Szembeszálltak a Kapocs tanárai a tankerülettel

Publikálás dátuma
2020.01.13. 06:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Erővel módosíttatná a fenntartó egy fővárosi iskola pedagógiai programját, de a tantestület ellenáll. A két tannyelvű oktatás jövője forog kockán.
A Budapest XVIII. kerületében működő Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola ellehetetlenülésétől tartanak az intézmény tanárai, tanulói és a diákok szülei. A Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetése ugyanis azzal állt elő: a következő tanévben indítandó két első osztály közül csak az egyik lehet két tannyelvű, a másiknak normál tantervűnek kell lennie. A fenntartó ezzel egy lassan tíz éve jól működő gyakorlatot szüntetne meg. Igaz, ehhez az iskola pedagógiai programján kellene módosítani, ami a tantestület hatáskörébe tartozik. Az iskolavezetés eddig nem tett eleget a tankerület „kérésének”. Kérdés: meddig állhatnak ellen? Az előzményekről egy lapunkhoz eljuttatott levélben számolt be az iskola közössége. Mint írták, az iskola 1999. szeptemberétől működik két tannyelvű intézményként. Bár kezdetben csak egy magyar-angol osztályt indítottak, a két tannyelvű oktatás hamar népszerűvé vált a szülők körében – olyannyira, hogy a nyelvi osztályba egyre nagyobb lett a túljelentkezés, a „normál” osztályba viszont egyre kevesebben íratták be gyermekeiket. Az intézményvezetés és az iskola korábbi fenntartója, a XVIII. kerületi önkormányzat 2010-ben döntött úgy: mindkét első osztály két tannyelvű lesz. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy az első két tanévben minden diák magyar-angol osztályba jár, az iskola saját nyelvi programjának keretében a hagyományos angolórák mellett az éneket, technikát és testnevelést tartják angol nyelven. A második év végén felmérik a tanulók kialakult készségeit, terhelhetőségét. Harmadiktól a diákok oktatása kettéválik emelt, illetve kéttannyelvű csoportokra. Akik előbbibe kerülnek, normál tantervű osztályban folytatják tanulmányaikat, de az angolt továbbra is emelt óraszámban tanulják. A program mind a mai napig sikeresen működik, az iskola közösségét ezért is érte hidegzuhanyként, amikor a tankerületi igazgató, Bak Ferenc tavaly március végén közölte: az egyik osztályt már első évfolyamtól normál tanterv szerint kell indítani. A beiratkozási időszak közelsége miatt ezt végül elnapolták, de a levélírók szerint a tankerület továbbra is próbál nyomást gyakorolni a tantestületre, hogy módosítsák a pedagógiai programot, és a 2020/2021-es tanévben már csak egyetlen két tannyelvű osztály induljon.
A tankerület álláspontja szerint erre azért van szükség, mert az, hogy a Kapocsban nincs normál tantervű első osztály, „hatását tekintve alkalmas arra, hogy a köznevelés területén az esélyegyenlőség elvének érvényesülését aláássa, vagy annak érvényre juttatását bármilyen mértékben akadályozza”. Vagyis azt sérelmezik, hogy azok a Kapocs körzetében élő tanköteles diákok, akiket szüleik már első évfolyamtól normál osztályba szeretnének járatni, ezt nem tehetik meg az iskola „speciális szolgáltatása” miatt. A tankerület szerint ezeknek a szülőknek „számottevő nehézséget” okoz az iskola, mert – a szabad iskolaválasztás jogára hivatkozva – olyan helyzetbe hozza őket, hogy gyermekük felvételét, átvételét ne a körzetes iskolába kérjék. – A környékünkön legalább három olyan iskola van, ahova azok a szülők, akik nem akarják, hogy gyermekeik az első két tanévet magyar-angol osztályokban töltsék, beírathatják gyermekeiket – nyilatkozta lapunknak a Kapocs egyik tanára. Hozzátette: iskolájukba több hátrányos családi hátterű gyermek is jár, akiknek nagy lehetőséget jelent a magyar-angol oktatás, az intézmény szempontjából ez jelenti az esélyegyenlőséget. Felidézte, korábban épp azért volt szükség arra, hogy mindkét első osztályt két tannyelvűként indítsák, mert a normál tantervű osztályba nagyon kevesen jelentkeztek, ami az iskola működését veszélyeztette. A nevelőtestület január 15-ig kapott határidőt a tankerülettől a pedagógiai program módosítására, de a tanárok továbbra is kitartanak a jelenlegi program folytatása mellett. Abban bíznak, az idei beiratkozásig sikerül jobb belátásra bírni a tankerületet.
Szerző

