Józsefváros helyett Budapest kormányhivatalát kapta meg Sára Botond

Publikálás dátuma
2020.01.09. 20:26
Sára Botond, Józsefváros korábbi polgármestere
Fotó: Baranyai Attila / Sára Botond Facebook oldala
Csütörtöktől új fontos megbízatást kapott a VIII. kerület korábbi fideszes polgármestere.
Január 9-i hatállyal Sára Botond Attila  Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott – a Józsefvárost elvesztő fideszest Gulyás Gergely kancelláriaminiszter javaslatára nevezték ki a előkelő pozícióba – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből
Sára ezzel György István helyére lépett, aki közszolgálatért felelős államtitkári posztot kapott a Gulyás vezette Miniszterelnökségnél – György ezzel Tuzson Bencét hozta mozgásba, aki viszont a Miniszterelnöki Kabinetirodánál kapott államtitkári megbízatást. A fideszes vezetők lépegetéseiről korábban az Index is írt.
Bár Sára elvesztette kerületét az ellenzéki Baranyi Krisztinával folytatott kampányharcban, anyagi szempontból még jobban is járhatott új kinevezésével. Kormánymegbízottként ugyanis a vonatkozó törvény alapján az illetményalap 28-szorosát kapja meg fizetésként – így bruttó 1,082 milliós havi bér illeti meg. Ez valamivel több is, mint amennyit Józsefváros vezetőjeként hivatalosan kaphatott volna, hiszen akkor „csak” bruttó 997 ezer forintra lenne jogosult.
A közlönyszámból az is kiderül, hogy  Gulyás Gergely más poszton is újított: Bekecs Andrea, korábbi miniszterelnökségi helyettes államtitkárt felmentette, helyére pedig Uzsák Katalin Ágnes érkezik.
Szerző

Elutasította az LMP zöld népszavazási kérdéseit az NVB

Publikálás dátuma
2020.01.09. 18:53

Fotó: Népszava
Mert vagy bonyolultak és az átlagember nem érti, vagy pedig a köznyelv és a szakirodalom is mást mást ért a megszavaztatni akart kifejezések alatt.
Nem hitelesítette az LMP újabb "zöld népszavazási" kérdéseit csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).  A kérdéseket Heltai László, az LMP alapító tagja nyújtotta be hitelesítésre. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a közigazgatási szervek és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok 2030. január 1-jét követően karbonsemlegesen működjenek. Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés nem hitelesíthető, ugyanis tiltott tárgykört - a költségvetés módosítását - igényelné. A testület szerint a kérdés emellett megtévesztő is: a népszavazás kötőereje három év, egy 2021-ben megtartott népszavazásé 2024-ig tartana, így a kérdés által érintett időszakra a választópolgárok véleménye már nem bírna befolyással. A testület tagjainak többsége szerint befolyásolja az egyértelműséget az is, hogy a "karbonsemlegesség" kifejezést a hazai szabályozás nem alkalmazza, a szakirodalom és a köznyelv pedig mást ért ez alatt. A második kérdés azt célozta, hogy 2030. január 1-jét követően Magyarországon a villamos energiát előállító erőművek karbonsemlegesen legyenek kötelesek működni. Az NVB-tagok többsége szerint ennél a kérdésnél is fennállt a kötőerővel és a "karbonsemlegesség" kifejezéssel kapcsolatos probléma. Emellett a testület szerint a választópolgárok által nem feltétlenül átlátható következménye lehet a népszavazásnak, hogy a karbonsemlegesség működési költségeit a fogyasztókra terhelhetik az erőművek tulajdonosai. A harmadik kérdés arra vonatkozott, az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a településeken beépíthető földterületek nagysága csak akkor legyen bővíthető, ha a beépíthető területtel azonos nagyságú új zöldterületet alakítanak ki. A bizottság tagjainak többsége szerint ez a kezdeményezés sem hitelesíthető, ugyanis bár a kérdés a társadalom széles rétegét érinti, valójában olyan bonyolult szakpolitikai kérdés, amelynek megértéséhez a választópolgároknak átfogó, a településrendezéssel, településfejlesztéssel és az építésüggyel kapcsolatos szempontokat is figyelembe kellene vennie, ez azonban nem elvárható tőlük. A negyedik kérdés célja az volt, az egy- és kétszámjegyű főutak létesítése és felújítása kizárólag úgy történhessen meg, hogy biztosítják a kerékpárosok biztonságos közlekedését is az adott útszakaszon. Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, a többi között megtévesztő, mivel azt a látszatot kelti, hogy a jogalkotó nem biztosítja a forgalomban részt vevők, így a kerékpárral közlekedők biztonságát, emellett pedig a választópolgár és a jogalkotó számára a kerékpáros közlekedés szempontjából nem azonos jelentéstartalommal bír a kérdésben szereplő "biztonságos" közlekedés fogalma. Az NVB egyhangú döntéssel megtagadta a Civil Mozgalom Egyesület népszavazási kérdésének hitelesítését is, ez azt célozta, hogy "a pártok és a pártalapítványok mindig 3 évvel később, utólag kapják meg a nekik adható költségvetési juttatásokat". Az NVB szerint a kérdés tiltott tárgykört, a költségvetés módosítását érinti, ezért nem hitelesíthető. Emellett egyértelműségi aggályok is voltak, ugyanis szerintük a kérdésből nem egyértelmű, hogy a pártok három évvel "eltolva" vagy háromévente kapják meg a támogatást. Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani.
Szerző

