Előfizetés

Trumpban is „él a gyanú”, hogy nem műszaki hiba miatt zuhant le az ukrán Boeing

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.10. 07:17

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Nagyon valószínű, hogy iráni rakétával lelőtték a gépet – közölte Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Az amerikai elnök szerint pedig előfordulhatott, hogy „valaki tévedett”.
Hírszerzési információk alapján „nagyon valószínű”, hogy egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le kedden Teherán közelében az ukrán utasszállító repülőgépet – jelentette ki csütörtöki torontói sajtóértekezletén Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, miután már amerikai tisztségviselők is azt mondták a The Wall Street Journal című lapnak, hogy a gépet közvetlenül a teheráni repülőtérről történt felszállása után Irán lőtte le. Kanada legkevesebb 63 állampolgárát veszítette el a katasztrófában, a rajta utazó 167 utasból 138 Kanadába utazott volna tovább. Emiatt Trudeau szerdán azt mondta: Kanada elvárja, hogy jelentős szerepet kapjon a szerencsétlenség iráni kivizsgálásában.
„Több szövetséges és saját forrásból is van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lelőtték, de lehet, hogy nem szándékosan”

– mondta a kanadai miniszterelnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén.

Hozzátette: kormánya nem nyugszik addig, amíg a katasztrófával kapcsolatban minden kérdésre választ nem kapnak a kanadaiak. A Montrealban tartózkodó Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter pedig arról számolt be: pozitív választ kapott iráni kollégájától, Dzsavád Zaríftól arra a kérésre, hogy Kanada részt vehessen a vizsgálatban. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ha Irán lőtte le a teheráni felszállás után néhány perccel lezuhant ukrán utasszállító repülőgépet, akkor valószínűleg nem szándékosan tette. Johnson a Downing Street által csütörtök este közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy az ukrán légitársaság Boeing 737-esén négy brit állampolgár is utazott.

Irán információi megosztását kéri Kanadától

Trudeau bejelentése hatására Irán visszautasította, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el, mégis Teherán felszólította Kanadát, hogy ossza meg információit az iráni nyomozókkal arra vonatkozóan, hogy esetleg így volt. Előbb Ali Rabiei kormányszóvivő utasította vissza a vádat: „Ezek mind az Irán elleni pszichológiai hadviselés részei. Minden olyan ország, amelynek állampolgára utazott a gépen, küldhet ide szakértőket, a Boeing (repülőgépgyártó céget) pedig kifejezetten kérjük, hogy kapcsolódjon be a feketedobozok információinak feldolgozásába” – mondta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban részt vehet még Ukrajna, Nagy-Britannia, Svédország és Afganisztán is. Abbász Muszavi külügyi szóvivő viszont csak annyit mondott, hogy kérik Kanadától információi megosztását. Sőt, ezután Irán hivatalosan kérte az amerikai közlekedésbiztonsági tanácsot (NTSB) is, hogy vegyen részt a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában. „Az NTSB válaszolt a vizsgálóbizottság vezetőjének kérésére, és bejelentette, hogy küldenek szakértőt” – mondta Farhad Parvares, aki Irán képviselője a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO). Az NTSB megerősítette, hogy küldenek Iránba szakértőt, bár egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek: egyelőre nem lehet tudni, hogy az Irán elleni amerikai szankciók mellett hogy lesz lehetséges az amerikai részvétel.

