Orbán szerint igazságtalan, hogy kártérítést kapnak a gyöngyöspatai roma gyerekek

Publikálás dátuma
2020.01.09. 17:36
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/ Gyöngyöspata város közösségi oldala
Miért kapnak pénzt, ha nem dolgoztak meg érte – kérdezte a miniszterelnök a bírósági ítéletre reagálva. Az elkülönítve tanított gyerekeket egy sor iskolai programból kihagyták, a rosszabb minőségű oktatás elvette minden esélyüket.
Túl azon, hogy mi a jogi helyzet, meg mi a gazdasági helyzet, az nagyon fontos, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét – kezdte meglepő eszmefuttatását az éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, melyet az Index idézett. A miniszterelnököt a gyöngyöspatai szegregációs ügyekben született bírósági ítéletek, a kiszabott kártérítés, valamint a győri gyermekgyilkosságot elkövető férfi feltételes szabadságra helyezésével kapcsolatos bírói döntés ügyében kérdezte a Hír Tv. Orbán szerint két olyan ügy van most, amelyek miatt az emberek igazságérzete sebet kapott.

Nem érdemlik meg a kártérítést?

Az egyik a gyöngyöspatai ügy, mert ő ugyan nem gyöngyöspatai: 
„... de ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben ezért a pénzért én nem tudom hány órát, hány napot, vagy évet kell dolgozzak. (...) És azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek igazuk van.”

Orbán szerint az egész ügy nincsen jól, kezdve attól, hogy ebben az országban mi minősül egyáltalán szegregációnak, és hogy ezért kiket és miért ítélhetnek el. Szerint a szegregáció fogalma körül belpolitikai csatározások vannak, "az unió repüléséről nem is beszélve". Szerinte a felzárkóztatás és a szegregáció fogalmainak összekeverése hozott létre politikailag igazságtalan helyzetet, és noha egyelőre nem tudja, mit kell tenni, de az biztos, hogy tenni kell valamit.
„Tehát szerintem a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk.”

A miniszterelnöki nyilatkozat előzménye, hogy a Debreceni Ítélőtábla (miután egy másik perben jogerős ítélet mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét), tavaly szeptemberben jogerősen úgy döntött, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes (roma) diákok jogait, akiknek ezért (évenkénti és személyenkénti bontásban) összesen csaknem százmillió forint kártérítést kell fizetni.  

Láthatatlanná tette őket a szegregáció

A szegregált oktatás a gyerekek tanúvallomásai és a 444.hu cikke alapján - konkrétan azt jelentette, hogy: • külön osztályba járatták a roma gyerekeket, alig találkoztak a nem roma gyerekekkel, mert külön emeleten voltak,  • nem engedték be őket a farsangi bálba, • nem vitték őket osztálykirándulni,  • nem tartották meg nekik az informatika órákat,  • nem vehettek részt az úszásoktatáson. A szegregáció ebben az esetben is, mint mindig, borzasztó eredményre vezetett, sokan le sem tudtak érettségizni, írni-olvasni is alig tanultak meg. A szegregált oktatás tehát olyan hátrányokat okozott a gyerekeknek, ami egész életükre kihat és az esélyét is elveszi annak, hogy kitörhessenek amúgy is hátrányos helyzetükből. Orbán szerint az emiatt megítélt kártérítés munka nélkül kapott pénz.

Aki ölni akart, ne szabaduljon idő előtt

A másik, szintén konkrét bírói ítéleteket, elsősorban a győri gyerekgyilkos előzetes szabadon bocsátását érintő döntést érintő kérdésre Orbán szerint ki kell mondani világosan: 
„Ha valaki szándékosan más ember életére tört, azt nem lehet hamarabb kiengedni a börtönből, mint amennyi büntetést kiszabtak rá. Ki rövidíti ezt le, milyen alapon? Ezeket az igazságügyi miniszter asszony, remélem, a következő hónapokban helyre teszi, és a megfelelő javaslatokat benyújtja a parlamentnek.”