Orbán Budapest-terve: 100 nap türelem helyett kivéreztetés

Publikálás dátuma
2020.01.13. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány célterületeket jelölt meg, hol használná fel az EU-s támogatásokat, Budapest pedig nincs ezeken a térképeken – derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból.
A korábbi főpolgármesterrel kötött minden megállapodás érvényes; jár a száz nap türelmi idő Karácsony Gergelynek és csapatának – jelentette ki múlt heti éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A valóság – a Népszava birtokába jutott kormánydokumentumok tanúsága szerint – ennek épp az ellenkezője. Amint arról lapunk is beszámolt, a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolt a fenti szavakkal, hogy mit szól Karácsonyéknak az atlétikai stadion, a szuperkórház és a Liget ügyében kifejtett álláspontjához. A kormányfő – immár nem először az októberi önkormányzati választási fiaskó után – olyan látszatot igyekezett kelteni, mintha a kormány nagyvonalú fejlesztésekre készülne Budapesten, amelyeknek egyetlen akadálya az ellenzéki színezetű fővárosi önkormányzat ellenállása. Közben azonban a kormány Budapest pénzügyi ellehetetlenítését készíti elő. Eljutott szerkesztőségbe az a prezentáció, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített, és azt tartalmazza, milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait. Az új struktúrának – azon túl, hogy Debrecenen kívül a legtöbb nagyvárost hátrányosan érintené – Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja: ha a Bizottság elfogadja a kormányzati javaslatot, a főváros a jelzett ciklusban uniós fejlesztési források nélkül maradhat.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az új ciklus támogatásaira vonatkozóan az Európai Bizottság változtatási ajánlásokat tett a Tanácsnak – végső soron a tagállami kormányoknak – és az Európai Parlamentnek. A bizottsági koncepció lényege, hogy az uniós támogatásoknak – mondjuk a leszakadó térségek jobbára kudarcos felzárkóztatása helyett – komplexebb célokat kell szolgálniuk. Öt fő politikai célt tűztek ki:
  • Okosabb Európa: a „smart” kifejezést nem csak az emberi okosságot, hanem a digitalizáció vívmányait is jelöli.
  • Zöldebb Európa
  • Összekapcsoltabb Európa – elsősorban közlekedési-infrastrukturális értelemben
  • Szociálisabb Európa
  • A polgárokhoz közelebbi Európa
Ez utóbbi célkitűzés tartalmaz a korábbiakhoz hasonló, területi logikájú támogatásokat, külön nevesítve a városokat, a tengerparti területeket és a falusias térségeket. A magyar kormány – a Népszava több helyről megerősített információi szerint decemberben Brüsszelben bemutatott – prezentációja szerint az Orbán-kabinet a fenti célokat követve az eddigi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana. A Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43-43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP nagyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költene, a VIOP-ból pedig többek között a városi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megújulóenergia-szektor fejlesztéseit támogatnák. (Messze a legtöbb pénzt a vállalati és a kutatás-fejlesztési támogatásokra szánják, ami egyrészt jó hír a multiknak, másrészt magyarázat lehet az Akadémia intézethálózatának elvételére és részben a CEU elüldözésére is.) Összességében a teljes támogatási keret egyötödét kívánja a kormány „területileg meghatározott” támogatásokra fordítani. A felsorolt célterületek között a prezentációban egyetlen szó erejéig szerepel Budapest is, ám az anyagból az derül ki, hogy leginkább csak kipipálandó tételként. Ezt bizonyítja, hogy készítettek két térképet, amely megmutatja, hova szánják a pénzt. Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek vannak, ami akár észszerű is lehetne, csakhogy az előző két ciklus felzárkóztatási támogatásai szinte nem hoztak érdemi eredményt – az erre szánt pénzekből épültek például a 40 centméter magas kilátók, ezek szolgáltak a csak papíron megrendezett sportnapok illetve egyéb „közösségfejlesztő” programok forrásául is, miközben az érintett régiók hátránya nem csökkent. A most felsorolt célterületek között Budapestnek még a környéke sem szerepel. A másik célterületi térképen olyan turisztikai régiók vannak megjelölve, mint a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debrecen. Itt érdemes felidézni: gőzerővel zajlik a kormány- és Orbán-közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek területfoglalása például a Balatonnál és Tokaj környékén . Vagyis az ide irányított uniós idegenforgalmi fejlesztések ezeknek az üzleti köröknek az érdekeit is szolgálnák. Debrecen pedig az ország egyik legfejlettebb városa, amely az egyetemnek, az oda települő BMW-gyárnak, a reptérnek és az eddig kapott állami pénzeknek köszönhetően – akár a területi logikájú uniós támogatásokból a kormányterv szerint teljesen kimaradó Nyugat-Magyarországhoz képest is – kevéssé szorul fejlesztésekre.