Trump: Bennem is él a gyanú

A The Wall Street Journalnek nyilatkozó, de meg nem nevezett, magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint „rendkívül erős a gyanú”, hogy az ukrán gép nem meghibásodás vagy emberi hiba miatt zuhant le, hanem Irán két föld-levegő rakétát lőtt ki rá. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő hozzáfűzte: az irániak tévedésből lőhették le a gépet, miután rakétákkal támadtak amerikai támaszpontokat Irakban, esetleg valamilyen fenyegető, a támaszpontok elleni rakétatámadást megtorolni akaró repülőgépnek nézték az ukrán utasszállítót. A gyanút alátámasztja, hogy a gép roncsai nagy területen szóródtak szét. A gép lelövésének gyanújáról több amerikai tévé és lap közölt értesüléseket, ám mindegyikük csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozott, és egyik nyilatkozó sem beszélt arról, hogy milyen hírszerzési információk birtokába jutottak, de két forrás szerint a gép Irán általi lelövésének valószínűsége csütörtök reggelre nőtt meg hirtelen. Az AP hírügynökség szerint ezek a hírszerzési információk származhatnak műholdfelvételekből, földi érzékelőktől vagy lehallgatott kommunikációból. Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: benne is él a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta balesetről lehet szó. Hozzáfűzte, hogy a gép „nagyon zord táj fölött” repült, és előfordulhatott, hogy „valaki tévedett”. Az elnök nem mondta ki egyértelműen, hogy a gépet szerinte lelőtték.

Szabad szemmel: Orbán beszünteti a harci üzemmódot?

