Addig maradnak magyar katonák Irakban, amíg a helyi kormány kéri Magyarország segítségét

Publikálás dátuma
2020.01.09. 09:03
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a videókonferencián
Fotó: Béres Márton / Népszava
A honvédelmi miniszter és az iraki magyar kontingens parancsnoka tartott sajtótájékoztatót.
Átmenetileg szünetelteti az Irakban állomásozó magyar békefenntartó kontingens a helyi, kiképzési tevékenységét a szerda hajnali rakétatámadás után – mondta el Farkas Sándor alezredes, az iraki magyar kontingens parancsnoka egy videókonferencián a Honvédelmi Minisztériumban. Az iraki Erbilből bejelentkező Farkas hozzátette: az Iránból amerikai támaszpontok ellen indított támadás előtt a koalíciós hadvezetés már 72 órás veszélyfigyelmeztetést adott ki, amiben rakéta és dróntámadás veszélyére figyelmeztetett. Ez 8-án hajnalban be is következett. Erbilnél végül két rakéta csapódott be, ebből egy robbant, ám személyi sérülést nem okozott. A többi, magyarok által is használt állomáshelyet nem érte támadás. A veszélyfigyelmeztetés idejére elrendelték a védőfelszerelés – repeszálló sisak, mellény – viselését, továbbá a szükséges minimálisra csökkentették az alakulatok mozgását, így a táborhelyet a katonák csak minimum két fős kötelékben hagyhatják el, és csak alapvetően szükséges esetben. Mivel az iraki erők kiképzési feladatait helyi mobilegységek látják el, így a koalíciós erők parancsnoka ideiglenesen leállította a kiképzést – tette hozzá Farkas. Az alezredes szerint a rakéta előrejelző rendszer jól működött, ám Erbilnél hiba csúszott a gépezetbe, késve érkezett meg a riasztás, így a katonák már csak a becsapódás után értek be a bunkerbe. „Az információáramlás elakadt kicsit” – fogalmazott. A sajtóeseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta: Magyarország országgyűlési felhatalmazás alapján 2015 óta hozzávetőlegesen 200 fővel van jelen Irakban. Egyfelől nemzetközi békefenntartó missziós kötelékben szolgálnak a katonák – 81 ország és szervezet vesz részt a békefenntartásban, amelynek az Egyesült Államok a vezetője. Emellett NATO-misszióban is szolgálnak magyar honvédek, ennek kanadai a parancsnoksága. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a békefenntartó feladatot az iraki kormány kérésére teljesítik. Magyarország és Irak erről korábban kétoldalú megállapodást kötött. „Amíg az iraki kormány azt mondja, hogy kéri Magyarország segítséget, addig a feladatainkat ellátjuk” – fogalmazott a miniszter.
A sajtótájékoztató után Benkő Tibor fogadta a Parlament Honvédelmi Bizottságának az ellenzéki tagjait. A több órás megbeszélés után Vadai Ágnes (DK) és Harangozó Tamás (MSZP) bizottsági tagok úgy fogalmaztak: 2015 óta első ízben a minisztérium részletes és kimerítő magyarázatot adott a felmerült kérdéseikre. A megbeszélés témáinak a jó része államtitoknak minősül, így erről nem nyilatkozhattak a képviselők. Bár az MSZP korábban sem támogatta a magyar katonák iraki misszióját és – mint ezt Harangozó Tamás a sajtónak elmondta – ma is ugyanígy szavazna, ám Harangzó szerint „jogi szempontból nincs olyan lépés ami hazánkat arra kényszerítené, hogy a katonák hagyják el Irak területét. Tény, hogy az iraki biztonsági helyzet romlott. A képviselő szerint a honvédség vezetői meggyőzték az ellenzéki képviselőket, hogy megtették a kellő intézkedéseket, így a magyar katonák kivonulása vagy evakuálására is fel vannak készülve. Vadai Ágnes hangsúlyozta: ugyan a mai nem hivatalos bizottsági ülés, hanem egy informális találkozó volt, ám a honvédelmi miniszter szerinte megígérte nekik, hogy a honvédelmi tárca a partnerségre törekszik bizottság ellenzéki tagjaival. Ennek szellemében a honvédelmi tárca előkészíti a minisztérium valamennyi, 2018 május 1. óta közbeszerzési eljárás alóli mentességgel beszerzett eszköz beszerzési szerződéseket és az ellenzéki képviselők magukat az eszközöket is megtekinthetik majd. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány még a tavalyi országgyűlési választások előtt nagy hirtelen egy óriási, több száz milliárdos hadieszköz beszerzésről döntött, ám teljesen átláthatatlanul: a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjait sem akkor sem később nem tájékoztatták, hogy ebből konkrétan milyen eszközöket, milyen feltételekkel vásárolunk, így máig nem ismert, hogy pontosan mennyit költött a magyar állam a haderőreformra.
Frissítve: 2020.01.09. 12:00