Jávor Benedek: "Ez politikai bosszú"

Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, Jávor Benedek, az elmúlt hetekben a Népszavának illetve a HVG-nek adott interjúiban célzott rá, hogy a kormány láthatóan nem elkötelezett Budapest EU-forrásokból történő fejlesztése iránt. Lapunk megkérte Jávort, hogy az uniós rendszert jól ismerő volt EP-képviselőként segítsen értelmezni a most megismert kormányzati terveket. Szerinte egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív programok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támogatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével: 2010 óta alig akadt, és most sincs olyan jelentős budapesti fejlesztés, amely legalább részben ne uniós forrásokra támaszkodna. – Budapesten képződik az ország GDP-jének 40 százaléka. Ha a fővárostól megvonják a fejlesztési pénzeket, akkor az ország egész gazdasága sérül – mondta, arra is utalva, hogy a Tarlós-érában lecsökkentett költségvetésű, kiszipolyozott Budapestnek nincsenek saját forrásai például a kormány által kötelezően előírt elektromos buszok beszerzésére. Jávor Benedek úgy kalkulált: épületenergetikai fejlesztéseket akár hitelből is meg lehet valósítani, mert ezek gyorsan megtérülő beruházások, de a közlekedés vagy az infrastruktúra modernizációja nem megy EU-pénzek nélkül. Mint kifejtette, a mostani rendszer is kiszolgáltatottá teszi Budapestet, hiszen a támogatásokat a kormány osztja – ma is megteheti, hogy csak a kormányzatnak fontos beruházásokat vagy fideszes vezetésű kerületeket támogat ahelyett, hogy az egész várost fejlesztené. Az új szisztéma azonban ennél sokkal drasztikusabb beavatkozás lenne, egyértelműen a politikai bosszú, vagyis a választási eredmények megtorlása szándékával: ha nincsenek kifejezetten a fővárosra célzott programok, akkor Budapest teljesen eleshet az uniós segítségtől. – Mindent meg fogunk tenni, hogy az útjába álljunk – hangsúlyozta Jávor, hozzátéve: ez még csak egy terv, a kormány és az Európai Bizottság távol van a megállapodástól. El fogják juttatni az észrevételeiket a Bizottságnak, jelezve, hogy a kormány által szorgalmazott támogatási rendszer tarthatatlan, és arra kérik a brüsszeli döntéshozókat, hogy azt szakmai alapon utasítsák el. A képviseletvezető szerint ugyanakkor a mostani kormányzati lépés is alátámasztja, mennyire indokolt a V4-ek főpolgármestereinek azon kezdeményezése, hogy a települések közvetlenül – és ne a kormányok jóindulatára bízva – kaphassanak forrásokat az EU-tól.
Frissítve: 2020.01.13. 16:30

