Ha nem akarunk elbúcsúzni az állatvilágtól, a Föld harmadát védelem alá kell venni

Publikálás dátuma
2020.01.14. 17:11

Fotó: Shutterstock
Az ENSZ szerint 2030-ig cselekedni kell, mert folyamatosan tűnnek el a fajok, múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánították kihaltnak.
A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint. A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ eddig nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait. Ugyanakkor a cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi - két évtized után első - jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy
  • egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás, amiért
  • minden tekintetben az emberi tevékenység felel.
A Homo sapiens térfoglalása - szaporodása, táplálkozása, vadászata és orvvadászata - sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.
Ezért a tervezet úgynevezett "nulladik vázlata" arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni. Ez a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett - ami egyébként túl megengedőre sikerült ahhoz, hogy elkerülhetővé tegye a klímakatasztrófát, és még így is kevesen tartják magukat hozzá. Ennek ellenére, a környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás "párizsi csúcsa" lehet. A faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.
A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben. Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

Újra támad a Képzelt Medve

Publikálás dátuma
2020.01.14. 16:57

Fotó: Shutterstock
A 2016-ból már ismert orosz katonai hekkerek most Ukrajnában próbálnak Donald Trump 2020-as sikerét segítő muníciót találni.
A Burisma nevű ukrán gázcég szervereiben kutakodtak az orosz katonai hírszerzésnek dolgozó hekkerek. A New York Times által idézett amerikai szakértők szerint ugyanarról a Fancy Bear - Képzelt Medve - nevű, hivatásos informatikus-tisztekből álló csoportól van szó, amely 2016-ban feltörte a Demokrata Párt szervereit és komoly kárt okozott Hillary Clinton választási esélyeinek. Az amerikai igazságügyi minisztérium a csoport hét tagja ellen vádat emelt, bár felelősségre vonásukra kevés az esély, mivel Oroszország nyilván nem fogja őket kiadni. A Fancy Bear most az egyik legesélyesebb demokrata párti elnökaspiránsra, Joe Bidenre és fiára, Hunterre nézve terhelő bizonyítékokat kereshetett. Hunter Biden 2014 áprilisától másfél évig volt a Burisma felügyelőbizottsági tagja, s ez idő alatt tanácsadó cége havi 83333 dollárt (25 millió forintot) kapott szolgálataiért a gázipari vállalattól. Joe Biden ekkor az Egyesült Államok alelnökeként koordinálta az ukrajnai korrupció elleni amerikai és nemzetközi fellépést. A november óta folyó hekkertámadásra az Area 1 nevű, amerikai titkosszolgálati múlttal rendelkező szakértők által alapított internetbiztonsági cég figyelt fel. Módszerük lényege az, hogy a gyanús internetforgalmat figyelő szenzorokat telepítenek a világháló kényes pontjaira. A Fancy Bear, akárcsak 2016-ban, most is "horgászattal", azaz célzott, igazinak tűnő, de hamis e-mailekkel szerzett felhasználói neveket és jelszavakat és így fért hozzá a Burisma belső levelezését bonyolító szerverekhez. Egyelőre nem világos, hogy mit sikerült megszerezniük, de az biztos, hogy az akcióval párhuzamosan orosz kémek is kutatták a két Biden ukrajnai tevékenységét. Az orosz kémtevékenység akkor élénkült meg, amikor megkezdődtek a Donald Trump elleni képviselőházi vádemeléssel kapcsolatos meghallgatások. A lap által idézett amerikai szakértők szerint  2016-hoz képest finomodtak az oroszok módszerei, és nehezebbé vált tevékenységük követése. A "horgászat" nem is csak a Burismára és annak leányvállalataira terjedt ki, de még az új ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij tévés produceri cégét is érintette.  A Donald Trump elleni képviselőházi vádemelés, az impeachment éppen arra vezethető vissza, hogy az elnök zsarolással, a kongresszus által megszavazott katonai segély visszatartásával próbálta rávenni Ukrajnát a Joe Biden elleni nyomozás nyilvános bejelentésére. A volt alelnök kampányának szóvivője, Andrew Bates szerint Donald Trump azért zsarolta meg Ukrajnát, mert rájött, hogy nem tudja legyőzni Bident, "most pedig már azt is tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin is veszélyesnek tartja". 