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.01.10. 06:50

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 10.
FAZ A tudósító azt latolgatja a tegnapi budapesti sajtóértekezletet követően, hogy vajon Orbán Viktor ezek után beszünteti-e a harci üzemmódot, mert tőle szokatlanul békés húrokat pengetett. Így azt emlegette, nem természeti katasztrófa, hogy az ellenzék is győzhet. Azon kívül klímavédelmi tervet kíván készíteni. Ezúttal a nemzetközi sajtó képviselőit hívta meg, amit nem lehet összevetni a péntek reggeli rádióinterjúkkal, a hozzátartozó alákérdezésekkel és a politikusnak azzal a hajlamával, hogy ezek a beszélgetések a részéről gyakran világmagyarázatba csapnak át. Nem csoda, hogy gúnyosan pénteki imának hívják ezeket az eseményeket. Ezúttal azonban a kormánnyal szembenálló, illetve külföldi újságírók is feltehettek kérdéseket. Úgy tűnt, hogy a kormányfő kifejezetten jól érezte magát, ha sarokba akarták szorítani. A belpolitikai üzenete az volt, hogy el kell fogadni: ahol az ellenzék győzött az októberi választáson, ott jobb volt. Most már félre kell tenni a kampány hangoskodásait, az emberek nyugalomra vágynak, ennek megfelelően a feladatokra összpontosítva, csendben kell dolgozni – hangsúlyozta. Ez azért meglepő, mert Orbán sikerének receptje idáig az állandó támadás volt, politikai stílusának szerves részeként. Természetesen a mostani kijelentése nem jelenti azt, hogy ebben változás lenne. Hiszen máris közölte, hogy két nemzeti konzultáció is lesz, amin az eddigi tapasztalatok alapján azt kell érteni, hogy az adófizetők pénzéből sugallt kérdésekkel teletűzdelt közvélemény-kutatást folytatnak, és ez tökéletesen illeszkedett a Fidesz-kampányokba. Új téma viszont az éghajlat-politika. Az uniós klímacélokat azonban főleg atomenergiával, Paks bővítésével igyekszik elérni. Az Európai Néppártról szólva azt fejtegette, hogy drámai váltás meg végbe a földrész pártszerkezetében. Jön föl Emmanuel Macron, viszont az EPP egyre veszít befolyásából, mert rossz irányban halad. Meg hogy a következő hetekben kiderül, vissza talál-e a pártcsalád kereszténydemokrata alapokhoz, már ahogyan azokat Orbán gondolja. Szerinte a különbség az a szociáldemokratákhoz és a liberálisokhoz képest, hogy a jobboldal elutasítja migrációt a demográfiai gondok megoldására. Egyben a hagyományos családot és a keresztény Európa alapértékeit támogatja. Ám ha a Néppárt még jobban eltávolodik ezektől az értékektől, akkor Orbán új kereszténydemokrata összefogást kíván létrehozni. De hogy kivel, azt nyitva hagyta. Mindazonáltal utalt arra, hogy vele politikailag egyívású a PiS, Salvini, valamint az osztrák kancellár.
Die Welt Orbán Viktor hirtelen ráébredt, hogy szereti a zöldeket. Saját számára ihletet adónak nevezte az osztrák zöldek és a környezetvédők koalícióját, hozzátéve, hogy a zöldek másutt, így Németországban is joggal aratnak sikereket. A jobboldal ezzel szemben nagy hibákat követett el. Kijelentése azért meglepő, mert nála idáig a „zöld” és „környezetvédelem” a legtöbbször a baloldalival volt egyenlő. Az pedig az ő szemében minden, csak nem jó. De ezúttal még ennél is tovább ment, egész Európában méltatta a zöldek sikereit. Rámutatott, hogy az osztrák modell másutt is bőven működőképes lehet. Ezt a lehetőségen azonban Magyarország esetében kizárta, de nem egyszer s mindenkorra, csak éppen nem az ő miniszterelnöksége alatt. Jelezte, hogy nagy változások készülnek a kontinens pártpolitikai térképén. Ő a maga részéről szeretné betölteni a kereszténydemokraták oldalán mutatkozó űrt, miután a Néppárt mind jobban balra sodródik. Azt azonban elhárította, hogy ez a gyakorlatban összefogást jelentene a lengyel kormánypárttal, illetve a Salvini-féle Ligával. Mint mondta, csupán általánosságban fejtette ki véleményét. Ám szavai potenciális fenyegetést rejtenek az EPP számára. De mielőtt dönt, még találkozni kíván Angela Merkellel, a CDU elnök asszonyával, Sebastian Kurzzal, valamint Donald Tuskkal.
