Előfizetés

Irán nem adja ki a lezuhant Boeing fekete dobozát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.08. 14:18
Az ukrán Boeing fedélzetén 176 emberrel zuhant le a Khomeini Imám repülőtér közelében, senki sem élte túl a katasztrófát
Fotó: Sputnik
A teheráni légügyi hatóság visszatartja a konténert – közben a nagy nemzetközi társaságok sorra fújják le iráni járataikat.
Nem adja ki Teherán a szerdán hajnalban lezuhant ukrán Boeing fekete dobozát a repülőgépgyártó vállalatnak - írja a Reuters, a félhivatalosnak tekinthető iráni Mehr hírügynökség cikkét idézve. 

Mondvacsinált érvek, ellentmondásos nyilatkozatok

Ali Abedzadeh, az iráni polgári légügyi hatóság vezetője arra hivatkozva tartja vissza a dobozt, hogy szerinte nem egyértelmű, melyik országnak kellene elküldeni a repülési adatokat tartalmazó konténert, hol elemzik majd a doboz tartalmát. 
A CNN hozzáteszi, hogy
Abedzadeh ezzel az ukrajnai légitársaság, az UIA kifejezett kérését tagadta meg – és azt is jelezte, hogy sem a repülőgépgyártó, sem az Egyesült Államok nem kaphatja meg a dobozt.

A hatóság igazgatója szerint ukrán igazságügyi szakértők ugyan részt vehetnek a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában, de csak a történtek helyszínén, Iránban. Abedzadeh szerint még korai lenne bármit is mondani arról, mi okozta a 176 halálos áldozattal járó repülőgép-katasztrófát. Eközben a teheráni ukrán nagykövetség nem hivatalosnak minősítette azon korábbi nyilatkozatát, hogy kizárható a terrortámadás lehetősége, és műszaki hiba vezetett a tragédiához. Újabb közleményük szerint az incidens még tisztázása vár.

Irán felett kiürül az ég

A 24.hu szerint eközben a nagy nemzetközi légitársaságok egymás után függesztik fel helyi járataikat: az Air France francia, a Lufthansa német, az Aeroflot orosz és az egyesült arab emírségekbeli Emirates légitársaság lefújta szerdán a közel-keleti térséget érintő járatait azután, hogy Irán rakétacsapásokat mért az Irakban állomásozó amerikai erőkre. Az Air France közleményében azt írta, hogy a légitársaság a francia és a regionális hatóságok döntése nyomán módosította járatai repülési terveit. A Lufthansa szóvivője jelezte, hogy a társaság törli a Frankfurt és Teherán között naponta közlekedő járatát. Hozzátette, hogy a szombaton az iraki Erbílbe tervezett járatot is törölték. Az Oroszországi Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (Roszaviacija) arról számolt be, hogy az orosz légi szállítók elkerülik az iraki, az iráni, a Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségét. A nemzetközi polgári repülést fenyegető jelenlegi biztonsági kockázatok fényében a szövetségi ügynökség további értesítésig azt tanácsolja, hogy az orosz légitársaságok ne használják a térség légterét. Az egyesült arab emírségekbeli Emirates légitársaság közölte, hogy törölte bagdadi járatait, figyeli helyzet alakulását, szoros együttműködésben a térségbeli országok hatóságaival. Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) az iráni rakétatámadás miatt már korábban megtiltotta az amerikai légi járatok közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében. 

Iráni rakétatámadás: korlátozott megtorlással a békülésért

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.01.08. 11:01
Iraki katonák vizsgálják egy iráni rakéta maradványait
Fotó: Azad Muhammed / Anadolu Agency
Irán rakétákkal támadta meg az amerikai katonák állomáshelyeit Irakban, de a csapásoknak egyetlen áldozata sincsen. Az akció ezért – paradox módon – éppen, hogy csökkentheti a közel-keleti feszültséget.
Hajnalban robbanások sorozata rázta meg az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot és az iraki kurdisztáni Erbílben a nemzetközi erők főhadiszállását. Irán saját bevallása szerint 15, Irak közlése szerint 22 ballisztikus rakétát lőtt ki a két helyszínre, a támadásokban mégsem halt meg senki és egyelőre sérültekről sem érkeztek jelentések. (Az első hírek még egy iraki katona haláláról és 5 sebesültről szóltak, de kiderült, hogy ez nem igaz.) A perzsa állam jelképes időpontban hajtotta végre akcióját: hajnali fél 2-kor vagyis pontosan öt nappal népszerű kémfőnökük Kászim Szulejmáni likvidálása után. Dzsávád Zárif külügyminiszter Twitteren arról írt, hogy az önvédelemhez való joguk szerinti "arányos választ" adtak az állampolgáraikat és tisztségviselőiket ért támadásra, de sem a feszültséget fokozását, sem háborút nem szeretnék. Teherán a célpontok kiválasztásakor valószínűleg arra törekedett, hogy véletlenül se legyenek áldozatok. Az iráni rezsim ezzel lehetőséget ad az Egyesült Államoknak, hogy eltekintsen a válaszcsapástól, miközben saját közvéleményének úgy állíthatja be az akciót, hogy azzal megbosszulta az elmúlt napokban milliók által gyászolt Szulejmánit. Az állami televízió ennek megfelelően teljes sikerként számolt be a támadásról, azt állítva, hogy "80 amerikai terroristával végeztek." Az amerikai reakció egyelőre kérdéses. A rakéta csapások után Donald Trump Twitter oldalán úgy fogalmazott: folyamatban az áldozatok és a károk, de "eddig minden rendben van" és washingtoni idő szerint reggel (magyar idő szerint kora délután) beszédet mond az ügyben. Az első elnöki nyilatkozat, illetve az azonnali válaszcsapás elmaradása azt jelzi, hogy Irán számításai bejöttek. Az azonban erősen kétséges, hogy a perzsa állam a mostani akcióval valóban beteljesíttetnek látja meghirdetett bosszúját. Kászim Szulejmáni annál megbecsültebb volt a rezsim számára, minthogy csak néhány figyelmeztető lövéssel megtorolják halálát. Valószínű, hogy Irán továbbra is készül egy nagyszabású támadásra, amelyet hetek vagy akár hónapok múlva hajthatnak végre az Egyesült Államok ellen.  