Orbán szerint igazságtalan, hogy kártérítést kapnak a gyöngyöspatai roma gyerekek

Publikálás dátuma
2020.01.09. 17:36
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/ Gyöngyöspata város közösségi oldala
Miért kapnak pénzt, ha nem dolgoztak meg érte – kérdezte a miniszterelnök a bírósági ítéletre reagálva. Az elkülönítve tanított gyerekeket egy sor iskolai programból kihagyták, a rosszabb minőségű oktatás elvette minden esélyüket.
Túl azon, hogy mi a jogi helyzet, meg mi a gazdasági helyzet, az nagyon fontos, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét – kezdte meglepő eszmefuttatását az éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, melyet az Index idézett. A miniszterelnököt a gyöngyöspatai szegregációs ügyekben született bírósági ítéletek, a kiszabott kártérítés, valamint a győri gyermekgyilkosságot elkövető férfi feltételes szabadságra helyezésével kapcsolatos bírói döntés ügyében kérdezte a Hír Tv. Orbán szerint két olyan ügy van most, amelyek miatt az emberek igazságérzete sebet kapott.

Nem érdemlik meg a kártérítést?

Az egyik a gyöngyöspatai ügy, mert ő ugyan nem gyöngyöspatai: 
„... de ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben ezért a pénzért én nem tudom hány órát, hány napot, vagy évet kell dolgozzak. (...) És azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek igazuk van.”

Orbán szerint az egész ügy nincsen jól, kezdve attól, hogy ebben az országban mi minősül egyáltalán szegregációnak, és hogy ezért kiket és miért ítélhetnek el. Szerint a szegregáció fogalma körül belpolitikai csatározások vannak, "az unió repüléséről nem is beszélve". Szerinte a felzárkóztatás és a szegregáció fogalmainak összekeverése hozott létre politikailag igazságtalan helyzetet, és noha egyelőre nem tudja, mit kell tenni, de az biztos, hogy tenni kell valamit.
„Tehát szerintem a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk.”

A miniszterelnöki nyilatkozat előzménye, hogy a Debreceni Ítélőtábla (miután egy másik perben jogerős ítélet mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét), tavaly szeptemberben jogerősen úgy döntött, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes (roma) diákok jogait, akiknek ezért (évenkénti és személyenkénti bontásban) összesen csaknem százmillió forint kártérítést kell fizetni.  

Láthatatlanná tette őket a szegregáció

A szegregált oktatás a gyerekek tanúvallomásai és a 444.hu cikke alapján - konkrétan azt jelentette, hogy: • külön osztályba járatták a roma gyerekeket, alig találkoztak a nem roma gyerekekkel, mert külön emeleten voltak,  • nem engedték be őket a farsangi bálba, • nem vitték őket osztálykirándulni,  • nem tartották meg nekik az informatika órákat,  • nem vehettek részt az úszásoktatáson. A szegregáció ebben az esetben is, mint mindig, borzasztó eredményre vezetett, sokan le sem tudtak érettségizni, írni-olvasni is alig tanultak meg. A szegregált oktatás tehát olyan hátrányokat okozott a gyerekeknek, ami egész életükre kihat és az esélyét is elveszi annak, hogy kitörhessenek amúgy is hátrányos helyzetükből. Orbán szerint az emiatt megítélt kártérítés munka nélkül kapott pénz.

Aki ölni akart, ne szabaduljon idő előtt

A másik, szintén konkrét bírói ítéleteket, elsősorban a győri gyerekgyilkos előzetes szabadon bocsátását érintő döntést érintő kérdésre Orbán szerint ki kell mondani világosan: 
„Ha valaki szándékosan más ember életére tört, azt nem lehet hamarabb kiengedni a börtönből, mint amennyi büntetést kiszabtak rá. Ki rövidíti ezt le, milyen alapon? Ezeket az igazságügyi miniszter asszony, remélem, a következő hónapokban helyre teszi, és a megfelelő javaslatokat benyújtja a parlamentnek.”

Szerző
Frissítve: 2020.01.09. 17:44