Titokban készíthetett egy saját Nemzeti Alaptantervet a Maruzsa-féle államtitkárság is

Publikálás dátuma
2020.01.17. 08:23
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
Kásler sem tudott a készülő másik változatról, az Index szerint presztízsharc áll a háttérben.
Két Nemzeti alaptanterv (NAT) verzió létezik; az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - írja az Index. Az egyik az, amit 2017-ben Csépe Valéria akadémikus, pszichológus professzor egy közel száz pedagógiai szakértőből, pszichológusból és gyakorló tanárból álló csapat bevonásával kezdett el kidolgozni. Ennek első tervezetét 2018 szeptemberében hozták nyilvánosságra. Maruzsa Zoltán, az Emmi akkori köznevelésért felelős helyettes államtitkára ezután azzal állt elő, hogy a minisztériumban jelentős mértékben átdolgozzák az anyagot, ekkor került rá például az a plecsni is, hogy "nem elég nemzeti".
A történet itt válik ketté: zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával meg is indult az átdolgozás. 2019 elején Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét nevezték ki a NAT koordinálásáért felelős miniszteri biztosnak. Az ő feladata volt a szükséges módosítások összehangolása és a szakértői felügyelet. A kormány végül az ekkor készült változatot tárgyalta meg és fogadta el december 18-án.
Csakhogy az Index értesülései szerint közben Maruzsáék sem tétlenkedtek. Nem sokkal ezután ugyanis elkezdett körözni egy olyan NAT-változat, ami nem a kormány által elfogadott koncepciót tükrözte: ez a portál tudomása szerint az Emmiben, a Maruzsa Zoltán által vezetett köznevelésért felelős államtitkárságon készült. Maruzsa egy a 2012-es NAT-ból és a tervezett új NAT-ból összeollózott változatot küldött ki december 23-i határidővel, címe szerint „társadalmi egyeztetésre”, de valójában csak egy szűk körnek. Ebből szivároghattak ki részletek a kormánypárti sajtónak, például az, hogy az új NAT-ban hangsúlyosabban lesznek jelen a kormány által felkarolt jobboldali magyar írók, megszűnnek és létrejönnek tárgyak, a heti maximális óraszám pedig nem csökken jelentősen. Az Index szerint
még Kásler Miklós is csak januárban szerzett tudomást köznevelési államtitkárságának a kormányzati szándékkal össze nem egyeztethető akciójáról, ami nem kis feszültséget okoz jelenleg is a rendszerben.

A két NAT létezésére utal, hogy a hvg.hu is azt írta: a Nemzeti Pedagóguskar egy olyan változatot kapott meg véleményezésre, amelynek bevezetőjéből például teljes egészében hiányzik a Csépe Valéria csoportja által összeállított, több mint ötvenoldalas általános bevezető. Ez rögzíti például a korszerűségre törekvő, a lexikális tudás helyett készségfejlesztésre fókuszáló szemléletmódját az anyagnak. Közben az Emmi január 7-i közleménye mégis egy olyan új NAT-ról ír, ami állításuk szerint enyhítené a diákok terhelését, csökkenti a tananyagot, a természettudományos tantárgyaknak komplexebb megközelítést ad, a minősítő értékelés helyett a fejlesztő értékelésre teszi a hangsúlyt és a szülőkkel való partnerséget is szorosabbra fűzné.
Az Index szerint presztízsharc áll a két alaptanterv párhuzamos létrejöttének hátterében: a NAT kidolgozása nem a köznevelési államtitkárság közvetlen irányítása alatt zajlik, amit Maruzsa Zoltán kezdettől fogva nehezményezett. Palkovics 2018-ban innovációs miniszter lett, majd sorra kerültek át a tárcájához területek az Emmiből, így a szakképzés és a teljes felsőoktatás felügyelete, amit az önálló oktatási miniszteri ambíciókat dédelgető Maruzsa nem nézett jó szemmel.
Szerző

Nem állt ki a lengyel bírák mellett a Magyar Bírói Egyesület

Publikálás dátuma
2020.01.17. 07:00
A lengyel bírák január 11-én tüntettek Varsóban
Fotó: Beata Zawrzel / AFP / NurPhoto
Pedig a tervezet ellen tiltakozott az Európai Unió Bíróságának elnöke, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, a szombati varsói tüntetésre pedig 22 európai országból érkeztek bírák.
