Előfizetés

Nehéz, de nem reménytelen a soros elnök Zágráb feladata

Halmai Katalin (Zágráb)
Publikálás dátuma
2020.01.09. 19:40
Andrej Plenkovic és Charles Michel
Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP or licensors
Európai Unió Brexit, bővítés, büdzsé. Ezzel a három kihívással kell megbirkóznia az Európai Unió januárban hivatalba lépett új soros elnökének, Horvátországnak. Amint a zágrábi beszélgetésekből és horvát politikusok sajtónyilatkozataiból kiderült csütörtökön, a célok teljesítése kitartást és következetességet igényel, de a helyzet nem reménytelen.
A britek január 31-én esedékes kilépését követően kezdődnek a tárgyalások a szigetország és a huszonhetek között a kapcsolatok szabályrendszeréről. Boris Johnson brit kormányfő az év végéig tető alá akarja hozni a kereskedelmi megállapodást, amit minden EU-s megnyilatkozó túl rövid időnek tart. Andrej Plenković horvát kormányfő példátlannak nevezte a felek előtt álló feladatot, de korainak tartotta a találgatást arról, hogy szükség lehet-e a tárgyalásokra kimért átmeneti időszak meghosszabbítására. A miniszterelnök és kormányának tagjai is visszafogott derűlátással nyilatkoztak a bővítésről, amelyet Horvátország EU-elnöksége egyik legfontosabb prioritásának tekint. Zágráb bízik benne, hogy a május 7-ére tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt sikerül nyélbe ütni a megállapodást arról, hogy Albánia és Észak-Macedónia megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Többször elhangzott, hogy Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos várhatóan január végére készíti el az Unió bővítési politikájának átalakításáról szóló európai bizottsági előterjesztést. A reformot Emmanuel Macron francia elnök sürgeti. A horvát EU elnökség számára a közösség 2021 utáni többéves költségvetéséről szóló vita levezénylése lesz a legnehezebb feladat. A politikai szintű egyeztetéseket Charles Michel, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnök végzi, míg az alacsonyabb szintű, technikai egyeztetések a soros elnökséget ellátó horvátokra maradnak. A csütörtökön Zágrábban tárgyaló Michel az újságíróknak nem tudta megerősíteni, hogy a jövő hónapban valóban sor kerül-e egy rendkívüli csúcstalálkozóra, amelyen a vezetők a büdzsére vonatkozó javaslataikat és elképzeléseiket vitatnák meg.

Egyre erősebb a gyanú: Irán lőhette le az ukrán Boeinget

Rostoványi András Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.09. 19:36

Fotó: Sputnik
Bár a teheráni hatóságok balesetről beszélnek, egyre erősebb a gyanú, hogy egy tévedésből kilőtt iráni rakéta robbanthatta fel a ukrán utaszállítót, végezve 176 emberrel.
Egy tévesen kilőtt rakéta találta el az ukrán Boeing 737-800 -esutaszállítót, ami percekkel felszállása után, fedélzetén 176 emberrel zuhant le szerdán Teheránban - írja amerikai lapértesüléseket idézve a BBC

Rakéták infravörös jeleit látták

Név nélkül nyilatkozó amerikai hivatalnokok megerősítették, hogy rakétatámadás, nem pedig szivárgó üzemanyag okozta az utasok és a kilenc fős személyzet halálát.
Amerikai hírszerzési források szerint ugyanis egy kémműhold két rakéta infravörös villanásait érzékelte az érintett térségben, majd egy harmadik villanást is – közvetlenül a robbanás után.

A Pentagon és az iraki hírszerzés vezetői szerint a PS 752-es járat repülőt egy orosz gyártmányú TOR-rakéta találhatta el. A katasztrófa ráadásul órákkal azután történt, hogy Irán rakétákat lőtt ki két, amerikaiak által használt iraki katonai bázisra - teszi hozzá a BBC  A feszült hangulatban pedig könnyen elképzelhető, hogy valamilyen hiba folytán ellenséges vadászgépnek nézték az utasszállítót.

Nem adják a fekete dobozt

Az ügyet már korábban gyanússá tette, hogy a meghibásodás verziója mellett kardoskodó iráni légifelügyelet senkinek nem akarja kiadni a gép fekete dobozát, és ragaszkodnak hozzá, hogy a kivizsgálás Iránban történjen. Az ukrán hatóságok is elképzelhetőnek tartják a rakétatalálatot  – ezt a tragédia négy lehetséges oka között tartják számon (egy levegőben történt ütközés, a műszaki hiba vagy a fedélzeten elkövetett terrorcselekmény mellett).
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közölte: szakértőket küldtek a helyszínre, hogy felkutassák az esetleges rakétamaradványokat. Danyilov ezt szintén a Pentagon által is emlegetett orosz rakéta-verzióval magyarázta: az interneten szárnyra kapott, meg nem erősített információk szerint a lezuhant gép közelében "Tor" típusú légvédelmi rakéta maradványaira bukkantak - ilyen fegyvert használ az iráni hadsereg is.  Ali Abedzadeh az iráni polgári repülési hatóság vezetője azonban azt állítja "tudományos szempontból lehetetlen", hogy rakétatalálat érte volna el az utasszállító és az erről szóló híresztelések "nélkülözik a logikát". A hivatal előzetes jelentése szerint egyébként lángra kapott, és visszafordult a légikikötő felé, mielőtt földbe csapódott. A hivatal értékelése szerint minden bizonnyal műszaki hiba történt.  

Iráni rakétáról beszél a kanadai miniszterelnök is

Justin Trudeau megerősítette, hogy az ottowai kormány birtokába jutott hírszerzési információk szerint rakétatalálat miatt zuhant le a gép, melyen sajtóértesülések szerint 63 kanadai állampolgár is utazott
A kanadai kormányfő nem zárta ki, hogy az iráni légvédelem szándékosan lőtte le a repülőt, mint mondta, alapos és hiteles vizsgálatra van szükség a körülmények feltárására.

Trudeau megerősítette, hogy Irán ugyan nem küldi külföldre a fekete dobozokat, de úgy tűnik, hajandóak hozzáférést biztosítani az eszközökhöz az ügyben vizsgálódó ukrán szakembereknek.

A brit alsóház rábólintott a Brexit-megállapodásra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.09. 19:04

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Elfogadták a kilépés feltételeit tisztázó dokumentumot, most a felső kamarán a sor. Cikkünk frissül.
Jóváhagyta csütörtök este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Az egyezmény végleges ratifikációját célzó törvénytervezetet a képviselők háromnapi vita után, harmadik olvasatban 330-231 arányban szavazták meg - írja az MTI. A törvénytervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül; utóbbi tagjai a jövő héten kezdik a tervezet tárgyalását, és ha módosításokat fűznek hozzá, az indítvány visszakerül további tárgyalásra és szavazásra az alsóházi képviselők elé.
A harmadik olvasatbeli vitában a képviselők gyakorlatilag sorról sorra megvizsgálták a tervezetet.  A Brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó javaslatról azonban az alsóház már karácsony előtt megtartotta a második olvasatbeli általános vitát, és a tervezet alapelveit - akkor még a részletekről szóló vita nélkül - december 20-án szintén nagy többséggel, 358-234 arányban megszavazta.