Védettlakás-hálózatra lenne szükség

Publikálás dátuma
2020.01.09. 08:45

Fotó: Népszava
Baranyi Krisztina azt szeretné, ha más önkormányzatok is csatlakoznának a kezdeményezéshez, nemcsak Budapesten, hanem országos szinten.
Teljes körű védelmet és segítséget kíván nyújtani Budapest IX. kerületének önkormányzata a családon belüli erőszak áldozatainak – szögezte le lapunknak Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, miután kedden bejelentette: az önkormányzat védett lakásokat fog kijelölni saját, üresen álló lakásai közül. Ez azonban nem csak azt jelenti, hogy az áldozatok – és gyermekik – számára lesz egy biztonságos hely, ahova menekülhetnek. A kerületvezetés kifejezetten a bántalmazottakkal foglalkozó szakembereket is kijelöl majd, hogy segítsenek a krízishelyzet feloldásában. A polgármester azt is elmondta, egy vagy két lakást biztosítanának erre a célra. Jelenleg éppen azt mérik fel, az elmúlt években mennyien próbáltak segítséget kérni az önkormányzattól a családon belüli bántalmazás áldozatai közül. A lakások pontos címe titkos lesz, csak néhányan ismerhetik majd a szociális ellátórendszer dolgozói közül. Egy-két hónapon belül felvilágosító kampányt is indítanak majd, hogy minél többen megtudhassák, hova fordulhatnak, ha baj van. Baranyi Krisztina azt szeretné, ha más önkormányzatok is csatlakoznának a kezdeményezéshez, nemcsak Budapesten, hanem országos szinten. Ennek érdekében hamarosan levélben hívja fel polgármestertársai figyelmét az ügy fontosságára. Véleménye szerint egy országos védettlakás-hálózatra lenne szükség, hogy az áldozatokat szükség esetén addigi lakókörnyezetüktől – és a bántalmazótól – távolabb is elhelyezhessék. Az Európai Unió felmérése szerint Magyarországon több mint 223 ezer nő él bántalmazó párkapcsolatban. A kapcsolati erőszak évente több mint ötven áldozatot követel, vagyis hetente egy nő halálát okozza. A statisztikák szerint az esetek mintegy öt százalékban férfi a bántalmazott fél (ebbe beletartoznak az azonos nemű párkapcsolatban élők is). Védett házak a kétezres évek közepe óta működnek hazánkban, ám számuk és befogadóképességük továbbra is alacsony. Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársa szerint a férőhelyek száma száz körülire tehető, miközben a hatékonyabb áldozatsegítséghez legalább ezer férőhelyre lenne szükség. Az áldozatok – abban az esetben, ha már menekülni kell – az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálathoz (OKIT) is fordulhatnak azonnali segítségért. Az Ökumenikus Segélyszervezet is működtet egy titkos menedékházat, amit tájékoztatásuk szerint évente mintegy kétszáz bántalmazott nő, illetve gyermek vesz igénybe. Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn jelentette be, a kormány zéró toleranciát hirdet az erőszakkal szemben, felülvizsgálják a bírói joggyakorlatokat, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését, megduplázzák az áldozatsegítő központok kapacitásait, de a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére, felszámolására létrejött Isztambuli Egyezményt továbbra sem ratifikálják. A miniszter szerint a hazai jogrendszer erősebb védelmet nyújt. Wirth Judit szerint az áldozatok magas száma bizonyítja, hogy nem így van.
Szerző
Frissítve: 2020.01.09. 10:21

