Előfizetés

Politikai intelmek a térség templomaiban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.09. 09:30

Fotó: Stipe Majic / Anadolu Agency
A horvát elnökválasztás azt mutatta, hogy könnyen visszaüt, ha a katolikus főpapok beleszólnak az adott ország sorsa szempontjából fontos voksolásba.
Közép-Európa országaiban, elsődlegesen azokban, ahol egykor szocializmus volt, újra és újra felmerül a kérdés, mennyire avatkozhat be a politikába a katolikus egyház. Összességében elmondható, hogy az egyes országokban a politikai kérdésekben az egyházi vezetés mára valamivel visszafogottabb, mint két évtizeddel ezelőtt volt - talán azért is, mert a papságot is megosztják a politikai kérdések. Mégis újra és újra akadnak olyan püspökök akik nyíltan állást foglalnak a jobboldali, kormánypárti jelölt mellett, aminek gyakran igen negatív következményei vannak a társadalomban. Ezért is keltett feltűnést, hogy vízkereszt ünnepén, január 6-án, az egyik dubrovniki templomban tartott szentmisén, Mate Uzinic dubrovniki püspök üdvözölte Zoran Milanovic volt szociáldemokrata miniszterelnök horvát államfővé való megválasztását. Idézte az új elnöknek azt a kijelentését, amely szerint „mától másként élek, mint eddig”, s erőt kívánt neki ehhez az új úthoz. Az már önmagában feltűnő, hogy a püspök egyfajta gesztust gyakorolt. Milanovicot kormányfőként nem túlzottan kedvelték a katolikus főpapok, s nem csak őt, pártját, a szociáldemokrata SDP-t sem. Ráadásul, amint a Jutarnji List egy decemberi, még az első elnökválasztási forduló előtt megjelent cikkében rámutatott, azóta, hogy Horvátország kihirdette függetlenségét, a katolikus egyház számára sosem volt kérdés, hogy melyik pártot, jelöltjet támogassa: rendre a jelenlegi kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) mögé állt be. Most fordult elő első ízben, hogy a papság megosztott volt. Ám nem a voksoláson megbukott, kormánypárti Kolinda Grabar-Kitarovic és Milanovic, hanem a február 19-ig hivatalban lévő elnökasszony és az ultrajobboldali Miroslav Skoro között. A főpapok azonban ódzkodtak attól, hogy nyíltan támogassák Skorót, a Jutarnji szerint azért, mert a HDZ-től számíthat az egyház jelentősebb pénzügyi támogatásra. A horvát katolikus egyház legfontosabb alakja, Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek például tavaly decemberben, a néhai nacionalista elnök, Franjo Tudjman halálának 20. évfordulóján mondott szentmiséjén nem is rejtette véka alá, hogy Grabar-Kitarovicot támogatja. Akkor úgy fogalmazott, Tudjman életét az emberek, a horvát nemzet és a történelmi igazság szabadságának szentelte, és ma is hasonló harcra van szükség. Hasonló tartalmú vezércikket tett közzé a katolikus egyház lapja, a Glas Koncila is. Bozanichoz hasonlóan a HDZ hívének tartják Zeljimir Puljicot, Zadar érsekét, a Horvát Katolikus Püspöki Konferencia elnökét. Ugyanakkor eddig is a püspöki kar legmérsékeltebb személyisége volt a dubrovniki főpap, Uzinic. Hasonlóképpen a centrumhoz sorolják Drazen Kutles porec-pulai püspököt és Ivan Devcic rijekai érseket. Bár a Slobodna Dalmacija című lap tavaly ősszel azt írta, hogy a katolikus egyház döntheti el a horvát elnökválasztást, ez végül nem így történt, hiszen az a jelölt nyert, akit – feltételezések szerint - egyetlen főpap sem akart az államfői székben látni. Ez is azt jelzi, hogy az egyház befolyása politikai kérdésekben nem feltétlenül érvényesül - még egy olyan tradicionálisan katolikus államban sem, mint amilyen Horvátország. Ezért is veszélyes és emiatt is üthet vissza az, ha egyes egyházi személyiségek egy konkrét jelölt vagy párt mellett foglalnak állást. Szlovákiában is téma volt a tavalyi elnökválasztás előtt, hogy az egyház milyen mértékben ássa bele magát a politikába. Pozsonyban sem lett jó vége annak, amikor Ján Orosch nagyszombati érsek meglehetősen kritikus szavakkal illetett egyes elnökjelölteket, köztük a később államfővé választott Zuzana Caputovát. Mint akkor fogalmazott, az ördög segítőin keresztül is képes munkálkodni, s Jézus nem volt „szivárványos aktivista". Ezzel arra utalt, hogy Caputová támogatta az azonos neműek kapcsolatának elismerését. Orosch az elnökválasztás előtti szentmisén azt állította, súlyos bűn Caputovára voksolni, jelöltségét pedig közvetve az „ördög indítványához” hasonlította. „Nem szabad elfelejteni, hogy az ördög a legnagyobb politikus, értelmiségi, avagy udvarias ember bőrébe is bújhat” – hangoztatta. „Az ördög ma a pompát és a világra szóló hírnevet kínálja nekünk. Ajánlattal kecsegtet, hogy oly kevés elég mindehhez, csupán térdre kell ereszkedni az ördög előtt. Ezeket egyes elnökjelölteken keresztül kínálja nekünk, akik fűt-fát ígérgetnek” – mondta el prédikációjában Orosch, majd hozzátette, a keresztények képesek olyan jelöltre is szavazni, akinek programja összeegyeztethetetlen Jézus tanításával és a keresztény értékekkel. Kifejtette továbbá, „egy keresztény nem hagyhatja magát manipulálni, figyelmen kívül hagyva kötelességeit, amelyek az tízparancsolatból, az evangéliumból, a katolikus egyház tanításaiból, és a katolikus lelkiismeretből következnek, és olyan jelöltre szavazni, akik támogatják az abortuszt, a homoszexuálisok házasságát, egyetértenek azzal, hogy ezek párok adoptálhassanak gyereket, támogatják az LMBTQ-t, a könnyűdrogokat, és az eutanáziát”. Könnyen ki lehetett találni, hogy e szavaival is Caputovára gondolt. Keményvonalas intelmei azonban a hívők körében is süket fülekre találtak, Caputová ugyanis a március 30-án megrendezett második elnökválasztási fordulóban 58,4 százalékot szerzett.

