Mindent lepipált a nyugdíjreform, az volt a legfontosabb az oroszoknak

Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:20
Putyinnal még mindig elégedettek az oroszok
Fotó: Aleksey Nikolskyi / Sputnik
A Levada-Centr független orosz közvéleménykutató intézet arra volt kíváncsi, milyen eseményeket tartanak az oroszok a legfontosabbnak 2019-ből. A december derekán 137 lakott területen végzett felméréskor a megkérdezettek több eseményt is megemlíthettek.
Egyértelműen a rendkívül kedvezőtlen és a társadalom által elutasított nyugdíjreformot és annak következményeit helyezte az első helyre a legtöbb megkérdezett (44 százalék). A szibériai erdőtűz és az Irkutszk környéki árvíz megelőzte a Krimi híd vasúti pályájának megnyitását, Oroszország részvételét a szíriai háborúban vagy a dopping-botrányt. A különböző katasztrófák, mint például az atomtengeralattjáró szerencsétlenség a Barents-tengeren vagy a lakóházakat sújtó gázrobbanások sora jobban hatottak az emberekre, mint akár a korrupción lebukott politikusok letartóztatása vagy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója, az orosz-ukrán fogolycsere. A Notre Dame leégése nagyobb benyomást tett a megkérdezettekre, mint az, hogy tiltakozó tüntetésekre került sor országszerte, hogy felmondták a közepes és rövid hatótávolságú rakétákról szóló orosz-amerikai szerződést, arra pedig alig figyeltek fel, milyen tüntetések zajlottak Franciaországban és Hongkongban. A kérdezőbiztosok arra kérték az embereket, nevezzenek meg négy-öt embert, akit az év emberének tartanak. 31 százalékuk Vlagyimir Putyint tette az első helyre. Az orosz elnök korábbi népszerűségét figyelembe véve, ez nem tekinthető jelentős számnak. Utána következik Zelenszkij ukrán elnök (7 százalék), Szergej Lavrov külügyminiszter (6 százalék), Aljakszandr Lukasenka, fehérorosz elnök (5 százalék), Szergej Sojgu, védelmi miniszter (5 százalék). Ugyanannyian említették meg Dmitrij Medvegyev kormányfőt és Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, mint a Moszkva közelében bravúros kényszerleszállást végrehajtó pilótát, Damir Juszupovot. (2 százalék). Ami annak a jele, hogy sem a kormányzat, sem az ellenzék nem képes maga mögé állítani az embereket. Amikor név szerint kérdeztek rá a politikusokra, Putyin tevékenységét a megkérdezettek 68 százaléka helyeselte, Medvegyev kormányfőjét csak 38. A külföldi politikusok lesújtóan szerepeltek: Donald Tramp (3 százalék), Emmanuel Macron (1 százalék), Angela Merkel (1 százalék). A Levada-Centr egy másik felmérést is készített december 12. és 18. között, amelyben kizárólag arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt hónap eseményei közül melyikre emlékezik vissza leginkább a megkérdezett. Itt első helyen az orosz-ukrán elnöki találkozót említi a megkérdezettek 14 százaléka, de még az ukrajnai fejlemények is csak az emberek 2 százalékának az emlékezetében hagytak nyomot. Mindössze egy százalékuk említette meg a Brexitet, a franciaországi sztrájkokat vagy az amerikai elnökválasztási csatározást. Amikor egy másik felmérésben azt tudakolták, milyennek tartják az óévet 2018-cal összehasonlítva, az emberek 37 százaléka szerint a múlt év nehezebb volt Oroszország számára, mint a megelőző, 50 százalékuk pedig ugyanolyannak mondta, mint a korábbi évet. Ahol sokan rosszabbodást tapasztaltak, az az anyagi javak igazságos elosztása, az életszínvonal alakulása, az egészségügy, az oktatás, a jó fizetés biztosítása, az emberek befolyása az állami ügyekre, a szabad vélemény-nyilvánítás lehetősége. A nemzetközi kapcsolatok terén jelentős azoknak a száma, akik a Nyugattal és a NATO-val való kapcsolatok romlását látják, Meglepő, hogy mindeközben az Egyesült Államokhoz való viszonyt egy novemberi közvélemény-kutatáson a kérdezetteknek még a 47 százaléka nevezte nagyon jónak vagy jónak, több mint ötven százalékuk az Európai Unióval is ki van egyezve, a Kínával elégedettek aránya pedig 70 százalék fölött van. A Levada-Centr arra is kereste a választ, melyik pártra adnák a voksukat az oroszok, ha most lennének a választások. A hatalom pártja, az „Egységes Oroszország” még mindig az első, de már csak 29 százalék áll ki mellette. Az Orosz Föderáció kommunista pártja 9, a Zsirinovszkij-féle liberálisok 8, az „Oroszország kommunistái” és az „Igazságos Oroszország” 3-3 százalékot kapna. A többiek, beleértve az ellenzéki tömörüléseket is éppen csak az egy százalékot érnék el. A legfigyelemreméltóbb az „Oroszország Kommunistái” párt szereplése, amely mindössze hét éve jelent meg a színen és dinamikusan szerez magának új híveket.
Szerző

