Ezt az ügyet még végigviszik, de az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ezzel gyakorlatilag a hattyúdalát írja, mert, legalábbis amíg illiberális demokrácia van Magyarországon, nem látják értelmét további működésüknek – mondta Farkas Lilla az alapítvány kurátora, jogi szakértője. – Mindannyian elfáradtunk, ezt az ügyet több mint hat éve visszük. Az alapítványnak mindez annak ellenére is több millió forintjába került, hogy az ügyvédek is pro bono vállalták a jogi képviseletet – tette hozzá. A számlájukon elkülönítve még ott tartanak kétmillió forintot, hogyha netán a Kúria mégis az eddigihez képest eltérő döntést hozna, akkor a perköltséget fedezni tudják, de ha lezajlik a gyöngyöspatai ügy, az alapítvány is becsukja a kaput. D. J.

Szerző
Frissítve: 2020.01.17. 21:04