Szerző
Frissítve: 2020.01.09. 17:44

A hétvégén is napsütéses, száraz idő várható, de ez nem biztos, hogy jó

Publikálás dátuma
2020.01.09. 16:52

Fotó: Népszava
Növekedhet a légszennyezettség, bár a szombaton megélénkülő szél némileg javíthat a helyzeten.
A hétvégén is napsütéses, száraz idő várható. A leghidegebb órákban mínuszokra kell készülni, de napközben helyenként akár plusz 10 fok is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből. Pénteken az északi megyékben több helyen tartósan párás, ködös, felhős maradhat az idő, míg másutt többórás napsütés valószínű. A borult területeken ónos szitálás előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 6 és plusz 1 fok között alakul, de néhol ennél pár fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 10 fok között valószínű, délnyugaton lesz enyhébb, a tartósan borult északi tájakon pedig hűvösebb az idő. Szombaton északkeleten, keleten erősen felhős területek is maradhatnak, másutt napos vagy változóan felhős időre lehet számítani. Csapadék nem lesz. Az északkeleti országrész kivételével megélénkül, többfelé megerősödik a szél. A minimumhőmérséklet mínusz 5 és plusz 2 fok között alakul. A nappali maximumok általában plusz 4 és 9 fok között alakulnak, de északkeleten néhány fokkal hidegebb területek is lesznek. Vasárnapra virradóra nagy területen köd képződik, amelynek egy része egész nap megmarad, másutt kitisztul az idő, kisüt a nap. Csapadék nem várható. A leghidegebb órákban mínusz 6 és 0, napközben plusz 1 és 7 fok között alakul a hőmérséklet. A csendes időben tovább romolhat a levegő minősége, pedig a szálló por miatt már most is több helyen kifejezetten egészségtelennek számít a levegő. A szombaton megélénkülő szél ugyan javíthat a helyzeten, de érdemi változást várhatóan nem hoz, ráadásul a szennyezettség szempontjából a legrosszabb helyzetben lévő észak-keleti országrészben nem is várható szél. Vasárnapra aztán az egész országban újra szélcsend lesz.
Szerző

Hónapokon át küzdött ellene az ügyészség, mégis fogadhatta gyerekeit a győri családirtó

Publikálás dátuma
2020.01.09. 16:14
A győri kettős gyerekgyilkosság helyszíne
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Tizenhárom oldalas dokumentum részletezi a jogi harcot, ami kevésnek bizonyult a tragédia megakadályozásához.
Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium azt a jelentést, amit Varga Judit igazságügy miniszter utasítására készítettek a győri kettős gyerekgyilkosság ügyében - írja a 444.hu. (Ez volt az az eset, amikor egy korábban a felesége bántalmazásáért elítélt férfi feltételes szabadlábra kerülve megölte háromból két gyerekét, amikor ők a láthatási joga miatt nála voltak.) Az igazságügyi miniszter a decemberi eset után a Belügyminisztériumtól, a Miniszterelnökségtől, az Országos Bírósági Hivataltól, a Kúriától, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától és a Legfőbb Ügyészségtől kért be az üggyel kapcsolatos információkat. A kormány szerint súlyos, elfogadhatatlan hibák vezettek a tragédiához - a dokumentum ugyanakkor nem nevez meg felelősöket, csak az eset részleteit, és a későbbi megelőzés lehetséges eszközeit ismerteti.

Gyerekeik előtt támadt kalapáccsal feleségére

A 13 oldalas jelentésből kiderülnek részletek az elkövető, H. Gábor első, 2016-ban elkövetett bűncselekményéről is, amikor feleségét, Annamáriát először egy kalapáccsal többször fejen ütötte, majd egy szikével az arcán, a nyakán és a mellkasán is megvágta. Mindezt végignézték/-hallgatták a 3, 7 és 10 éves gyerekeik. A jelentés legfontosabb része mégis az, amikor azt taglalja, milyen (utólag elhibázottnak bizonyuló) döntések vezettek oda, hogy a férfi a büntetése kétharmadának letöltése után feltételes szabadlábra kerülhetett, sőt, még a láthatási jogot is ítéltek neki a gyerekeihez.

