Előfizetés

Keresik Kövesi utódját

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.01.18. 08:30

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Teljesen új vezetést kapnak a román bűnüldözési csúcsszervek, köztük a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), a nemzetközileg nagy tekintélyt szerzett, 2018 nyaráig Laura Codruta Kövesi által vezetett testület.
Jelenleg ugyanis igen fura, Romániában is előzménytelen helyzet állt elő - a legfőbb ügyészségnek és két legfontosabb részlegének, a DNA-nak valamint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészségnek (DIICOT) is csupán ügyvivő vezetője van. A folyamatot az új kormány, a Dancila-kabinet megbuktatása után hivatalba lépő Orban-kormány indította el, a tisztségekre való jelentkezés decemberben zajlott, az első rostán átment jelöltek meghallgatása tegnap ért véget, eredményhirdetés január 21-re várható. Az új vezetőket az igazságügyi miniszter választja ki, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése után pedig az államfő nevezi ki.
Ezúttal minden bizonnyal nem áll fenn az a veszély, hogy Klaus Johannis elnök elutasítja valamely kiválasztott kinevezését, mint tette azt a Kövesi menesztése után az előző, szociáldemokrata (PSD) kormány által a DNA vezetésére kijelölt Adina Floreaval. A tavaly november 4-én hivatalba lépett Orban-kabinet annak a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a kormánya, amely Johannis mögött áll, és amelynek korábbi elnöke maga az államfő volt. Így az a hosszú ideje vágyott helyzet állt elő Romániában, hogy véget ért az úgynevezett „paloták harca”, a köztársasági elnöki hivatal és a kormány közötti, még Traian Basescu idejében kezdődött állandó viszály. A DNA élére pályázó egyik jelölt, Calin Nistor, aki egyben annak ügyvivő vezetője is, szerdai meghallgatása során elismerte, hogy a korrupcióellenes ügyészek tevékenysége nem volt tévedésmentes, de a testület „összességében betöltötte hivatását”. A hibák az egyes ügyészek által elkövetett egyéni hibák voltak, vélekedett Nistor, hozzátéve, hogy meglátása és tapasztalata szerint törvénymódosításra lenne szükség, amely lehetővé teszi a bűnüldöző szervek közös munkacsoportját komplex esetek kivizsgálására. Az ügyvivő DNA főügyész ugyan csupán a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészséget, a DIICOT-ot és a főügyészséget említette név szerint, de hozzátette azt is, hogy „esetleg más szerv” a jelenlegi hatályos normatív keretben. Az igény megfogalmazása nem véletlen, hiszen, amióta nyilvánosságra került a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a DNA hosszú ideig titkolt, majd 2017-ben maga Kövesi által is letagadott, 2009-ben létreejött együttműködése, az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki azt, a SRI-ügyészség vegyes csapatok felszámolódtak, a román korrupcióellenes harc hatékonysága pedig látványosan csökkent. Ez utóbbi persze részben Kövesi 2018 júliusi menesztésének is köszönhető, valamint annak, hogy a volt PSD kormány, azóta börtönben ülő elnökének, Liviu Dragneanak a védelmében mindent megtett a DNA ellehetetlenítésére, hiteltelenítésére, de kétségtelenül a korábbi vitatott módszerek hiányának is.
Laura Codruta Kövesi idén januártól felállt Európai Ügyészség vezetője, az első európai uniós főügyész. Eddigi pályája szédületes: 33 évesen, 2006-ban ő lett Románia főügyésze, az első nő és egyben a legfiatalabb főügyész Románia történetében, az egyetlen, aki Románia Legfőbb Ügyészeként teljes mandátumát kitöltötte. 2013-ban vette át a DNA vezetését. Második mandátuma idején, 2018. július 9-én, hosszas vacillálás után Klaus Johannis aláírta menesztését egy alkotmánybírósági döntés nyomán. Az Alkotmánybíróság azért került képbe, mert az akkori PSD-s igazságügyi miniszter februárban kérte Kövesi menesztését "alkalmatlanság" miatt, de ezt Johannis nem hajtotta végre. A PSD kormányzat mindvégig politikai elfogultsággal vádolta Kövesit, miközben a lakosság szemében ő volt a korrupcióellenes harc záloga. 