Frankfurter Rundschau Orbán Viktor, aki alkalmasint az Európai Néppárt legproblémásabb tagja, feltételekhez köti további tagságát. A politikus jobboldali-tekintélyelvű színeváltozása mind inkább felborítja a békét a pártcsaládon belül. De most már kihívást intéz az EPP-hez, mondván, hogy annak olyanná kell válnia, mint ő. Azaz irányt kell váltania, mert annak jelenlegi formáját elnézve a Fidesznek nem érdeke, hogy bent maradjon. Elvileg a jobboldal a bölcsek tanácsának jelentése alapján határoz a magyar párt tagságáról, de a kormányfő a jelek szerint magához akarja ragadni a kezdeményezést. Az élesen megfogalmazott kikötésekből budapesti megfigyelők arra következtetnek, hogy Magyarország erős embere maga hagyhatja ott a Néppártot, még mielőtt az kizárná. A pártcsaládon belül sokan bírálják, amiért helyenként tekintélyelvű módon irányítja az országot. Korlátozta a sajtószabadságot, meggyengítette az igazságszolgáltatást és a demokratikus intézményeket. A korrupció ellen küzdő tényezők az urambátyám-rendszert és azt vetik szemére, hogy a hozzá közelálló oligarcháknak kedvez. Ezen kívül kitűnőek a kapcsolatai Jaroslaw Kaczynskival, Matteo Salvinival és jobboldali konzervatívok, illetve populisták más jeles személyiségeivel. Tegnap azonban utalt arra, hogy a kiválás még nem eldöntött dolog.
Politico A PiS vezette strasbourgi frakció vezetője úgy gondolja, hogy Orbán Viktor nem lép át hozzájuk, már ha elhagyja a Néppártot, hanem valami nagyobban gondolkodik. Az elképzelése alighanem az, hogy egyesítse a Fideszt, a lengyel Jog és Igazságosságot, valamint az olasz Ligát. Ez annak kapcsán került elő, hogy a magyar vezető megpendítette: új konzervatív pártcsalád válhat szükségessé, ha az EPP továbbra is a liberális ösvényen marad. A portál emlékeztet arra, hogy a magyar kormánypárt egyik magas rangú illetékese a múlt héten név nélkül azt közölte: komolyan fontolóra vették, hogy kilépnek a kereszténydemokraták soraiból. Arra is kitér, hogy a tegnapi sajtótájékoztatón sok újságíró nem lehetett ott, így az egyik népszerű híroldal, valamint két kisebb, oknyomozó orgánum képviselője sem.
Reuters Orbán Viktor a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatón belengette, hogy új pártcsaládot alapít Európában, mert szerinte a konzervatívok folyamatosan vesztenek befolyásukból és túlságosan közel kerültek a liberális, illetve centrista irányvonalhoz, ezen pedig változtatni kell. Arra hivatkozott, hogy ellensúlyt kell létrehozni Macronnal szemben. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az EPP a kormányfő populista bevándorlás-ellenes kampánya, a jogállam, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok lebontása miatt felfüggesztette a Fidesz tagságát. A politikus ehhez képest ezúttal is azt hangoztatta, hogy a Néppártnak vissza kell térnie konzervatív gyökereihez a migráció, a hagyományos családmodell és a nemzeti kultúra elsődlegesség ügyében. Azt viszont elhárította, hogy válaszoljon a kérdésre, miszerint új jobboldali csoportosulást akar-e létrehozni az Európai Parlamentben. De azért megpendítette, hogy a héten találkozott Kaczynskival.
Bloomberg A hírügynökség szintén azt emeli ki legfontosabb elemként Orbán Viktor tegnapi mondandójából, hogy a miniszterelnök kész új politikai csoportosulást életre hívni, ha a Fidesz távozni kényszerül a Néppártból. A politikus ismételten azzal fenyegetett, hogy pártja megelőző csapásként maga hagyja ott a konzervatív szövetséget. Jelezte, hogy a döntés pár napon belül meglesz, csak előtte még leül tárgyalni Tuskkal, a CDU elnökével, valamint az osztrák kancellárral. Egyelőre azonban igyekszik rávenni az Európai Parlament legnagyobb frakcióját, hogy az legyen kevésbé liberális és folytasson olyan politikát, ami jobban megfelel a magyar törekvéseknek, beleértve a bevándorlás határozott elutasítását, valamint a nemzeti szuverenitás elsődlegességét a döntéshozatal során. A beszámoló kitér arra, hogy az elmúlt évtizedben az EPP kulcsszerepet töltött be az EU-ban Orbán védelmében, miközben az idehaza összpontosította a hatalmat és emiatt Brüsszel több vizsgálatot is indított ellene. Ám a pártcsalád türelme is elfogyott tavaly márciusban, ezért befagyasztotta a Fidesz tagsági jogait. A miniszterelnök egyébként tegnap nem zárta ki, hogy átlép az európai konzervatívokhoz, ahol a lengyel PiS is van, ha nem sikerül önálló platformot kialakítania Strasbourgban.
