Kapitális bakot lőhetett Borkai, aztán nem fizetett

Publikálás dátuma
2020.01.16. 13:26

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ez most szó szerint értendő, őzbakról van szó.
Ingyen lőtt ki Borkai Zsolt volt győri fideszes polgármester – az eset időpontjában még Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke – egy kapitális őzbakot a vésztői vadásztársaság területén - írta meg a Magyar Narancs nevük elhallgatását kérő helyi vadászokra hivatkozva. Úgy tudják: három éve a volt polgármester és MOB elnök óriási agancssúlyú, aranyérmes őzbakot lőtt ki, amely abban az évben országos rekorder lehetett. Egy ilyen, 6-700 grammos agancssúlyú őzbak lődíja egymillió forint felett van (ezen felül fizetendő a segédvadászok bére és a vadászat egyéb költsége), azonban a hetilap szerint Borkai nem térítette meg a rekord trófea értékét. A lap információját egyetlen hivatalos személy, így sem a vadásztársaság, sem pedig a trófeabírálat ügyében illetékes Békés Megyei Kormányhivatal nem cáfolta. Helyette csak arra hivatkoztak, hogy a vendégvadászok személyes adatai hozzájárulásuk nélkül nem adhatóak ki. Az ügyben Péterfalvi Attila NAIH elnök is megnyilatkozott, aki úgy látta, hogy a „Vésztői vadásztársaság nem minősül közfeladatot ellátó szervnek”, így nem kötelesek válaszolni az újságírói kérdésekre. Az tisztázatlan maradt, hogy Borkai milyen körülmények között lőhetett ki ilyen agancssúlyú vadat és a lap szerint miért nem rendezte volna a számlát. Mivel a trófeás vadak – különösen a kapitális egyedek - lődíja rendkívül nagy összeg, így kialakult eljárás van arra, hogyan történjen az ilyen vadászat. A vendégvadász jó előre jelzi az őt vendégül látó társaságnál, hogy pontosan milyen trófeasúlyú vadat szeretne kilőni. Ennek ismeretében az őt kikísérő, a helyi vadállományt jól ismerő hivatásos segédvadász kiválasztja a vadász kívánalmainak – és pénztárcájánák – megfelelő méretű, jellegű vadat, majd ő ad engedélyt a vadásznak a vad kilövésére. Így nem történhet olyan „malőr”, hogy egy vékonyabb pénztárcájú vadász „véletlenül” néhány tízezer forintos lődíjú kisebb állat helyett egy milliós értéket képviselő kapitális vadat ejtsen el, amit utána nem tud kifizetni. 

Négy éve ül a rendőrség a gigabírsággal sújtott egészségügyi kartell aktáján

Publikálás dátuma
2020.01.16. 12:07
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A BRFK szorgalmasan nyomoz, bár még senkit sem hallgattak ki az 1,6 milliárd forintba kerülő kartellezés miatt.
Nem csak a Gazdasági és Versenyhivatal, de a rendőrség is vizsgálódik a diagnosztikai termékeket gyártó és forgalmazó cégek kartellezése miatt – igaz, utóbbi nem kapkodja el a felderítést. Ez derül ki levelezésből, amit Hadházy Ákos független képviselő és Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP politikusa folytatott Polt Péter legfőbb ügyésszel.

Négy éve vizsgálódnak

Bangóné és Hadházy arról faggatták a legfőbb ügyészt, hogy a lapunk által is bemutatott, a GVH által január 3-án 1,6 milliárd forintos bírsággal „honorált” 
  • kartellügynek vannak-e büntetőjogi következményei, azon túl, hogy az érintett cégek megsértették „a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról” szóló törvényt?
  • Tettek-e korábban rendőrségi feljelentést az ügyben, és ha igen, ki?
  • Milyen bűncselekmények elkövetésének gyanújával folytak (folynak) az esetleges nyomozások, mely nyomozóhatóságnál és milyen ügyszámon?
  • Van-e gyanúsítottja az esetleges nyomozásoknak?
Bár a feltett kérdésekre Polt csak részleges választ küldött, ebből több érdekes részlet is kiderül. Például az, hogy az üggyel a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is foglalkozik –a „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban” bűntett gyanújával nyomoznak, idestova már négy éve. Hogy az ügyet 2016 óta görgetik, az eljárás bűnügyi számában található dátumból tudható (miközben maga a kartellezés 2015-ben történt)
a rendőrség pedig az elmúlt közel négy évben egyetlen gyanúsítottat sem hallgatott ki az eljárás során.

Hogy miért nem, azt a legfőbb ügyész nem részletezi; az sem kizárt, hogy a rendőrség még mindig ismeretlen tettes vagy tettes ellen nyomoz, pedig a GVH már megnevezte az érintett cégeket. Ezzel kapcsolatban megkerestük a BRFK-t – kíváncsiak voltunk rá, hogy miért nem történt még kihallgatás; kitől, pontosan mikor kaptak feljelentést az ügyről; pontosan mikor indították el a mai napig tartó nyomozást. Ha kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.
A kihallgatás hiánya miatt ugyanakkor az ügyészség sem láthat rá a fejleményekre – jelezte levelében Polt – hiszen az új büntetőeljárási törvény szerint a kihallgatásig tart a felderítési szakasz, és addig a nyomozás is a rendőrség hatáskörében marad.