Nehéz örökség

A DNA főügyészi tisztségére 5 jelöltet engedett utolsó körbe a szaktárca: Mariana Alexandru, Crin-Nicu Bologa, Camelia Elena Grecu, Nistor Calin, Ionut Botnaru ügyészeket. Botnaru visszavonta pályázatát. A román médiában nem jelent meg mindeddig, ki a legesélyesebb Kövesi székére. Az egyik legnagyobb név közülük Mariana Alexandru, aki 2005-2014 között volt a DNA ügyésze. Meghallgatásán hangsúlyozta, hogy egyetlen, általa bíróság elé állított vádlottat sem mentettek fel. Az Európai Bizottság felkérésére tagja volt annak a nemzetközi csapatnak, amely Moldova Köztársaságban, a legfőbb bankokból eltűnt 1 milliárd eurós sikkasztást vizsgálta (tegyük hozzá, a pénz máig nem került elő), majd ugyancsak az EB felkérésére szakmai segítséget nyújtott a moldovai korrupcióellenes struktúrák létrehozásában. Alexandru 2014-ben távozott a DNA-tól, meghallgatásán erről azt állította, hogy az akkori vezetés nyomására. Az akkori főügyész Laura Codruta Kövesi volt. Mivel Kövesi nimbusza töretlen a jelenleg kormányzó PNL berkeiben és az államfő szemében is, ezzel a kijelentésével feltételezhetően nem Alexandru lett a nagy esélyes. Ám bárkit válasszanak meg a DNA élére, igen nehéz feladata lesz. Kövesi romániai és nemzetközi népszerűsége, „unortodox” eszközökkel elért szakmai sikerei tulajdonképpen megismételhetetlenek a titkosszolgálati együttműködés hiányában.

Újabb szoftverhibát találtak a Boeing 737 MAX gépeken

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.18. 08:17

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
Egy olyan programmal akadtak gondok, amely nyugtázza, hogy jól működnek a repülő kulcsfontosságú rendszereinek működését figyelő monitorok.
Újabb szoftverhibát talált a Boeing vállalat a 737 MAX típusú gépein, amelyeket tavaly márciusban kivontak átmenetileg forgalomból két ilyen utasszállító katasztrófája után. A gyártó pénteken adott tájékoztatást az újabb szoftverhibáról.
Egy olyan programmal akadtak gondok, amely nyugtázza, hogy jól működnek a gép kulcsfontosságú rendszereinek működését figyelő monitorok.

Az újabb hiba észlelése hátráltathatja a gépek újbóli forgalomba helyezésére irányuló erőfeszítéseket. A gyártó közölte, hogy végrehajtja a szükséges szoftverfrissítéseket, és a változtatások megtétele érdekében együttműködik az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatallal (FAA). A legfontosabbnak azt tartja, hogy a Boeing 737 MAX gépek újra biztonságosak legyenek, és megfeleljenek minden követelménynek, mielőtt újra a levegőbe emelkednének. A Boeing 737 MAX típusú gépeket tavaly márciusban vonták ki átmenetileg a forgalomból, miután 2018 októberében lezuhant az indonéziai Lion Air légitársaság ilyen típusú gépe, majd öt hónappal később balesetet szenvedett az etióp légitársaság egy ugyanilyen repülője is. A két katasztrófában 346 ember vesztette életét. Az indonéz nyomozók tavalyi októberi jelentésükben megállapították, hogy a Boeing nem vette kellőképpen figyelembe a 737 MAX típusú repülőgépébe beépített vezérlő szoftver kialakításában rejlő esetleges kockázatokat, és ez, valamint a pilótahibák és a karbantartás során feltárt hiányosságok vezettek az indonéziai Lion Air légitársaság gépének 2018. októberi katasztrófájához. A jelentés készítői szerint a repülőgép átesésvédelmi rendszere (MCAS) automatikusan lenyomta a gép orrát, és a pilóták így szinte elvesztették az irányítást a gép felett.

Tüntetők miatt kellett távoznia Macronnak egy színházi előadásról (videó)

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.18. 07:19
Emmanuel Macron francia elnök
Fotó: GEORGES GOBET / AFP
Többen megpróbáltak behatolni az épületbe, de a helyszínre érkező rohamrendőrök ezt megakadályozták, majd rendőrkordon alkottak, hogy a francia elnök elhagyhassa az épületet.
Sietősen távoznia kellett Emmanuel Macron francia elnöknek péntek este Párizsban egy színházi előadásról, miután tüntetők megpróbáltak behatolni a színházba – írta internetes felületén a Le Figaro című napilap. Az incidens a Bouffes du Nord teátrumnál történt. Az újság azt írja – részben szemtanúk, újságírók és bloggerek által közzétett beszámolók és felvételek alapján –, hogy mintegy száz-kétszáz tüntető gyűlt össze a színháznál, tiltakozva a nyugdíjreform ellen. Többen megpróbáltak behatolni az épületbe, de a helyszínre érkező rohamrendőrök ezt megakadályozták, majd rendőrkordon alkottak, hogy Emmanuel Macron elhagyhassa az épületet. A lap szerint feszült volt a helyzet, de a tüntetők nem tűztek össze a rohamrendőrökkel.
Párizsban december eleje óta tartanak a tüntetések és sztrájkok a nyugdíjreform ellen, amelynek célja a jelenleg 42 féle ellátás egységesítése. Az új, pontrendszer alapú rendszerben megszűnnének a közszféra egyes nagyvállalatainak, illetve az egyes foglalkozási ágazatoknak az önálló nyugdíjpénztárai. A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2027-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amin nem változtatna a kormány, de a pontrendszer arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozható legyen.