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) 61 országos választmányi (OV) tagjából mindössze 12-en írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben a magyar bírók legnépesebb szervezete szolidaritását fejezte volna ki a lengyel bírákkal a január 11-i varsói tüntetés alkalmából. A nyilatkozatot nem is küldték el, így csak tervezet maradt. Információnk szerint a MABIE elnöke, Oltai Judit az OV január 10-i ülése után úgy érvelt, hogy a téma nem szerepelt az ülés napirendjén, így a választmány a kérdésben nem alakíthatta ki az álláspontját, azaz nem is hozhatott határozatot. A 12 bíró által aláírt nyilatkozat ezért szerinte megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, hogy az OV álláspontját jeleníti meg. Pedig a mindössze négy mondatból álló nyilatkozat nagyon is „puha” volt; azután, hogy leszögezték, hogy „a bírói függetlenség a bírói hivatás és az igazságszolgáltatás fundamentuma”, általánosságban kimondták: „szolidaritásunkat fejezzük ki azon kollégák mellett, akiknek a hivatásuk gyakorlása során a bírói függetlenség bármilyen veszélyeztetését kell megtapasztalniuk”.
A MABIE így nem foglalt állást a lengyel bírókat megfegyelmezni kívánó törvényről, pedig a tervezet ellen tiltakozott az Európai Unió Bíróságának elnöke, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, a szombati varsói tüntetésre pedig 22 európai országból érkeztek bírák.
A MABIE hivatalos közleménye szerint az OV ülésén részt vett Senyei György, az OBH új elnöke, aki támogatásáról biztosította az egyesületet és hozzájárult ahhoz, hogy a MABIE a Magyar Igazságügyi Akadémia épületét székhelyként használja (ezt a lehetőséget tavaly Handó Tünde szüntette meg). A közlemény úgy zárul, hogy „az OV az egyesület támogatását ajánlotta fel az OBH elnökének felelősségteljes munkájához”.
Szerző

Ma is hat a migránspropaganda, azzal tarolja le a Fidesz a falvakat

Publikálás dátuma
2020.01.17. 06:35
A kocsmai vendégek félnek, bár még nem láttak menekültet
Fotó: Csortos Szabolcs
Bár sok városban győzött az ellenzék ősszel, a falvakban változatlanul működik a menekültekkel riogató kormányzati kommunikáció, emiatt ott töretlen a Fidesz népszerűsége.
– Orbán megvéd minket a migránsoktól – Csóka Sándor így összegzi, hogy miért népszerű a Fidesz a falujában. A 42 éves férfi a 230 lelkes, dél-baranyai Piskón él, ahol a 2018-as parlamenti választáson a helybéliek 96 százaléka a kormánypárti jelöltekre szavazott. Aztán 2019-es uniós voksoláson résztvevő valamennyi piskói a Fidesz-KDNP listáját ikszelte be. Csóka Sándor magányosan él, egy fakitermelő cégnél dolgozik, alkalmi munkásként napi 9-10 ezer forintot kap kézhez, ami errefelé meglehetős jövedelemnek számít, hisz Piskón az aktív korúak harmadának csak közmunka jut. A piskóiak többségének nincs piacképes szakmája, a környéken alig van munkahely, a közeli városokba busszal bejutni a reggeli munkakezdésig bajos, így sokaknak csak a bizonytalan napszám marad. Amikor arról kérdezem Csóka Sándort, hogy szerinte valóban kell-e itt félni a migránsoktól, akkor ő elbizonytalanodik:
– Nem is tudom. De ugye mit lát az ember a tévében? Azt, hogy a migránsok mindenütt cirkuszolnak, lopnak, gyilkolnak. Erről beszél az M1, a Hírtévé meg a Duna. Biztos van benne valami.
– Maga látott már menekültet? – vetem közbe.
– Még nem, ide nem jönnek. Itt ellopni sincs mit. A férfi a házától kőhajításnyira lévő rejtélyes kinézetű, kicsi dombra mutat. Mint kiderül, az ember magasságú, gazzal benőtt halom egykor ház volt, de 10-15 éve leégett, a romok maguk alá omlottak. A tulajdonos eladta az ingatlant, s az új gazda csak a mögötte levő egyhektáros kertet hasznosítja, tavaly tököt termelt rajta. De a lakott házak állapota is többnyire siralmas, a száz éves, egykor tehetős családoknak otthont adó porták falai átnedvesedtek, megrepedtek, lehullt róluk a vakolat, a repedt üvegű ablakokat leszakadt redőny takarja, sok épület teteje megroppant, ereszcsatornája hiányzik, az ólak dülöngélnek, jószág talán sehol sincs.