Nem mert vereséget kockáztatni a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.01.09. 08:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Pedig nem is olyan régen még egyáltalán nem számított veszélyes terepnek a párt számára Dunaújváros.
– Rendszerszintű gondot jelez a Fideszben az, ami most Dunaújvárosban történik vele – értékelte Pulai András, a Publicus Intézet elemzője azt, hogy a kormánypárt, alighanem a vereségtől tartva, előre lemondott egy választásról. Bizonyossá vált ugyanis, hogy a Fidesz nem indít saját jelöltet a Fejér-megyei 4. számú választókörzetben a február 16-ra kiírt időközi parlamenti választáson. Pedig nem is olyan régen még egyáltalán nem számított veszélyes terepnek a Fidesz számára Dunaújváros. Amikor például kiderült, hogy gyilkossági ügybe keveredett a Fidesz egyik helyi képviselője, Gál Roland, és emiatt 2016-ban időközi választást tartottak, simán nyert a kormánypárt, pedig egy politikai szervezetet kevés botrány érinthet súlyosabban egy ilyen esetnél. A 2018-as parlamenti választásra viszont már megroppant a párt támogatottsága. A jobbikos Pintér Tamás úgy is legyőzte a fideszes jelöltet, hogy a baloldali pártok külön indultak. Tavaly októberben pedig még simábban gyűrte le a Fideszt a polgármester-jelöltté váló Pintér Tamás, aki már a Rajta Újváros! Egyesület színeiben, összellenzéki támogatással indult. Épp az ő megválasztása, parlamenti mandátumának visszaadása miatt írták ki a februári időközi választást.
Mindez azt jelenti, hogy Dunaújvárosban bő másfél év alatt már a harmadik olyan választást tartják, amelynek nagy a tétje – és eddig kettőt elbukott a Fidesz. A háromból három vereségnek pedig már a városon túlmutató hatása lenne, márpedig az ellenzék támogatottsága nem látszik gyengülni. Mindez megmagyarázza a párttól szokatlan bizonytalanságot is. Sokáig úgy tűnt, hogy Sürü Renáta jegyző lesz a Fidesz támogatottja, ám ő végül függetlenként indul, mert a párt kihátrált mögüle. Ebben egyes források szerint szerepe lehetett annak is: az új önkormányzati vezetés a testület működésének átvilágításába kezdett és a kormánypártban attól tartottak, a jegyzőhöz köthető botrányos ügyek kerülhetnek elő. A Fidesz végül jobb híján Molnár Tibor, a választókerületben fekvő Iváncsa független polgármestere mögé állt be. Vérmes reményei így sem lehetnek a kormánypártnak, igaz, azt egyelőre nem tudni, hogy Pintér népszerűsége a Dunaújváros környéki kistelepüléseken mennyire erős, egy jobb mozgósítással Molnár azért szorossá teheti a versenyt. – Már a tavalyi helyhatósági választáson is látszott, hogy könnyű zavarba hozni a Fideszt, elszoktak a kormánypártban a politikai versenytől – fogalmazott Pulai András. Ráadásul szerint több olyan település akad, ahol leépültek a Fidesz-alrendszerei, miközben ugyanott az ellenzék szervezetei, kapcsolati hálója működőképesebb maradt. Márpedig Dunaújvárosban az elemző szerint éppen ez a helyzet: van ott egy jól működő ellenzéki mikroközösség. Pulai úgy látja, ez is azt jelzi, hogy megszűnt a centrális erőtér: – Már nem elég 37-38 százalékos támogatottságra optimalizálni a Fidesz stratégiáját arra számítva, hogy megoszlanak az ellene irányuló szavazatok, hanem 50 százalék fölé kell erősödniük, ez pedig azért még a kormánypártnak sem könnyű sok helyen. Úgy véli, Dunaújvárosban láthatóan eleve kudarcra készülnek, ennek kezelésére pedig nincsenek felkészülve a Fidesz vezetői, és mivel nem akarnak egy újabb pofont, inkább kihátráltak a választásból. „Ez is csak azt jelzi, a Fidesznek újra kell gombolnia a kabátot, mert nem erre találták ki a működését”. – Ez a folyamat részben már el is indult, erre utal, hogy elkezdték lecserélni a választókerületi elnököket. Másrészt viszont a párt stratégiájában még nem látszik a változás, mintha a pártvezetés továbbra sem találná az irányt, amerre indulni kellene – vélekedett Pulai András.

Győr: programot hirdetett az ellenzéki polgármesterjelölt

Tiszta város, tiszta jövő mottóval programot hirdetett az összellenzéki, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP által is támogatott polgármesterjelölt szerdán Győrben. Pollreisz Balázs hangsúlyozta, hogy a programot a győri ellenzéki pártokkal és civilekkel közösen írták, célja pedig a január 26-ai választás legfontosabb üzenete, az, hogy Győr legyen újra "a becsület városa". A jelölt azt mondta, megválasztása esetén egyik első intézkedése az lesz, hogy a Transparency International Magyarországgal átvizsgálják az önkormányzat és cégei által kötött szerződéseket, és rendeletbe foglalják az "Ez a minimum! - Az önkormányzatokban" című hatpontos átláthatósági javaslatot.

Frissítve: 2020.01.09. 12:55