Négy időközi választás négy új polgármestert hozott - ott is eredményt hirdettek, ahol tavaly jelölt sem volt

Publikálás dátuma
2020.01.12. 21:42
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Banán, Cserépváralján, Esztergályhorvátiban és Lakhegyen voksoltak vasárnap, mind a négy településen független lett a győztes.
Négy településen is időközi választást tartottak vasárnap, amire egy kivétellel az októberi önkormányzati választáson kialakult szavazategyenlőség miatt volt szükség. A kivétel Lakhegy, ahol a tavalyi voksoláson nem voltak jelöltek.

Cserépváralja

A függetlenként induló Dávid Zoltánt választották meg vasárnap Cserépváralja polgármesterének. A választási névjegyzékben szereplő 358 cserépváraljai lakos közül 303-an szavaztak. A posztért induló két független jelölt közül Dávid Zoltán 168, míg Tóth Tamás 132 érvényes szavazatot kapott.
Az időközi voksolást azért írták ki, mert tavaly októberben szavazategyenlőség volt a két jelölt között.

Esztergályhorváti

A függetlenként induló Brunner Tibor Kálmánt választották polgármesternek vasárnap a Zala megyei Esztergályhorvátiban, ahol a tavaly októberben kialakult szavazategyenlőség miatt kellett új voksolást tartani. A szavazáson a 371 választópolgár közül 256-an szavaztak, érvénytelen voks nem volt. A négy jelölt közül Brunner Tibor Kálmán 141, Farkas Tibor (független) 108, Proksa József (független) öt, a Nemzeti Zöld Koalíció nevű párt színeiben induló Németh Györgyi Ilona pedig két voksot gyűjtött be.
Október 13-án a több mint négyszáz lakosú Esztergályhorváti választásra jogosult 362 lakója közül 237 szavazott a négy független polgármesterjelölt valamelyikére. Érvénytelen voksot nem találtak, a két legjobban szereplő induló, Brunner Tibor Kálmán és Farkas Tibor egyaránt 87-87 szavazatot kapott. Az akkori jelöltek közül hárman indultak újból. Új indulóként a Nemzeti Zöld Koalíció jelöltjét regisztrálták.

Bana

A Komárom-Esztergom megyei Banán a független Toma Richárdot választották polgármesterré a szavazatok 40 százalékával - tájékoztatta a helyi választási iroda vezetője vasárnap az MTI-t. Az időközi választáson 59,5 százalékos volt a részvételi arány. A polgármesteri tisztségért hat jelölt indult.
Toma Richárd 320 voksot szerzett, a település korábbi polgármestere, a szintén független Horváth Márta 285 szavazatot kapott. Az időközi választást szavazategyenlőség miatt írták ki, az előző szavazáson Horváth Márta és Toma Richárd egyformán 232 szavazatot kapott.

Jelöltek hiányában maradt el a választás Lakhegyen

Négytagú képviselő-testületet, továbbá polgármestert is választottak a független Ujvári Katalin személyében vasárnap a Zala megyei Lakhegyen, ahol - az országban egyedüliként - jelöltek hiányában tavaly októberben elmaradt mindkét választás.
A voksoláson a település 391 választópolgára közül 267-en szavaztak. A hat polgármesterjelölt közül - öten függetlenek, egy pedig a Nemzeti Zöld Koalíció színeiben szerepelt - Ujvári Katalin 90 voksot kapott. A négytagú képviselő-testület helyeire nyolc független jelöltet vettek nyilvántartásba, egyikük a polgármesteri posztért is indult.
Frissítve: 2020.01.12. 22:05