Hongkongi tüntetések: népbetegség lett a poszttraumás stressz és a depresszió

Publikálás dátuma
2020.01.10. 08:02
A hongkongi tüntetések egy 22 éves áldozatának emlékhelye
Fotó: PHILIP FONG / AFP
Csak háború, terror és természeti csapások után olyan elterjedtek a mentálhigiéniás problémák egy társadalomban mint most Hongkongban.
Több mint kétmillióan szenvednek mentálhigiéniás problémáktól Hongkongban az immár hét hónapja húzódó tüntetéshullám nyomán - derül ki a The Lancet című egészségügyi szaklapban publikált egyik felmérésből. A hongkongi kutatók által végzett felmérés adatai szerint
  • minden harmadik hongkongi felnőttnél jelentkeztek a poszttraumás stressz (PTSD) egyes tünetei;
  • és a lakosságának emellett mintegy 11 százalékánál léphetett fel depresszió a múlt év során.
A depresszió megnyilvánulása ezzel ötszöröse a 2009 és 2014 között regisztrált 2 százaléknak. A mentális betegséggel küzdők száma összesen hatszor nagyobb volt, mint a 2015-ös Occupy demokratapárti mozgalom után. A tanulmány szerzői szerint a mentálhigiéniás problémák széleskörű jelenléte a társadalomban olyan mértékű, mint amilyen jelentős természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok vagy terrortámadások után szokott fellépni.
A felmérést végző kutatók az adatok tükrében azt javasolták a hongkongi kormányzatnak, hogy tegyen lépéseket a mentálhigiéniai ellátás fejlesztése érdekében. Számításaik szerint ugyanis a közellátásban ezen a területen csaknem 12 százalékos forgalomnövekedésre lehet számítani. Gabriel Leung, a Hongkongi Egyetem orvostudományi karának rektora, aki maga is közreműködött a felmérésben, a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lapnak arról beszélt:
Hongkong nem rendelkezik elegendő forráshoz ekkora mértékű mentálhigiéniás probléma kezelésére.

A Lancetben publikált felmérés az eddigi legnagyobb léptékű, amit Hongkongban a lakosság mentális egészségének feltérképezésére végeztek: több mint 18 ezer 18 éven felüli hongkongival töltettek ki kérdőíveket. Emellett a vizsgált időszak tekintetében is a legnagyobb terjedelmű volt a kutatás, ugyanis az elmúlt tíz év, vagyis a 2009 és 2019 közötti periódus adatait hasonlították össze.
Hongkongban immár hetedik hónapja zajlik a tüntetéshullám a kínai befolyás ellen, a kormányzó leváltásáért, az elfogott és elítélt tüntetőkért, valamint a rendőri brutalitás független kivizsgálásáért. A demonstrációk során rendszeressé váltak a rendőrök és a tiltakozók közötti összecsapások, amelyek során a rendőrség többször éles lőszert is használt, de maszkos ismeretlenek csoportjai is büntetlenül végigverték már a demonstrálókat, valamint késes támadás is történt ellenük. A másik oldalon Molotov-koktélok, utcakövek, íjak kerültek elő fegyverként. A novemberi helyhatósági választáson elsöprő győzelmet arattak a demokrata jelöltek Peking támogatottjaival szemben, aminek bár nem sok gyakorlati következménye lehet a hongkongi politikai rendszer sajátosságai miatt, mindenképpen megmutatja: a lakosság a tüntetések oldalán áll.

Trumpnak a képviselőház: háborúsdit csak felügyelet mellett

Publikálás dátuma
2020.01.10. 07:37
Trump Ohioban
Fotó: Kyle Mazza / Anadolu Agency
Határozati javaslatban tiltanák meg az elnöknek, hogy engedély nélkül támadjon Iránra. A javaslat vélhetően elbukik a szenátuson.
Éljenzéssel és dübörgő tapssal fogadták hívei Donald Trump amerikai elnököt Ohióban, ahol egy kampányrendezvényen szokása szerint abszurd vádakkal vagdalkozva bírálta a washingtoni képviselőház demokrata párti politikusait. Részben a Kászim Szulejmáni iráni tábornok elleni célzott dróntámadás miatt őt ért kritikáikért vett elégtételt szóban, részben pedig mert a demokrata párti többségű képviselőház csütörtök este olyan, egyébként nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amely korlátozná a hatalmát egy Irán elleni esetleges újabb csapásmérést illetően. Trump felvetette, hogy amennyiben előzetesen megvitatta volna a dróntámadás tervét demokrata párti törvényhozókkal - köztük Nancy Pelosi házelnökkel és a Trump szerint "kis ceruzanyakú" Adam Schiff képviselővel, a hírszerzési bizottság vezetőjével -, ők azonnal részleteket szivárogtattak volna ki. Trump a nem explicit mellette álló sajtót ismételten hamis hírek gyárainak minősítette. A rendezvényen arról is beszélt, hogy meglátása szerint csökken a munkanélküliség, nőnek a fizetések és az új amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi egyezmény tovább erősíti majd az amerikai gazdaságot.