A legfőbb ügyész hivatala csak a kihallgatás utáni vizsgálati szakaszban felügyelhetné az eljárást. 

Frissítés: a rendőrség válaszolt

Valóban ismeretlen tettesek ellen folyik nyomozás a gyanús közbeszerzési eljárás miatt - árulta el kérdésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság - így kihallgatásokra sem kerülhetett sor. A BRFK-tól megtudtuk, hogy az első feljelentést egy parlamenti képviselő tette az ügyben, a rendőrség pedig 2016 augusztus 11-én feljelentés-kiegészítést kért tőle. Mivel ez is megtörtént, az az eljárás 2016. szeptemberében elindulhatott - és azóta is tart. Bár egy büntetőeljárást persze más feltételek határoznak meg, mint a Gazdasági és Versenyhivatal ellenőrzéseit, 
mégis furcsa, hogy a GVH már megnevezte és meg is bírságolta a kartellügy felelőseit - akik közül többen önként jelentették be jogsértő magatartásukat a kedvezőbb elbírálás reményében - a rendőrség viszont máig nem tud vagy nem akar megnevezni egyetlen konkrét gyanúsítottat sem.

Szerző
Frissítve: 2020.01.19. 11:45

Még a kormány által létrehozott tanárszervezet is nekiment az új Nemzeti alaptantervnek

Publikálás dátuma
2020.01.16. 11:45
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Nemzeti Pedagógus Kar aggodalmát fejezte ki az új Nat miatt és azt kérik, ne vezessék be szeptemberben. A Pedagógusok Szakszervezetével kötött együttműködési megállapodást pedig újból felrúgta a minisztérium.
Éles kritikát fogalmazott meg a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) az idén szeptembertől bevezetni kívánt, megújított Nemzeti alaptantervvel (Nat) kapcsolatban. Mint közleményükben olvasható, a tervezet őszi bevezetése esetén már a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek.   De nem csak ez a baj. Az NPK szerint az első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetet (amit Csépe Valéria akadémikus professzor és csapata dolgozott ki – a szerk.) széleskörű egyeztetési folyamat követte és alapvetően jónak, előre mutatónak lehetett tekinteni. Az idén szeptemberi bevezetésre tervezett rendeletmódosítás azonban ennek a munkának az eredményeit nem tükrözi. „A módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. Redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve” – írták. Az NPK azt kéri, a Nat-módosítás jelenlegi koncepciója ne kerüljön bevezetésre 2020. szeptember elsején, mert számos kockázatot rejt magában. Azt javasolják, helyette folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció. A hvg.hu már szerdán beszámolt arról, hogy az NPK nem támogatja az új Nat bevezetését. A lap arról is írt, hogy az alaptanterv mostani verziójából teljes egészében kikerült az a több mint ötven oldalas, Csépe Valériáék által megfogalmazott bevezető, amely egyebek mellett az új változat módosult szemléletét, alapelveit, célkitűzéseit tartalmazta. A kormány azért döntött a Csépe-féle Nat átdolgozása mellett, mert nem tartották elég „nemzetinek”. Bár az első verzióhoz több száz szakmai vélemény érkezett, 2018. őszétől semmit nem lehetett tudni arról, a további munkálatoknál ezeket figyelembe vették-e. Az is csak 2019 nyarán derült ki, hogy az antiszemita írókhoz vonzódó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízták meg azzal, hogy a Natban jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyaránt tiltakozott a Nat körül kialakult helyzet ellen. A múlt héten a kormánypárti Magyar Nemzetben jelentek meg hírek arról, hogy hangsúlyosabb lesz például Wass Albert, Széchenyi Zsigmond, illetve a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc munkássága is. Az új Nat korábbi célkitűzése, a tananyagcsökkentés csak minimális mértékben jelent meg: heti 35 helyett 34 órájuk lehet majd a diákoknak. – A Pedagógusok Szakszervezetének valamennyi munkacsoportja megfogalmazta véleményét a 2018-as Nat-tervezettel kapcsolatban, ám semmilyen visszajelzést nem kaptunk, nem tudjuk, ezeket végül beépítették-e vagy a kollégák feleslegesen dolgoztak – mondta Szabó Zsuzsa PSZ-elnök. Hozzátette: a legfrissebb Nat-verziót már meg sem kapták véleményezésre – annak ellenére sem, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) tavaly márciusban stratégiai megállapodást kötöttek arról, hogy minden jogszabálytervezetet időben megküldenek nekik. A szakszervezet erre nyílt levélben is felhívta Kásler Miklós Emmi-miniszter figyelmét, kérve, hogy a koncepciót 24 órán belül küldjék el a PSZ-nek.
Szerző