FT  A lap azt írja, nacionalista vonalának megfelelően Orbán Viktor azt tervezi, hogy stratégiai ágazatot alkotnak Magyarországon a mesterséges megtermékenyítő központok, ahol a nők ingyenesen kapnak majd kezelést. Az élesen bevándorlás-ellenes politikus így akarja megállítani a születések számának hanyatlását. Ennek érdekében pár hete már államosítottak hat ilyen klinikát. Tegnap pedig megerősítette, hogy ezen a területen a kormány kvázi monopóliumhelyzetbe kíván jutni. Már abban az értelemben, hogy nem adnak ki működési engedélyt magánintézményeknek. Az ország lakosságának száma nem csak azért csökken folyamatosan, mert kevés gyerek jön a világra, hanem a jelentős kivándorlás miatt is. Az OECD úgy becsüli, hogy 2008-tól kezdve 10 év alatt egy millióan hagyták el az országot, ami azután munkaerőhiányt váltott ki. Orbán, aki nem győzi hangoztatni a „keresztény gyökerek” megőrzésének szükségességét, kedvezményeket vezetett be a családvállalás ösztönzésére. Tegnap meleg szavakkal méltatta brit kollégáját, amiért az nagy bátorságot tanúsítva keresztülviszi a Brexitet.
Guardian Az összeesküvés-elméleteiről ismert magyar kormányfő látványosan kiáll Boris Johnson mellett a kilépés ügyében. Ily módon jelezte, hogy várhatóan mely fővárosok alakítanak ki igen szoros viszonyt Nagy-Britanniával, ha az kívül kerül az EU-n. Egészen pontosan azt mondta, hogy a brit miniszterelnök és Donald Trump napjainkban mindenki másnál bátrabb, határozottabb, ők hajlandók leginkább változtatásokat keresztülvinni. A nagyrabecsülés kölcsönös, hiszen a héten derült ki, hogy a brit vezető egyik korábbi kampánytanácsadója különleges kétoldalú kapcsolatokra számít a Brexit után. Egyúttal méltatta, hogy Orbán a liberalizmus korlátait mérlegeli. A legtöbb uniós kormány meg van döbbenve a brit kilépés miatt, Orbán azonban pártolja azt, miután úgy gondolja, hogy muzulmán migránsok Európát támadják, és azt állítja, hogy Soros György meg akarja semmisíteni a földrész kultúráját. Tegnap utalt arra, hogy ha Magyarország is olyan erős volna, mint Nagy-Britannia, szintén megfontolná, hogy faképnél hagyja a szövetséget. Egyben sürgette, hogy Brüsszel legyen nagyvonalú Londonnal a következő 11 hónapban, amikor a kiválás részleteit kell tisztázni.
Independent A lap szintén azt emeli ki, hogy Orbán Viktor dicshimnuszt zúdított Boris Johnsonra, nem sokkal azután, hogy annak egyik korábbi közeli munkatársa különleges kapcsolatokat szorgalmazott a két ország között. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy brit kollégája a legbátrabbak közé tartozik Európában. Egyben úgy foglalt állást, hogy nagyvonalú és stratégiai együttműködést kell kialakítani Londonnal a kilépés után. Az újság rámutat, hogy hevenyészett összefogás formálódik a toryk bizonyos része és a Fidesz között.
New York Times/Yahoo/Reuters Az Európai Bíróság elnöke Varsóban arra figyelmeztette a lengyel kormányt, hogy nem lehet az EU tagja olyan ország, ahol nincsenek független bíróságok, amelyek szavatolják a tisztességes tárgyalást és betartják a közösségi jogot. Lenaerts egy héttel azután nyilatkozott, hogy a lengyel alsóház jóváhagyta a tervezetet, amelynek értelmében fegyelmit lehetne indítani az olyan bírák ellen, akik megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás folyamatban lévő reformját. A Bizottság szerint a változás veszélyezteti a jogállamot, az unió főbírája pedig most kijelentette, hogy a kölcsönös bizalom nem vak, azt ki kell érdemelni nap mint nap a tagállamokban, legyen szó a Benelux-csoport tagjairól, vagy éppen Lengyelországról, Magyarországról, netán a balkáni köztársaságokról. A Velencei Bizottság éppen tegnap kezdte meg helyszíni vizsgálatát a vitatott javaslat ügyében. A jelentés várhatóan a jövő hétre készül el és Brüsszel arra kérte a lengyel vezetést, hogy addig fagyassza be az indítványt. A jelentés ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az Európai Bíróság az utóbbi években már többször is döntést hozott Lengyelország ellen az igazságszolgáltatás és más ügyek, mint például a környezetvédelem kapcsán.