Háborúsdit csak felügyelet mellett

Az amerikai képviselőház határozati javaslatban megtiltotta Donald Trump elnöknek csütörtök este, hogy engedélye nélkül katonai erőt alkalmazzon Irán ellen. A demokrata többségű képviselőház 224:194 arányban, nagyjából párthovatartozás szerint szavazta meg a határozati javaslatot, amelyet a korábban hírszerzőként dolgozó, demokrata párti Elissa Slotkin képviselő terjesztett elő. Nyolc demokrata párti képviselő ellene voksolt, míg három republikánus a demokratákkal együtt támogatta.
A javaslatot a republikánus többségű szenátus szinte bizonyosan nem fogja elfogadni, viszont egy ettől független, de hasonló tartalmú határozatot megvitat majd.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök ennek ellenére úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy a határozat erős. "Amerika és a világ nem engedhet meg háborút" - hangoztatta Pelosi. Egyúttal megismételte korábbi álláspontját, miszerint az amerikai kormányzat a Szulejmánit megölő támadásával "aránytalan és provokatív légicsapást hajtott végre Irán ellen a kongresszus megkérdezése nélkül, és ezzel veszélybe sodorva amerikaiakat".
A voksolás után Trump azt mondta: "a körülményektől függ majd", hogy az Irán elleni esetleges további katonai akciók előtt konzultál-e a kongresszussal.

Trumpban is „él a gyanú”, hogy nem műszaki hiba miatt zuhant le az ukrán Boeing

Publikálás dátuma
2020.01.10. 07:17

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Nagyon valószínű, hogy iráni rakétával lelőtték a gépet – közölte Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Az amerikai elnök szerint pedig előfordulhatott, hogy „valaki tévedett”.
Hírszerzési információk alapján „nagyon valószínű”, hogy egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le kedden Teherán közelében az ukrán utasszállító repülőgépet – jelentette ki csütörtöki torontói sajtóértekezletén Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, miután már amerikai tisztségviselők is azt mondták a The Wall Street Journal című lapnak, hogy a gépet közvetlenül a teheráni repülőtérről történt felszállása után Irán lőtte le. Kanada legkevesebb 63 állampolgárát veszítette el a katasztrófában, a rajta utazó 167 utasból 138 Kanadába utazott volna tovább. Emiatt Trudeau szerdán azt mondta: Kanada elvárja, hogy jelentős szerepet kapjon a szerencsétlenség iráni kivizsgálásában.
„Több szövetséges és saját forrásból is van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lelőtték, de lehet, hogy nem szándékosan”

– mondta a kanadai miniszterelnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén.

Hozzátette: kormánya nem nyugszik addig, amíg a katasztrófával kapcsolatban minden kérdésre választ nem kapnak a kanadaiak. A Montrealban tartózkodó Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter pedig arról számolt be: pozitív választ kapott iráni kollégájától, Dzsavád Zaríftól arra a kérésre, hogy Kanada részt vehessen a vizsgálatban. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ha Irán lőtte le a teheráni felszállás után néhány perccel lezuhant ukrán utasszállító repülőgépet, akkor valószínűleg nem szándékosan tette. Johnson a Downing Street által csütörtök este közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy az ukrán légitársaság Boeing 737-esén négy brit állampolgár is utazott.

Irán információi megosztását kéri Kanadától

Trudeau bejelentése hatására Irán visszautasította, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el, mégis Teherán felszólította Kanadát, hogy ossza meg információit az iráni nyomozókkal arra vonatkozóan, hogy esetleg így volt. Előbb Ali Rabiei kormányszóvivő utasította vissza a vádat: „Ezek mind az Irán elleni pszichológiai hadviselés részei. Minden olyan ország, amelynek állampolgára utazott a gépen, küldhet ide szakértőket, a Boeing (repülőgépgyártó céget) pedig kifejezetten kérjük, hogy kapcsolódjon be a feketedobozok információinak feldolgozásába” – mondta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban részt vehet még Ukrajna, Nagy-Britannia, Svédország és Afganisztán is. Abbász Muszavi külügyi szóvivő viszont csak annyit mondott, hogy kérik Kanadától információi megosztását. Sőt, ezután Irán hivatalosan kérte az amerikai közlekedésbiztonsági tanácsot (NTSB) is, hogy vegyen részt a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában. „Az NTSB válaszolt a vizsgálóbizottság vezetőjének kérésére, és bejelentette, hogy küldenek szakértőt” – mondta Farhad Parvares, aki Irán képviselője a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO). Az NTSB megerősítette, hogy küldenek Iránba szakértőt, bár egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek: egyelőre nem lehet tudni, hogy az Irán elleni amerikai szankciók mellett hogy lesz lehetséges az amerikai részvétel.

Trump: Bennem is él a gyanú

A The Wall Street Journalnek nyilatkozó, de meg nem nevezett, magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint „rendkívül erős a gyanú”, hogy az ukrán gép nem meghibásodás vagy emberi hiba miatt zuhant le, hanem Irán két föld-levegő rakétát lőtt ki rá. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő hozzáfűzte: az irániak tévedésből lőhették le a gépet, miután rakétákkal támadtak amerikai támaszpontokat Irakban, esetleg valamilyen fenyegető, a támaszpontok elleni rakétatámadást megtorolni akaró repülőgépnek nézték az ukrán utasszállítót. A gyanút alátámasztja, hogy a gép roncsai nagy területen szóródtak szét. A gép lelövésének gyanújáról több amerikai tévé és lap közölt értesüléseket, ám mindegyikük csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozott, és egyik nyilatkozó sem beszélt arról, hogy milyen hírszerzési információk birtokába jutottak, de két forrás szerint a gép Irán általi lelövésének valószínűsége csütörtök reggelre nőtt meg hirtelen. Az AP hírügynökség szerint ezek a hírszerzési információk származhatnak műholdfelvételekből, földi érzékelőktől vagy lehallgatott kommunikációból. Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: benne is él a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta balesetről lehet szó. Hozzáfűzte, hogy a gép „nagyon zord táj fölött” repült, és előfordulhatott, hogy „valaki tévedett”. Az elnök nem mondta ki egyértelműen, hogy a gépet szerinte lelőtték.