Ukrán gázcég számítógépes rendszerét hekkelte meg az orosz hírszerzés

Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az érintett vállalat áll a Trump ellen indított alkotmányos felelősségre vonási eljárás középpontjában.
Az orosz katonai hírszerzés meghekkelte az ukrán Burisma gázipari cég számítógépes rendszerét – jelentette egy bostoni kiberbiztonsági cégre hivatkozva több amerikai lap keddre virradóra. A Burisma az a cég, amely a Donald Trump amerikai elnök ellen indított alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) középpontjában áll. A Burismánál volt ugyanis igazgatótanácsi tag a demokraták elnökjelöltségéért küzdő Joe Biden volt alelnök fia, Hunter Biden, és Trump a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében felvetette, hogy az ukrán ügyészség kivizsgálhatná a Burisma és Bidenék üzleti ügyeit. E telefonbeszélgetésre hivatkozva indítottak eljárást a demokrata párti törvényhozók az amerikai elnök ellen. Az Area 1 Security nevű bostoni kiberbiztonsági cég hétfőn este több amerikai médiumhoz eljuttatta a jelentését, amelyben az áll: felfedezte, hogy orosz hekkerek már november óta több számítógépes támadást intéztek a Burisma Holding ellen. A támadások időben egybeestek az amerikai képviselőházban folyó meghallgatásokkal, amelyeknek egyik célja annak kiderítése volt, hogy Donald Trump gyakorolt-e nyomást az ukrán elnökre a Burisma elleni vizsgálat ügyében. Az amerikai kiberbiztonsági cég megállapította azt is, hogy a Burisma elleni támadások hasonlóak voltak azokhoz, amelyek Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt és a Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) számítógépes rendszereit érték a 2016-os választási kampány idején. Ráadásul az akkori és a Burisma elleni mostani támadásokat – az amerikai cég szerint – az orosz katonai hírszerzésnek ugyanaz az egysége követte el. A támadásokban a hekkerek egyebek között hamis e-maileket küldtek, amelyekkel megpróbálták rávenni a címzetteket adataik átadására. A bostoni cég leszögezte, hogy az általuk felderített hekkertámadásoknak figyelmeztetésül kell szolgálniuk a 2020-as amerikai választásokra is.
Szerző

Élet a borzasztó tűz után Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:10