A Piskón élő Csóka Sándor szerint hozzájuk nem mennek migránsok
Fotó: Csortos Szabolcs
A szegénységen túl még az a közös a piskóiakban, hogy valamennyien tartanak a menekültektől. Az egyik legroskatagabb házban lakik Gabriella két kicsi gyermekével és férjével, aki a közeli Hegyszentmártonban, sertéstelepen dolgozik, és bár szombat délután van, a férfinek ilyenkor is ott kell szolgálnia: – A migránsok bármikor jöhetnek, bemondta a tévé, és az nem hazudik – vélekedik a madárcsontú fiatalasszony, majd hozzáteszi: – Valaki már itt is látott migránst. – Mikor történt ez, és ki látta őket? – lököm tovább a szót. – Azt nem tudom. Csak hallottam valakitől, hogy valaki már látott itt valahol egyet.
A dél-baranyai falvakban kérdezhetek bárkit, mindenki azzal magyarázza a kormánypártok népszerűségét, hogy ők nem engednek menekülteket az országba. Az egyik Dráva menti község független polgármestere – nevét nem adva – azért megemlíti, hogy a Fidesz sokat tett a falvakért, a közmunka-program errefelé ezreknek biztosított megélhetést, jó az is, hogy ingyen kapják a gyerekek a tankönyveket, meg jó a családtámogatási rendszer. Ideérve azonban hirtelen vált: – De nem ettől szavaznak a Fideszre a falusiak, hanem a migránsok miatt. Hogy a Fidesz kerítést épített, és nem engedi ide a migránsokat. – A többi párt se akar migránsokat idecsalni vagy betelepíteni, legfeljebb arról beszélnek, hogy a migránsoknak is jár az emberséges bánásmód – jegyzem meg. A polgármester legyint: – Itt mindenki úgy tudja, hogy a többi párt idehozná a menekülteket. Főleg a Gyurcsány. A falunkban mindenki a kormánytévék híradóját nézi. De hát másnak nem igen van híradója. Az RTL-nek van, de abban csak a bűntényekről beszélnek.
Piskó egyik legroskatagabb házában lakik Gabriella két kicsi gyermekével és férjével
Fotó: Csortos Szabolcs
A 220 lelkes Lúzsok utolsó házának kapujában Gyócsi Györgyné arra vár, hogy ideguruljon az öt portányira álló, ütött-kopott, fehér furgon, a mozgóbolt. A 66 éves asszony közben elmondja, hogy ő és férje egykor a helyi téesz tehéntelepén dolgoztak. A pár egy fiút nevelt föl, az ötven méter hosszú vályogház, amiben laknak a téesz gazdasági épülete volt, kétszáz éves, a kárpótláskor kapták meg, és kialakítottak benne két önálló lakást. Gyócsinét is arról kérdezem, miért kedvelik a faluban a Fideszt: – Nézze, az én szüleim elváltak, anyám egyedül nevelt minket. Négyen voltunk testvérek, és telt valahogy mindenre. A Kádár idején sokan így éltek. A Fidesz is odafigyel a szegényekre, ahogy a Kádár, ezért szavaznak rá sokan. Igaz, a nyugdíjam kevés, 84 ezer forint az emelés után is, de nem panaszkodom, megvagyunk. Van 17 tyúkom, abból kilenc tojik, de nyáron majd több tojásom lesz. – Akkor nem is a migránsozás miatt volt itt a Fidesznek nyolcvan százaléka? – állítom meg szavait. – Jaj, dehogynem! Attól ilyen erősek, hogy az embereket riogatják a migránsokkal. – Maga szerint alaptalanul? – Azt nem tudom, az emberek elhiszik. Én nem félek a migránsoktól, még az ajtónkat se zárom. Később megtudom az asszonytól, hogy három unokája van, s a két nagyobb Amszterdamban él, segéd- és betanított munkásként dolgoznak. – Ők már nem jönnek haza – állítja Gyócsiné. – Az albérletük 900 euró, de telik rá, mert az órabérük tíz euró. Amszterdam gyönyörű. A harmadik unokám is odakészül. – És az unokák mit mondanak, kell-e félni a migránsoktól? – Dehogy kell félni. Hollandiában béke van és jólét. – Pedig ott azért akad migráns. Lúzsokon sose volt, mégis félnek. – Ez így van. – Mit gondol, miért van