Nem javasolták, mégis kiengedték

A büntetés-végrehajtási intézet, ahol H. Gábort fogva tartották, 2019. szeptember 12-én indította meg a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos eljárást, mert az ekkor vált esedékessé az összesen 5 év büntetésre ítélt férfi ügyében. 
Az intézet nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezést Az indoklás: „az elítélt a sikeres reintegráció megvalósulása érdekében különösebb aktivitást nem mutatott".

Azt is leírták róla, hogy „tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett”. Az ügyészség is egyetértett a a BV-vel a kérdésben, és kikérték a férfi pártfogó felügyelőjének véleményét is, aki szintén nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezést, mert szerinte H. Gábor rossz körülmények közé került volna, ha szabadlábra engedik. Egy volt zárkatársa tudott volna neki munkát és lakhatást adni, utóbbit is a cége telephelyén. Ennek ellenére döntött úgy a büntetés-végrehajtási bíró, hogy mégis feltételes szabadlábra engedi H. Gábort. Ezt azzal indokolta, hogy
  • a BV intézet jelzése szerint az elítélt magatartásával gond, probléma nem volt,
  • reintegrációs tisztjével szemben tisztelettudó volt, dolgozott, munkájára nem érkezett panasz,
  • az elítélt kapcsolata rendeződött a volt feleségével és gyermekeivel,
  • a férfi lakhatását és munkavégzését is igazoltnak tekintette
  • a munkát és lakhatást kínáló volt zárkatárs és H. Gábor között nem volt bűnös kapcsolat, más bűncselekmények miatt kerültek börtönbe, vagyis a bűnismétlés veszélye sem állt fenn,
  • • az elítélt lakhatása, munkáltatása a volt családjától eltérő városban – Győrben – volt várható, ami a rendezett családi körülmények mellett tovább csökkentette a bűnismétlés veszélyét.

A gyerekek traumatizáltak voltak, de apjuk így is láthatta őket

A döntés ellen a Vas Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be, de a másodfokú bíróság elutasította azt, így a férfit 2019. szeptember 27-én pártfogó felügyelete mellett feltételesen szabadlábra helyezték. Mindeközben a H. házaspár válófélben volt, és dönteni kellett a szülői felügyeleti jog kérdéséről. H. Gábor még büntetését töltötte, amikor a Szombathelyi Járásbíróság 2019. június 17-én jogerősen felbontotta a pár házasságát, a szülők pedig külön a polgári bíróság által jóváhagyott egyezségben megállapodtak abban, hogy közösen gyakorolják a gyerekek feletti szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket, de a gyerekek az édesanyjukhoz kerülnek. Az ügyészség viszont már egy hónappal később kérte H. Gábor szülői felügyeleti jogának megszüntetését, mondván, a férfi a 2016-ban elkövetett bűncselekménnyel a gyermekek erkölcsi, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette.
Az igazságügyi pszichológus vizsgálatai alatt a kiskorú gyermekek trauma utáni stressz jeleit mutatták.

H. Gábor arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását (és még az anya is mellette állt ki ebben), hogy az a trauma, amit H. Gábor bűncselekménye korábban okozott, a gyermekekben nem él már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. Az együttélésük alatt a férfi alkoholfogyasztása, illetve féltékenysége okozott problémát, de ilyenkor kizárólag vele szemben volt agresszív, nem a gyermekekkel. A vita vége az lett, hogy a bíróság ugyan visszavonta a férfi szülői felügyeleti jogát, a kapcsolattartási jogát viszont meghagyta - azaz a szülők döntésére bízta, hogy az apa mikor találkozhat a gyerekekkel. A továbbiak már a bűnügyi hírekből lehetnek ismerősek: a férfi megfojtotta a nála láthatáson lévő idősebb gyerekeket- 13 éves nevelt lányát és 10 éves fiát – majd másnap magával is végzett; a legkisebb gyermeket nem bántotta.
A jelentés alapján a minisztérium kezdeményezi a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre joggyakorlat-elemző csoportot 
  • a szülői felügyeleti joggal, a gyermekelhelyezéssel és kapcsolattartással összefüggő bírósági döntések,
  • a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos bírósági döntések,
  • valamint a büntetés kiszabása során a középmérték alkalmazása, illetve az attól való eltérés bírósági gyakorlatával kapcsolatban.
Szerző