Közel az impeachment szenátusi kezdete

A szenátusban most már bármikor megkezdődhet az impeachment második, ítélkező szakasza. Ehhez az kell, hogy Nancy Pelosi képviselőházi elnök három heti alkudozás után végre átküldje a vádemelést, és megnevezze a vád képviselőit. Erről szerdán szavaznak a képviselők, az eljárás pedig a következő kedden indulhat. Ez hátrányos négy, az előválasztási rajt előtt az iowai kampány helyett Washingtonba kényszerülő demokrata párti szenátornak. Közülük Bernie Sanders és Elizabeth Warren is az esélyesek közé számít. Az ellenzék most úgy kalkulál, hogy a republikánusok nem fogják tudni egyszerű többségi szavazással lezárni az impeachmentet, ahogyan azt Mitch McConnel többségi vezető feltehetően szerette volna, ehhez ugyanis nincs meg a szükséges 51 szavazat. A szenátusban 53-47 arányban a jobboldal van többségben, ám úgy tudni, hogy van néhány republikánus szenátor, aki nem hajlandó tárgyalás nélkül elvetni a vádat, illetve nem kizárt, hogy akadnak minimum négyen, akik a tanumeghallgatásokat is támogatni fogják. Az ellenzék ehhez még az összes kért dokumentum kiadását is kéri. A Fehér Ház eddig mindettől elzárkózott.

Frissítve: 2020.01.14. 17:08

1200 francia orvos egyszerre mond le, ha nem kap több pénzt az egészségügy

Publikálás dátuma
2020.01.14. 16:48

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
A kórházak költségvetésének és az egészségügyi dolgozók fizetésének emelését szeretnék elérni.
Kollektív lemondással fenyegetett Franciaországban több mint 1200 kórházi orvos kedden az egészségügyi minisztériumhoz intézett levelében, amennyiben Agnes Buzyn tárcavezető nem kezd azonnal egyeztetéseket a kórházak költségvetésének és az egészségügyi dolgozók fizetésének emeléséről. "Ünnepélyesen jelezzük, hogy vállalunk a kollektív lemondás példátlan és nehéz döntésével járó minden felelősséget 2020. január 14-től, amennyiben az egyeztetések nem kezdődnek meg" - írták az orvosok. Az aláírók - akiknek mintegy fele osztályvezető főorvos - jelezték, hogy a betegek ellátását azután is folytatják, hogy lemondanak adminisztratív funkciójukról.
A 650 franciaországi sürgősségi osztály mintegy felénél folyamatosak a tiltakozások és a sztrájkok.

Az orvosok fellépése újabb fejezete a közegészségügyben 2019. március 18-án kezdődött tiltakozási hullámnak, amely a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként indult. Az egészségügyi dolgozók tiltakoznak a munkaerőhiány és a romló munkakörülmények ellen. "A közegészségügyet meg kell reformálni, de anyagi eszközök nélkül nem lehetséges jelentős reform" - írták az orvosok a Libération című napilapban közzétett levelükben. Az orvosok szerint
a kormány által novemberben bejelentett sürgősségi csomag nem elégséges a helyzet javítására.

Az aláírók a fizetések "jelentős megemelését" is kérik a már bejelentett prémiumokon kívül, ezenkívül a működtetéshez idén további 600 millió eurós emelést, és a közkórházak finanszírozásának és irányításának "mélyreható felülvizsgálatát" követelik.
Nyolc hónappal a francia közegészségügyi dolgozók tiltakozási hullámának kezdete után a francia kormány bejelentett egy sürgősségi csomagot, amelynek legfőbb eleme a közkórházi adósságállomány egy részének átvállalása, a költségvetési támogatás másfél milliárd eurós megemelése három év alatt, valamint az ápolóknak járó prémium növelése. A tavalyi év elején befagyasztott 400 millió eurós hitelt végül megkapták a közkórházak, s költségvetésük megemelésének első lépéseként 2020-ban 300 millió eurós emelésre számíthatnak, valamint a közkórházak által felhalmozott mintegy 30 milliárd eurós adósságállomány harmadát átvállalta az állam. Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta ez volt a negyedik sürgősségi csomag, de eddig nem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie.
Agnes Buzyn egészségügyi miniszter a Franceinfo közrádióban elmondta: tudatában van a közegészségügyi dolgozók régre visszanyúló elégedetlenségének, és emlékezetett arra, hogy a novemberben bejelentett intézkedéseknek köszönhetően több kórházban volt munkaerő-felvétel és új ágyakat adtak át.