Egyelőre csillapodnak a kedélyek, de Irán igazi bosszúja még hátra van

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.01.09. 20:41

Fotó: ATTA KENARE / AFP
Bár csillapodtak a kedélyek, minden arra mutat, hogy az iráni rezsim addig nem nyugszik, amíg ki nem űzte az amerikai csapatokat a térségből.
Bár a stabil béke továbbra is elérhetetlennek látszik, a nemzetközi közösség fellélegzett, mert úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és Irán - rövid távon legalábbis - elkerüli a katonai konfrontációt. A Kászim Szulejmáni iráni kémfőnök likvidálása óta érzékelhető feszültséget optimizmus váltotta fel a piacokon: emelkedett az értéktőzsdék árfolyama, az olaj ára pedig a korábbi szintre süllyedt. Irakban is mutatkoznak a válság enyhülésének jelei, jóllehet, ez részben annak is köszönhető, hogy bizonytalan az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció helyzete. Noha a bagdadi kormány hivatalosan nem kezdeményezte a külföldi csapatok hazaküldését, Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnök eddig minden lépésével igyekezett azt bizonyítani, hogy érvényt akar szerezni a parlament erről szóló - nem kötelező érvényű - határozatának. A kormányfőnek ezzel átmenetileg sikerült lecsillapítani a Szulejmánival és az Abu Mahdi al-Muhandisz iraki síita milícia vezérrel végző amerikai dróncsapás óta forrongó indulatokat. A fegyveres csoportok már nem az Egyesült Államokkal szembeni bosszúra mozgósítanak, hanem türelemre és megfontoltságra szólítják fel támogatóikat. Muktada asz-Szadr, a legnagyobb iraki parlamenti blokk és az egyik jelentős síita milícia vezére például azt üzente a helyi fegyveres csoportoknak: ne támadják a külföldi erőket, hanem várják meg a politikai folyamat lezárását. Még Muhandisz milíciája, a mostani adok-kapok-ot kirobbantó Kataíb Hezbollah is visszafogottságra kérte harcosait. A nyilatkozatok ellenére szerda este ismeretlen fegyveresek ismét két rakétát lőttek ki az amerikai nagykövetségnek otthont adó bagdadi "Zöld Zónára" - igaz, a támadás nem követelt egyetlen áldozatot vagy sérültet sem. A washingtoni kormányzat értelmezése szerint mindezek azt bizonyítják, hogy Szulejmáni kiiktatása sikeres válasz volt a nagykövetség ostromára. Mark Esper védelmi miniszter úgy vélekedett: helyreállították az "elrettentés egy bizonyos szintjét", vagyis az Irán által támogatott Kataíb Hezbollah a megtorlástól tartva kétszer is meggondolja, hogy támadást indítson az amerikai érdekeltségek ellen. Mike Pence alelnök pedig a CBS-nek úgy nyilatkozott: a hírszerzési információk arra utalnak, a perzsa állam kérte meg "milíciáit", hogy tartózkodjanak az amerikai célpontok elleni akcióktól. Utóbbi látszólag igazolja Donald Trump azon feltételezését, hogy Teherán - a nyílt háborúval szembesülve - "meghátrált". Irán szerdán ugyan amerikai csapatok iraki állomáshelyeire mért csapást, de a támadásnak egyetlen áldozata vagy sérültje nem volt. A rezsim azonban nyilvánvalóvá tette, amit eddig is lehetett sejteni: nem ez volt az ígért megtorlás, az igazi bosszú még várat magára. A forradalmi gárda két parancsnoka is arról beszélt: Szulejmáni megöléséért csak az jelenthet elégtételt, ha kiűzik az amerikai csapatokat az egész Közel-Keletről. A válság tehát korántsem ért véget, és mind az Egyesült Államok, mind pedig Irán a saját oldalára szeretné állítani az Európai Uniót. Az EU leginkább közvetítő szerepre törekszik, azonban a perzsa állam lépéskényszerbe hozta az Uniót azzal, hogy múlt vasárnap felmondta a 2015-ös atomalkuban tett szinte összes vállalását. A vezető európai hatalmak jelezték: választ kell adniuk az egyezmény ilyen szintű megsértésre, ami könnyen lehet, hogy az úgynevezett vitarendezési mechanizmus beindítását jelenti. Teherán azonban korábban azzal fenyegetett, hogy ez esetben további kötelezettségeit mondja vissza. A tagállamok külügyminiszterei ma rendkívüli tanácskozáson tárgyalják meg, hogy milyen lépéseket tegyen az Unió.