Sorra érkeznek a szívszorító képek Ausztráliából, megégett koalákról, kengurukról. Évtizedekig tarthat az újjáéledés. Az igazi nagy veszély az, hogy egész fajok is eltűnhetnek.
A pusztulásnak leginkább kitett hely az ország déli partjainál fekvő, apokaliptikus állapotokat mutató Kenguru-sziget, amely eddig afféle Noé bárkájának számított. Itt él például az egérnagyságú erszényes, a dunnart, ami ugyan kevésbé ismert, mint sztár rokonai, ám már a tűz ellőtt is - amely a sziget több mint egyharmadát felégette - veszélyeztetett fajnak számított. Most már egyet sem tudtak megfigyelni a természetvédők. Az invazív ragadozók, mint a macska és a róka is veszélyeztetettek lettek, a leégett növényvilág védelme nélkül maradt állatok különösen könnyű prédát jelentenek. Az egymilliárd elhullott állat csak nagyon közelítőleges becslés, ha a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestűeket, madarakat, tehát az egész élővilágot nézzük, a veszteség valójában nem is számszerűsíthető, mert egész ökoszisztémák válhattak semmivé, és ez akkor is tragédia, ha egyes állatokat sikerül megmenteni. Az eltűnésre ítélt fajok között ott van a szintén kicsi, erszényes hosszúlábú potoró, és a szintén kenguru-szigeti fekete kakadu, amelynek populációjából nyolc közül hat elpusztult. A rovarvilág elégése is katasztrofális, hiszen önmagukban is az ottani állati biomassza felét teszik ki, amellett táplálékul szolgálnak emlősöknek, madaraknak, lényegében mindennek, ami mozog, miközben maguk is segítik a biológiai lebontást, és a beporzást. Az is lehet, sok olyan bogár tűnik el örökre most, amit még fel sem fedeztek, ugyanis talán csak a 20-30 százaléka ismert az ausztráliai rovaroknak. A klímaváltozás, az invazív fajok, a földművelők kemikáliái már eddig is veszélyeztették ezeket, a tűz a végső lökés lehet számukra. 
A túlélők három fő kihívással néznek szembe - nyilatkozta Nature című újságnak Michael Clarke, a melbourne-i La Trobe Egyetem ökológusa. Az első, hogy védelmet találjanak az időjárás elől faodúkban, földi üregekben. A második, hogy élelmet találjanak, a harmadik, hogy elkerüljék a ragadozókat, az elvadult macskákat és a rókákat, ami nehéz, mert a puszta tájon szinte sehol sincs menedék. Azoknak az állatoknak is nehéz a helyzetük, amelyek egy épen maradt területre szorultak, mert rengetegen zsúfolódtak össze egy-egy ilyen szigeten. A koalák bajban vannak, mert szűk a terület, ahol meg tudnak élni, nem tudnak könnyen új helyekre költözni. A lantfarkú madarak és wallabyk – kistermetű kenguru-féle - alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és a wombatok odúiba bújtak el. De sok faj elpusztult, még olyan nagy termetű madarak is, mint sólymok, Pennant-papagájok. A növényvilág újjáéledése az esőktől függ, és azt nem lehet megjósolni, hogyan alakul az időjárás. Aggasztja Michael Clarke-ot a szigeteken élő vándormadarak helyzete, amelyek Tasmanián, Viktória államban, és Queensland déli részén élnek. Ők épp ott pihennek meg vándorlásaik során, ahol most a területek nagy része leégett, és még évekbe telhet, míg újra megállóhelyként szolgálhatnak. És ott vannak a kihalásra ítélt emlősök is, a fentiek mellet a kisfülű szikla wallaby. Meg kell említeni az édesvízi halak helyzetét is, az ő életüket a tavakba, folyókba ömlő szenes, kormos törmelékes vizek nehezíthetik. 
Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője lapunknak elmondta, még az ilyen nagy tüzek sem igazán ritkák Ausztráliában, a XIX. század végéről is vannak adatok, hogy sok millió hektárt érintettek a lángok, sőt 1974-75 fordulóján volt egy, a mostaninál több mint tízszer nagyobb területen pusztító bozóttűz. Az azonban a kontinens belsejében volt, ritkán lakott területen. Ezekhez a növény- és állatvilág hozzászokott, az egyes fajok alkalmazkodtak hozzájuk. Vannak például olyan magok, amik akkor csíráznak ki, ha tűz éri őket. Az állatvilágban nincsenek ilyesfajta berendezkedések, de ahhoz, hogy a faj fennmaradjon, alapfeltétel, hogy néhány évtizeden belül az állomány helyreálljon, még ha meg is ritkul. Van annak kockázata, hogy egyes, már amúgy is a kihalás szélére sodródott fajokat az átlagosnál jobban érint a tűz. A Kenguru-szigeten – amelynek még Ausztrálián belül is nagyon különleges az állatvilága – több nagyon ritka alfaj létezik, amelyeknek a teljes állománya elpusztul, ha az ottani élőhelyek a lángok martalékává válnak. A fekete kakadunak például csak 400 egyede volt ismert. De veszélyeztetett az a nagyon különleges fafaj is, amit 1994-ben fedeztek fel, addig csak kövületekből ismerték. Ez a sárkányfa, amelynek egyetlen populációja él már csak Sydney-től nem messze a Wollemi Nemzeti Parkban. Voltak aggodalmak, hogy ez a faj is eltűnhet, de a legújabb híradások szerint megmaradhat. 
Ha nem különösebben rossz a forgatókönyv, az ausztrál élővilág helyre tud állni nagyrészt önerőből, de az ember is tehet ezért, ki lehet jelölni védett területeket, ha a kivadult macskák, rókák kártételét sikerül csökkenteni. Nagyobb probléma lehet, ha a klímaváltozás miatt újabb tüzek jelennek meg, amit már nem biztos, hogy minden faj ki fog bírni.

Új-Zélandra menekítenék a koalákat

Aláírásgyűjtés indult Új-Zélandon annak érdekében, hogy telepítsék be a szigetországba a koalákat, amelyeknek Ausztráliában "gyakorlatilag már nincs esélyük a fennmaradásra" az apokaliptikus méretű bozóttüzek miatt. Új-Zélandon 30 ezer hektárnyi eukaliptuszliget van, amely kiváló életteret kínál számukra. Jacinda Ardern miniszterelnök a kormány első reagálásában elutasította a felajánlást. Az ausztrál tűzoltóknak sikerült ellenőrzés alá vonni az egyik legnagyobb kiterjedésű, a Gospers-hegyen csaknem három hónapja tomboló "megatüzet" Sydney közelében. Az oltás sikerének esélyét némileg növeli, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban akár 50 milliméternyi eső is várható néhány érintett területen. 

Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 14:42