Putyin, a Hídember: most az örök fagy birodalmában lépné meg, amit más nem mert

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.01.08. 10:30

Fotó: Alexey Malgavko / AFP / Sputnik
A Krím-félszigettel bővített országában stratégiai jelentőségű hídépítésekkel öregbíti hírnevét az orosz elnök.
Nem sokkal az előtt, hogy Vlagyimir Putyin felavatta a Kercsi szoroson átívelő, a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő 19 kilométeres Krími híd vasúti részét, az orosz elnök egy másik grandiózus hídépítésre is áldását adta. A Krímtől sokezer kilométerre fekvő Jakutföldön, az örökös fagy birodalmában negyven esztendő óta téma a Léna folyón átvezető híd megépítése. A csillagászati összeg, amibe egy ilyen építkezés kerülne, önmagában is elég volt a megvalósítás állandó halogatásához, de a kegyetlen természeti körülmények sem siettették a döntéshozókat. A Kremlben most mégis úgy döntöttek, hogy vállalják a 83 milliárd rubeles kiadást és az örökös fagy birodalmával együtt járó kockázatokat. Kockázat maga az építkezés költségének a becslése is. Éppen a Kercsi híd a példa arra, milyen távol kerülhet egymástól a tervezett költség és a végső megvalósítás ára. A kiindulópont minden esetre az, hogy 54,3 milliárd rubelt a központi és a regionális költségvetésből fedeznek, a többit a magánvállalkozók, a befektetők állják. A Lenta.ru orosz hírportál beszámolója szerint Oroszország száz nagyvárosa közül Jakutszk az egyetlen, amelynek nincs egész évben használható szárazföldi összeköttetése a szövetségi úthálózattal, s amely el van vágva az ország többi részétől. Az elszigetelődés okozója a több mint négyezer kilométer hosszú Léna folyó, amely Kelet-Szibériában a legnagyobb, 30 ezer négyzetkilométeres deltája a Nílusét is meghaladja. Októbertől május végéig be van fagyva, az olvadás pedig hatalmas jégtorlaszok képződésével jár együtt. Ez a közszükségleti cikkek nagymértékű drágulását eredményezi, nem véletlenül tekintik Jakutszkot az ország egyik legdrágább városának. Mindez a gazdaságot is sújtja, márpedig hatalmas szén és gyémánt-készletekkel rendelkezik a régió. Ezeket azonban nem képesek feldolgozni az elszigetelődés következtében. Már a nyolcvanas évek közepén úgy döntöttek, változtatnak ezen a helyzeten. A történelmi viharok, a Szovjetunió szétesése és az időközben felmerült elkerülhetetlen építkezések miatt azonban csak 2018-ban tértek vissza a témához. Vlagyimir Putyin többször is felhívta a figyelmet a Lénán átívelő híd megépítésének szükségességére, nem hallgatva el annak rendkívüli költségeit. Novemberben megbízta a kormányt, hogy dolgozza ki elképzeléseit, mivel a helyzet megérett a megvalósításra. Fordulatot jelentett, hogy a távolkeleti szövetségi körzet fejlesztését szolgáló nemzeti program tervébe bekerült a híd felépítésének a feladata is, amelyhez több szövetségi hivatal is az egyetértését adta. A híd három kilométer hosszú lesz 11 kilométeres bekötő útvonalakkal. A vasúti pályáról a rendkívül magas költségek miatt lemondtak, marad az autóút. Kijelölték a híd helyét is, ez a fővárostól 30 kilométerre fekszik, ahol a Léna csak három kilométer széles ellentétben Jakutszkkal, ahol a 7 kilométert is eléri vagy az alsó szakasszal, ahol mindenütt 20 kilométer. Három pillére támaszkodó kábelhidat terveznek. 2021-ig be kell fejezni a tervezést, s hozzá kell látni az építéshez. Az első években több mint másfélmillió autó áthaladásával számolnak, 20 százalékuk teherszállító jármű lesz. Később ez a szám kétmillióra emelkedhet, a teherautóké megduplázódhat. Eredetileg azt tervezték, hogy az áthaladás a hídon ingyenes lesz, ám most már ezt csak a személyautók esetében tudják elképzelni. A terv megvalósításával lehetővé válik, hogy Jakutszkban közlekedési logisztikai csomópontot hozzanak létre, amely összehangolja a vasúti, a folyami, a légi, a szárazföldi útvonalakat és biztosítja a kijutást a Transzszibériai vasútvonalhoz és az Ohotszki-tenger kikötőihez. Az áruszállítmányok mennyisége megháromszorozódik és eléri az évi hatmillió tonnát. Ezzel együtt élhetőbb, gazdagabb lesz az egész régió, emelkednek a bérek, javul az életminőség. Tudatában vannak ennek a helyi lakosok, akik az építkezés jóváhagyásának hírére népviseletbe öltözve ünnepelni kezdtek.