Nagyot fordult a világ, miután a perzsa állam beismerte tettét

Publikálás dátuma
2020.01.12. 21:01

Fotó: Morteza Nikoubazl / AFP/NurPhoto
Diáktüntetések robbantak ki Iránban, miután a hadsereg bevallotta, hogy tényleg ők lőtték le az ukrán utasszállítót.
Néhány nap alatt teljesen megváltozott a hangulat Teheránban. A múlt hét elején még százezrek búcsúztatták az Egyesült Államok által likvidált Kászim Szuljemáni iráni kémfőnököt, és a gyászoló tömeg indulatosan azt zengte: “Halál Amerikára!” A hétvégén ugyan jóval kisebb megmozdulásokon, de már az visszhangzott az utcákon, hogy “Le a diktátorral!“, vagyis Áli Hámenei legfelsőbb vezetővel. A rezsim mögé egységesen felsorakozó nép látszata egy szempillantásra szertefoszlott azt követően, hogy a Forradalmi Gárda bevallotta: ők lőtték le a szerdán lezuhant ukrán utasszállítót és ők a felelősek a 167 utas és a 9 fős legénység haláláért. A tragédia néhány órával azután történt, hogy a perzsa állam - Szulejmáni kiiktatását megbosszulandó - ballisztikus rakétákat lőtt ki az amerikai csapatok iraki állomáshelyeire. Irán fokozott készültségben volt, egy esetleges válaszcsapására várt. A Forradalmi Gárda azt állítja, hogy emberi hiba történt: az egyik légvédelmi rendszer kezelője robotrepülőgépnek nézte a járatot, megerősítést kért a központi parancsnokságtól, de tíz másodperc várakozás után már el is indította a föld-levegő rakétát. A gesélye sem volt kitérni a fegyver elől. A Dzsávád Zárif külügyminiszter az Egyesült Államok “kalandorkodását” okolta a tragédiáért. Amirali Hádzsizadeh a légierő főparancsnoka viszont igyekezett megbánást tanúsítani: arról beszélt, vállalja a felelősséget, és amikor világossá vált mi is történt, azt kívánta, hogy “bárcsak meghalna.” Azt is közölte, hogy már aznap tájékoztatta feletteseit a járat lelövéséről. Ez különösen felháborította az iráni egyetemistákat, akik közül sokan úgy vélik, megpróbálták eltussolni az ügyet. Teheránban a légikatasztrófában elhunyt diáktársak tiszteletére rendezett virrasztás szombaton tüntetésbe csapott át. A résztvevők a Forradalmi Gárda vezetőinek leváltását, sőt időnként Hámenei megbuktatását is követelték. A tiltakozások vasárnap is folytatódtak és több nagyvárosra is átterjedtek. Donald Trump Twitteren angol és perzsa nyelven is szolidaritását fejezte ki a tüntetőkkel. Az amerikai elnök arra szólította fel az iráni vezetőket, ne fojtsák vérbe az elégedetlenséget és ne kapcsolják le az internetet, mint azt a novemberi tiltakozások során tették. Az üzenetek azonban visszafelé is elsülhetnek, mivel a rezsim külföldi beavatkozásként hivatkozhat rájuk és feltüzelheti azokkal keményvonalas támogatóit. Teherán már erre használja fel Rob Macaire brit nagykövet ügyét. A diplomatát szombaton egy időre letartóztatták amiért részt vett a hatóságok által "illegális tüntetésnek" minősített teheráni megemlékezésen. A brit kormány felháborodását fejezte ki amiatt, hogy megsértették a nagykövet diplomáciai mentességét, bocsánatkérés helyett azonban a perzsa állama külügyminisztériuma berendelte Macairet, hogy számon kérje a tiltakozáson való részvétel miatt. Az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs félkatonai szervezet tagjai pedig a brit nagykövetség bezárásért tüntettek Teheránban.

Visszafogott külföldi reakció

Fontos lépésként értékelte az iráni beismerést Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. A kormányfő volt az első vezető, aki nyilvánosan a gép lelövésével gyanúsította meg a perzsa államot. Trudeau azt mondta: továbbra is szükség van egy teljeskörű vizsgálatra a légikatasztrófa körülményeinek feltárására. Volomodir Zelenszkij ukrán elnök pedig a felelősök bíróság elé állítását követelte. Mindkét vezető azt is szorgalmazta, hogy Teherán fizessen kártérítést az áldozatok családtagjainak. Haszán Róháni iráni elnök azt ígérte eleget tesznek a kéréseknek.