az, hogy Budapesten és több megyeszékhelyen már nem a Fidesz nyert az önkormányzati választáson? – Hát ott már nem félnek annyira a migránsoktól. A városi emberek mások. Ott nemcsak azt hallják meg, hogy félni kell a migránsoktól, hanem azt is, hogy a fideszesek lopnak. Amúgy a szocialisták is loptak, de az már régen volt, most a fideszesek lopnak. Aki felkapaszkodik a politikában, az mindjárt elkezd lopni. Ezért vesztett a Fidesz Pesten. Mehetek bármelyik környékbeli aprófaluba, azt tapasztalom, hogy az emberek többsége biztos abban: csakis a kormánypártok védik meg őket a migránsoktól, a többi párt „nyakukra hozná” őket. A kérdezettek úgy tudják, hogy ma is ugyanannyi migráns jön, mint négy éve, csak épp a kerítés meg Orbán keménysége miatt elkerülik az országot. Megemlítem, hogy 2015-ben csaknem százszor annyian jöttek errefelé, mint 2019-ben, s ez főleg azért van így, mert a menekültek be se jutnak már a Balkánra. Kétkedve vagy elutasítón fogadják szavaimat. A jelek szerint a négy éve tartó migránsos kampányt a kormánymédia továbbra is sikeresen „melegen” tartja. A hiricsi kocsma vendégei is maradéktalanul hisznek a kormánymédiának. Ez várható is volt: a 2018-as parlamenti választáson 81, a tavalyi az uniós voksoláson a szavazók 93 százaléka támogatta a Fideszt és szövetségesét. A 20 négyzetméteres ivó négy asztalából egyiknél ülnek csak, középkorú férfiak söröznek jókedvűen. Számukra sem kérdés, hogy egyedül Orbán képes megvédeni az országot a migránsoktól, ezért kell rávoksolni. Ők se szeretnék, ha akár csak egy menekült is megpróbálna letelepülni a 230 lelkes faluban. Szerencsére eddig nem is jött egy se. Velem viszont kedélyesek, vendégszeretők, egymással versengve hívnak meg egy koccintásra. Lajos, a feleségével, Máriával viszi a kocsmát. Az 57 esztendős férfi és asszonya hibátlanul felmondja a négy éve rögzült kormányleckét a migránsokról. – Miféle menekültek ezek? – kérdezi Mária. – Jó ruhákban, Nike cipőben jönnek, drága mobiltelefonnal. Beteszik a csónakba a gyereküket, hát nem féltik őket a tengeren?
A hiricsi kocsma vendégei is maradéktalanul hisznek a kormánymédiának
Fotó: Csortos Szabolcs
Magyarmecskén, az egyik ház előtt nagyapa, apa és fia fát fűrészelnek. – Fideszesek vagyunk – ismeri el 42 éves apa, aki az önkormányzatnál festőként dolgozik. – Ne kérdezze, miért lettünk azok! Azok lettünk, és kész. A férfi felkap egy tuskót, és indulna, de megállítom: – Jobb lett a Fidesztől az ország? – Nekünk régen se volt jó – feleli -, nekünk mindig csak a munka és szegénység jutott. A férfi – kérdéseimre válaszolva – végül elismeri, hogy a Fidesz ebben a 300 lelkes faluban is a migránsozással állította maga mögé az embereket. Aztán ő és fia otthagy a 61 éves nagypapával, aki Nándiként mutatkozik be. Megtudom tőle, hogy 2010-ig a pécsi Elcoteq-nél volt szalagmunkás, a gyár bezárása óta pedig közfoglalkoztatott Mecskén. – Ne kérdezzen a migránsokról, én nem politizálok – mondja hosszan szemembe nézve. – Jehova tanúja vagyok, és azt mondom, hogy a Biblia két parancsot adott. Az egyik, hogy szeresd a mindenható istent, a másik, hogy szeresd embertársaidat! Vagyis a feleségünket, a gyermekeinket és minden embert, őket is úgy kell szeretnünk, mint önmagunkat. A migránsokat is. Mindannyian Ádámtól és Évától származunk, ők is, mi is. Az emberek azt mondják, tisztelik az istent, de tetteikből látszik, hogy ez nem igaz, nem tisztelik. Elköszön, és beindítja a fűrészt. Sietni kell, lassan teljesen besötétedik.
Témák
vidék propaganda
Frissítve: 2020.01.17. 06:54