Öt éven belül bezárnák az egri Móra Ferenc tagiskolát, aggódnak a szülők

Publikálás dátuma
2020.01.16. 21:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szerintük a zömében hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeket más iskolában nem tudják majd megfelelően képezni.
Öt éven belül bezárná az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskoláját a helyi Tankerületi Központ – hangzott el az RTL Klub híradójában. A műsor szerint egy rendkívüli szülői értekezleten az igazgató elmondta: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2009-es beadványa nyomán az Oktatási Minisztérium ellenőrizte, majd szegregáló intézménynek minősítette az iskolát – ez azt jelenti, hogy az intézményben magas a cigány gyerekek aránya, ezért sérül az iskolai esélyegyenlőség biztosítása számukra. A tankerület ezért úgy döntött, 5 év alatt felmenő rendszerben bezárja az iskolát, a gyerekeket pedig azután szétosztják a környék más iskolai intézményeiben.   A csatornának kétségbeesett levelet írtak az ott tanuló diákok szülei: szerintük a zömében hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeket más iskolában nem tudják majd megfelelően képezni. Ezért azt szeretnék, ha az iskolát átminősítenék gyógypedagógia iskolává és így megmaradhatna. Az egri tankerület igazgatója szerint Eger minden általános iskolájában biztosított a diákok szakszerű oktatása. Ha pedig kell, biztosítják a pedagógiai asszisztenseket, a gyógypedagógusokat, és a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásához szükséges utazó gyógypedagógus-hálózatot.
Szerző

A hálapénz megmérgezi a bértárgyalásokat is

Publikálás dátuma
2020.01.16. 20:25

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A Cser Ágnes nyilatkozata utáni helyzet azért különösen pikáns, mert az orvosi kamara eddig a szakszervezet meghívott társaként vett részt az úgynevezett sztrájktárgyalásokon, és mindeddig nem volt jele, hogy a törésvonal lenne a munkavállalókat képviselők, illetve a tárca között.
Etikátlannak és zavarkeltőnek nevezte Cser Ágnes, az MSZ-EDDSZ szakszervezet elnöke csütörtökön a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a béremeléssel és a hálapénzzel kapcsolatos egy nappal korábbi nyilatkozatát. Mint emlékezetes, a kamara azt közölte: ha az orvosok már annyi fizetést kapnak, hogy akár egy állás is biztosítja a megélhetésüket, akkor attól kezdve támogatja a hálapénz büntethetőségét és egy ezt segítő etikai kódexet is készít.
A szakszervezeti elnök szerint méltatlan egy köztestülettől a beteg-orvos kapcsolatnak ilyen módon való, büntetőjogi megközelítése. A Cser Ágnes nyilatkozata utáni helyzet azért különösen pikáns, mert az orvosi kamara eddig a szakszervezet meghívott társaként vett részt az úgynevezett sztrájktárgyalásokon, és mindeddig nem volt jele, hogy a törésvonal lenne a munkavállalókat képviselők, illetve a tárca között. A sajtótájékoztatón, amelyen Cser Ágnes minősítette az egykori szövetségese, a kamara javaslatait, jelen volt az egészségügyi államtitkár, Horváth Ildikó is. A tőle elhangzottak azt is előrevetítik, hogy a kormány kijátszhatja egymás ellen a két szervezetet. Horváth Ildikó élt is a lehetősséggel és bejelentette: a Magyar Orvosi Kamara új vezetése által elkészített orvosi bérjavaslatot még a reprezentatív szakszervezetek bérajánlásaival is egyeztetni kell, és csak ezután folytatódhatnak a tárgyalások az orvosi béremelésről. Magyarul azt üzente: előbb küzdjenek meg egymással az érdekképviselők. Meghökkenést keltett Horváth Ildikó egy másik megjegyzése: arról beszélt, hogy a hálapénz adását és elfogadását döntően etikai kérdésnek tartják a tárcánál, és meglepődtek az orvosi kamara javaslatán, amely büntetné a paraszolvenciát. Az orvosi kamara által szorgalmazott büntethetőség ugyanis nem új felvetés. Ez már a MOK régi vezetésének 2018 tavaszán nyilvánosságra hozott hat pontjában is olvasható. Ezért leginkább az különös, hogy mindez meglepte az ágazat vezetőjét. A történtek felvetik azt a kérdést, hogy az orvosi kamara akar-e egyáltalán a továbbiakban az MSZ-EDDSZ „vendégeként” tárgyalni a kormánnyal. Álmos Péter, a MOK alelnöke lapunknak azt mondta: nem hoznak egyetlen döntést sem indulatból. A kamara új elnökségének tagjai javarészt az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportból indultak és kaptak erős felhatalmazást a paraszolvencia megszüntetésére. A magyar orvosok Európához szeretnének tartozni, ahol törvény tiltja a hálapénzt. „A mi célunk, hogy hálapénzmentes egészségügy legyen. Mindent megteszünk, hogy a kormány átláthassa a hálapénz széles körű romboló hatását. Azt gondoljuk, hogy az egészségügy működésének költségeit nem az állampolgároknak kell zsebből fizetniük, hanem egy átlátható rendszerre van szükség. A hálapénzt a „kommunizmusból” örököltük, nem szeretnénk ezt továbbvinni.” Hozzátette: azt a régi működési módot, hogy az elnök vagy az elnökség az orvostársadalom nevében maga dönt, nem fogják folytatni. Így ezúttal is megkérdezik a tagságot arról, hogy ők ezek után milyen tárgyalási formát szeretnének. „A célunk, hogy gyorsan érjünk el eredményeket”– mondta végül. 
Szerző

Felülvizsgálja a MÁV a mozdonyvezetők szolgálati beosztásait

Publikálás dátuma
2020.01.16. 18:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Céljuk, hogy a szerdaihoz hasonló eset a továbbiakban ne történhessen meg.
A MÁV-Start Zrt. haladéktalanul felülvizsgálja a mozdonyvezetők azon szolgálatait, amelyek ideje eléri a 12 órás határt – közölte a vasúttársaság csütörtökön az MTI-vel. Céljuk, hogy a szerdaihoz hasonló eset a továbbiakban ne történhessen meg. Felidézték: szerda reggel Vácról a Nyugati pályaudvarra közlekedő S70-es személyvonat mozdonyvezetőjének, a vonat késése miatt menet közben lejárt a 12 órás szolgálata, ezért Rákospalota-Újpest állomástól nem vitte tovább a vonatot, és leváltót kért. A vasúttársaság kiemeli, hogy ezt a Munka törvénykönyve szerint – ami 12 órában maximalizálja a mozdonyvezetők munkaidejét – kötelessége volt megtenni. A MÁV-Start Zrt. szakemberei már szerdán megkezdték a szolgálatok felülvizsgálatát, és áttervezték azokat, amelyek hasonló problémákat okozhatnának vonatkésések esetén. A jövőben a vasúttársaságnál a szolgálati beosztások elkészítésekor törekednek majd arra, hogy a szolgálati idő 12 óránál rövidebb legyen, így hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Korábban Budapestet érintően négy olyan mozdonyvezetői szolgálat létezett, ahol ennyire feszes volt a szolgálati idő, de ezek átalakítását megkezdték a cég szakemberei – áll a közleményben.