Ötezer tevét lőttek ki Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.14. 15:22

Fotó: paul mayall / AFP/Picture-Alliance
A vadon élő állatok veszélyeztették az aszály sújtotta vidéken élők élelem- és ivóvízkészleteit, kárt okoztak az infrastruktúrában és nagy veszélyt jelentettek az utakon közlekedőkre.
Több mint ötezer tevét lőttek ki helikopterekről öt nap alatt Ausztráliában, mivel a vadon élő állatok veszélyeztették a bennszülött közösségek ivóvízkészleteit az aszály sújtotta vidéken - közölték a hatóságok kedden. Dél-ausztráliai bennszülött vezetők elmondták, hogy a térségben nem őshonos vad tevecsordákat a helyi közösségek felé hajtotta a szomjúság és a rendkívüli hőség. A nagy csordák veszélyeztették a helyiek élelem- és ivóvízkészleteit, kárt okoztak az infrastruktúrában és nagy veszélyt jelentettek az utakon közlekedőkre. Anangu Pitjantjatjara Yankunytjatjara régióban, ahol a tevéket levadászták, 2300 bennszülött él.
Richard King, a régió vezetője elmondta, hogy megértik az állatvédők aggodalmait, de a nem őshonos vadon élő állatokkal kapcsolatban sokan téves információk alapján ítélnek. "A föld őrzőiként meg kell birkóznunk egy új kártevővel, oly módon, hogy megóvjuk a közösségek értékes vízellátását, és gyermekeinket, az időseket, valamint az őshonos növény- és állatvilágot" - fogalmazott. King hozzátette, hogy a legyengült tevék gyakran kerülnek csapdába és pusztulnak el kutaknál, megfertőzik az ivóvízforrásokat, amelyek a helyi lakosokat, az őshonos madarakat és más állatokat látják el. A hosszú ideje tartó aszályos időszakot az őshonos állatok átvészelik, de a vad tevék számára nagyon megterhelő.
A tevék az 1840-es években érkeztek először Ausztráliába, hogy segítsék a kontinens felfedezését. A következő hatvan évben mintegy 20 ezer tevét szállítottak Indiából Ausztráliába. Jelenleg Ausztráliában él a legnagyobb tevepopuláció a világon. Az illetékesek szerint több mint egymillió példány lehet belőlük az országban. A vadtevéket kártékony állatoknak tartják, mert tönkreteszik a vízforrásokat, letapossák a növényeket. Anangu Pitjantjatjara Yankunytjatjara bennszülött lapossága korábban begyűjtötte és eladta a tevéket, de az utóbbi években már nem képesek kezelni az egyre szaporodó állományt.
Szerző

Rekordszintre melegedtek a tengerek tavaly

Publikálás dátuma
2020.01.14. 13:15

Fotó: Brett Phibbs / AFP
A klímaváltozás hatására felgyorsul az óceánok felmelegedése – figyelmeztetett a veszélyre egy nemzetközi kutatócsoport.
A különböző országok tizenegy intézetének 14 tudósa által alkotta csoportnak az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el a rendszeres mérések kezdete, az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.
Két kilométeres mélységben a vizek hőmérséklete az elmúlt évben mintegy 0,075 Celsius-fokkal emelkedett az 1981-2010 közötti időszak átlaga fölé. Az a hatalmas energiamennyiség, amely az ember miatt az elmúlt 25 évben a klímaváltozás hatására hő formájában az óceánokba került, 3,6 milliárd hirosimai méretű atombomba-robbanásnak felel meg – olvasható a Cseng Li-csing, a Kínai Tudományos Akadémia tudósa által vezetett kutatócsoport munkájában.
A szakértők elemzésükben a klímaváltozás megállításának fontosságára hívják fel a figyelmet. Kifejtették: a következmények katasztrofálisak lehetnek. Viszonylag új módszereket alkalmaztak arra, hogy összefoglalják a felmelegedésre vonatkozó adatokat kétezer méter mélyre nyúlóan. „Fontos megérteni, milyen gyorsan változnak a dolgok. Aki meg akarja érteni a globális felmelegedést, annak meg kell mérnie a tengerek melegedését” – mondta John Abraham, az amerikai St. Thomas Egyetem munkatársa. Kiemelte: 1970 óta a Föld felmelegedése mértékének 90 százaléka az óceánokba áramlott, miközben a szárazföldeknek és a légkörnek csupán négy százaléka melegedett fel.
Az a hatalmas energiamennyiség, amely az ember miatt az elmúlt 25 évben a klímaváltozás hatására hő formájában az óceánokba került, 3,6 milliárd hirosimai méretű atombomba-robbanásnak felel meg
Fotó: HIROSHIMA PEACE MEMORIAL MUSEUM / AFP
„A globális felmelegedés valós és rosszabbra fog fordulni. És ez még csak a jéghegy csúcsa annak, ami még következni fog”