Vitatott szerep Lengyelországban is

Lengyelországban újra és újra vitatéma, hogy a katolikus egyház túlságosan is összefonódik a Jaroslaw Kaczynski pártelnök által fémjelzett Jog és Igazságossággal (PiS). A kormánypárt azokat a témákat karolta fel – a család védelme, az azonos neműek kapcsolatának elutasítása, a vasárnapi boltzár -, amelyeket az egyház is képvisel. Feltűnést keltett a tavalyi parlamenti választási kampányban a PiS politikusainak fellépése egyes szentmiséken. Bizonyos plébániákon harciasan hirdették a híveknek, hogy a kormánypártot támogassák. Ennek persze megvan az ára. Becslések szerint 2016-2018 között a katolikus egyház 118 millió eurónyi összeget kapott az államtól. Más módon, bizonyos programok révén is kap bujtatott támogatásokat az egyház. A lengyel lakosság 90 százaléka katolikus, ezért sem mindegy, hogyan vélekedik az egyház bizonyos társadalompolitikai kérdésekben. Sok vallásos lengyelt azonban felháborított, hogy az egyház nem foglalt állást a kormány demokráciaellenes lépéseivel kapcsolatban.

Még a levegőben kigyulladt, és visszafordult az ukrán utasszállító

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.09. 09:29

Fotó: AFP
A pilóták észlelték a problémát, de nem érkezett tőlük semmilyen jelzés a váratlan helyzetről.
Még a levegőben lángra kapott, visszafordult és leszállásra készült a szerdán Teheránban lezuhant ukrán utasszállító repülőgép – derült ki az iráni polgári repülési hatóság előzetes vizsgálatából. Az MTI azt írja, a csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum szerint szemtanúk is megerősítették, hogy a lángok elterjedtek a gép törzsén. Az eleinte nyugati irányba tartó utasszállító
röppályája megváltozott, ami azt mutatja, hogy a pilóták észlelték a problémát. A gép félfordulatot tett, és visszatérőben volt a repülőtérre. A pilótáktól azonban nem érkezett semmilyen jelzés a váratlan helyzetről.

Az iráni hatóság kiemelte azt is, a gép felrobbant azután, hogy becsapódott a földbe. A repülőgép színültig volt töltve üzemanyaggal, hogy megtegye az utat Teherántól az ukrán fővárosig, Kijevig. A csütörtöki jelentés szerint
a gép mindkét feketedobozát megtalálták. A berendezések megrongálódtak, de a rajta tárolt adatok nem vesztek el.

Az előzetes jelentést az iráni hatóságok továbbították Ukrajnának – amelynek légitársasága működtette a gépet –, az Egyesült Államoknak, ahol gyártották a repülőt, illetve Kanadának és Svédországnak, amelyeknek állampolgárai nagy számban haltak meg a katasztrófában. A MAU – teljes nevén Ukrajna Nemzetközi Légitársaság – Boeing 737-es típusú gépének fedélzetén 176-an voltak, valamennyien életüket veszítették. Két utas volt ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak (82), kanadaiak (63), svédek (10), britek (3), afgánok (4) és németek (3). Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elrendelte, hogy január 9-ét nyilvánítsák gyásznappá Ukrajnában. Hírügynökségi jelentések szerint az ukrán nyomozók már megérkeztek Iránba.