Rakétatámadás ért egy iraki légibázist, többen megsérültek

Publikálás dátuma
2020.01.12. 19:16
Illusztráció
Fotó: Rouzbeh Fouladi / NurPhoto
A Bagdadhoz közeli támaszpont megtámadását egyelőre nem vállalta magára senki.
Legalább hat rakéta csapódott be vasárnap este egy iraki légibázisra, ahol amerikai katonák is állomásoznak - írja az AlJazeera. Hivatalos és katonai forrásokból úgy értesültek,
négy iraki katona megsérült a támadás során.

A becsapódások egy része a kifutópályát érte, egy viszont a kaput; a sérült katonák ennél álltak őrt. Találat érte továbbá az étkezdét. A Bagdadtól nagyjából 80 kilométerre fekvő Al Balad támaszpontot többségében már elhagyták az Egyesült Államok katonái.
A támadást egyelőre nem vállalta magára senki, de annak vélhetően köze van az Irán és az Egyesült Államok közti feszült viszonyhoz. A Euronews értesülései alapján a Hezbollah is lehet a felelős: mint írják, az Irán-barát libanoni síita szervezet vezetője azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy ez még csak a kezdete azoknak az iráni csapásoknak, amelyekkel megbosszulják a Forradalmi Gárda tábornokának, Kászem Szulejmáninak a megölését.
Szerző
Frissítve: 2020.01.12. 21:58

Általános választójogot követelnek a hongkongi tüntetők

Publikálás dátuma
2020.01.12. 15:52

Fotó: DALE DE LA REY / AFP
Beleszólnának a hongkongiak a kormányzójuk megválasztásába.
Hongkong üzleti negyedében vasárnap az általános választójog bevezetését követelve vonultak az utcára, a szeptemberben esedékes törvényhozó tanácsi választásokra készülve - számolt be internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A tavaly novemberi helyhatósági választás eredménye alapján, ha ezt elérnék, akkor bizonyosan leváltanák a Pekinghez lojális Carrie Lam kormányzót.
A szervezők szerint mintegy 36 ezren vonultak utcára, a rendőrség azt állítja, csupán 3 ezren. Az eseményen egyúttal egy jövő vasárnapra tervezett, "általános ostrom a kommunisták ellen" néven meghirdetett demonstrációra toborozták a résztvevőket. A SCMP tudósítása szerint a tiltakozás békésen zajlott, csupán kisebb incidensekről számoltak be, de nem történt összecsapás a rendőrök és a tüntetők között.
Hongkong mellet is kiállt az ünneplő tömeg Tajpejben, Caj győzelme után
Fotó: Jimmy Beunardeau / Hans Lucas
A demonstrációt egy nappal a tajvani elnökválasztás után tartották, amelyen Caj Jing-ven leköszönő elnök, a függetlenségpárti Demokratikus Haladás Pártjának (DPP) politikusa rekorderedménnyel diadalmaskodott a Kínával szorosabb kapcsolatok fenntartását szorgalmazó Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltjével szemben. Az eredményt széles körben Caj határozott kiállásának tulajdonítják a pekingi vezetéssel szemben. Caj győzelmét a hongkongi demokráciapárti aktivisták is nagy örömmel fogadták, és fordítva, a győzelmet ünneplő tajpejiek a hongkongi függetlenségért is felemelték szavukat. A SCMP szerint a hongkongiak úgy vélik, a tajvani választási eredmény újabb lendületet adhat a Hongkongban immár hetedik hónapja tartó tüntetéshullámnak, amelyet eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a Peking-barát kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult.
A vasárnap tartott megmozdulás résztvevői arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy alkalmazzanak szankciókat a hongkongi hatóságokkal szemben abban az esetben, ha az általános választójogra vonatkozó követelést nem teljesítik.

A szervezők szerint a szankciókat a kormányzat tisztviselőire és a rendőrökre is ki kellene terjeszteni, amiért megsértették az ott élők emberi jogait.