– fejtette ki Abraham.

 Az emberiség azonban cselekedhet. 
„Okosabban kell használnunk energiáinkat, diverzifikálni kell az energiaforrásainkat. Megvan a hatalmunk arra, hogy kisebbé tegyük a problémát”

– mondta Abraham.

Hozzátette azonban: a vizeknek hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy reagáljanak a változásokra. „Fontos leszögezni, hogy az óceánok felmelegedése akkor is folytatódik, ha a világ felszíni hőmérsékletének emelkedését két Celsius-fokban vagy az alatt sikerül stabilizálni” – mondta a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseire utalva. „Az óceánok lényegesen lassabban reagálnak. A vizek felmelegedésének tempója és mértéke, valamint az azzal együtt járó kockázatok az üvegházhatású-gázkibocsátás mértékének csökkenésével szintén csökken” – hangsúlyozta Abraham.
Szerző

Jégzenei fesztivált rendeznek egy gleccseren Észak-Olaszországban

Publikálás dátuma
2020.01.13. 11:57

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
A 2600 méter magasan lévő igluban, egy fagypont körüli hőmérsékletű teremben jégből készített hangszereken játszanak a zenészek a síruhába öltözött közönségnek.
Az első esemény sikere után idén másodszor megrendezett Ice Music Festival január első hetétől március végéig tart. A koncerteket minden csütörtökön és szombaton az erre az alkalomra épített különleges, 300 férőhelyes igluban hallgathatják meg a látogatók, akiknek az Olasz-Alpok Presena-gleccserére, mintegy 2600 méter magasra kell feljutniuk az élményért. A Presenát kabinos felvonóval lehet megközelíteni.
Szakértők szerint a festői jégfolyam az éghajlatváltozás miatt egyre zsugorodik: 1993 óta tömege több mint egyharmadát veszítette el. Nyáron hőszigetelő fóliával kell lefedni a gleccser több mint 90 ezer négyzetméternyi felületét, hogy el ne olvadjon. „A Presena az Alpok utolsó 3000 méter alatti gleccsere. Egyelőre meg tudjuk építeni rajta ezt az iglut, de ha a klíma tovább változik, le kell mondanunk a fesztiválról” – mondta Michele Bertolini, a közeli Ponte di Legno Tonale sícentrumának munkatársa.
A szervezőknek mintegy 10 ezer köbméter hó és több mint két hónap kell, hogy felépítsék a jégszínházat, amelyben 54 koncertet tartanak a fesztivál idején. A jéghangszereken tíz évig dolgozott Tim Linhart amerikai zenész, a fesztivál alapítója. „Minden egyes hangszernek megvan a maga nehézsége, az egyiknek az, hogy finom és törékeny darabokból áll, a másiknak az, hogy óriási és súlyos, ezért nem egyszerű ide-oda rakni” – magyarázta. A zenészek azonban, úgy tűnik, minden gond nélkül játszanak a hangszereken a tetőtől talpig síruhába öltözött közönség előtt a fagypont körüli hőmérsékletű teremben.
Szerző