Trudeau: Jelentős részt kell vállalnunk a vizsgálatokban

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán közölte: Kanada elvárja, hogy jelentős szerepet kapjon a lezuhant ukrán gép szerencsétlenségének iráni vizsgálatában, annak ellenére, hogy a két ország nem áll diplomáciai kapcsolatban egymással. Ottawai sajtóértekezletén Trudeau hangsúlyozta, hogy az Ukraine International Airlines Kijevbe induló járatának 176 utasa közül 138 Kanadába utazott volna tovább. Kanada 2012-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal. Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter ennek ellenére még a nap folyamán felhívja telefonon iráni hivatali partnerét, Mohamed Dzsavád Zarífot, hogy hangsúlyozza a katasztrófa alapos kivizsgálásának szükségességét – mondta Trudeau.
„Kanada egyike annak a maroknyi országnak, amelynek nagy szakértői tapasztalata van az ilyen jellegű balesetek kivizsgálásában, ennél jelentős részt kell vállalnunk a vizsgálatokban”

– hangsúlyozta a kanadai kormányfő.

Egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy szövetségeseiken keresztül és közvetlenül is biztosítani tudják, hogy ez az együttműködés megvalósulhasson. Kanada érdekeit jelenleg Olaszország képviseli az iráni fővárosban, de Ukrajna kanadai nagykövete is azt mondta szerdán, hogy kormánya kész segítséget nyújtani. A Teherán mellett bekövetkezett katasztrófa az elmúlt évek egyik legtöbb kanadai áldozatot követelő balesete volt. Trudeau mindazonáltal jelezte, hogy nem kíván beszélni a tragédia lehetséges okairól.
„Nyilvánvalóan a vizsgálat legeslegelején vagyunk. Veszélyes lenne spekulációkba bocsátkozni a lehetséges okokkal kapcsolatban”

– mondta.

Az áldozatok többsége a Kanadában élő iráni közösség tagjai közé tartozott. Volt köztük egy friss házaspár, akik azért utaztak Iránba, hogy odahaza tarthassák meg az esküvőjüket, és az Alberta Egyetem két professzora is.
„Az önök vesztesége leírhatatlan, ez egy szívszorító tragédia. Bár fájdalmukat semmilyen szavak nem tehetik semmissé, szeretném, ha tudnák, hogy az egész ország lélekben önökkel van. Osztozunk a gyászukban”

– üzente az áldozatok hozzátartozóinak a kanadai miniszterelnök.

Magyarországnyi terület égett hamuvá, már 26 halottja van az ausztrál óriástűznek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.09. 08:23

Fotó: SAEED KHAN / AFP
És a helyzet fokozatosan romlik tovább.
Meghosszabbították a szükséghelyzetet a délkelet-ausztráliai Victoria államban csütörtökön, mert a következő napokban visszatérő hőhullám miatt jelentősen megnőhet a bozóttüzek száma - írja az MTI. A kontinensnyi ország második legnépesebb államában először fordul elő ilyen eset. A szükséghelyzetben a helyi hatóságok jogköreinek egy része átszáll a regionális tűzoltó-parancsnokság vezetőjére, aki saját hatáskörében mozgósíthat újabb forrásokat és elrendelheti az emberek és a vagyontárgyak azonnali kimenekítését, utakat zárhat le az állam területén, és kiiktathatja a távközlési hálózatokat, szüneteltetheti az áram-, a gáz- és vízszolgáltatást. Az államban a múlt csütörtökön hirdettek szükséghelyzetet a rendkívüli tűzveszély miatt. A bozóttüzek miatt leginkább veszélyeztetett övezetekben a hatóságok most is felszólították a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyekre. Daniel Andrews az állam kormányfője azt mondta, hogy az elkövetkező 48 órában jelentősen megnövekszik a bozóttüzek keletkezésének esélye. Az előrejelzések szerint visszatér a nagy hőség és ezzel a rendkívüli bozóttüzek veszélye. Victoriában csütörtökön 23 tűzfészket tartottak nyilván, eddig leégett több mint 13 ezer négyzetkilométernyi terület, 244 otthon megsemmisült a lángokban. Az egész országban Magyarországnál nagyobb, százezer négyzetkilométernyi terület és több ezer otthon vált a lángok martalékává tavaly szeptember óta, a tűzvészben 26 ember meghalt.