Erre számíthatnak idén a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2020.01.08. 11:04

Fotó: Varga György / MTI
Emelkedő korhatár, 2,8 százalékos nyugdíjemelés, változatlan, 28 ezer forintos minimálnyugdíj.
2020 több változást hozott a magyar nyugdíj-ellátásban. Talán a legfontosabb, hogy újabb fél esztendővel nőtt az öregségi nyugdíj-korhatár, a tavalyi 64-ről 64 év és 183 napra. Vagyis azok, akik 1956 első felében születtek, azok 2020. július 1-jétől kérhetik öregségi nyugdíjukat.  Mint az idei - csütörtökön kezdődő - első nyugdíjkifizetéskor a járadékosok tapasztalhatják, a járadékok összege 2,8 százalékkal növekszik, amelyet nem kell külön kérvényezni. A növekedés mértéke azért ekkora, mert a tavaly késő tavasszal, amikor a 2020. évi központi költségvetést elfogadták, az idei inflációt ilyen mértékűre becsülték. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy novemberben - akárcsak az utóbbi években mindig - egyösszegű korrekció lesz, éspedig a 2020. január-augusztusi tényleges - a KSH adatait figyelembe vevő - fogyasztói árindex növekedés függvényében.  Most a januári 2,8 százalékos nyugdíjemelésnél már figyelembe vették a tavaly novemberi  0,7 százalékos korrekciót is, amit a kormány a tervezettnél magasabb infláció miatt hajtott végre. Akkor januárig visszamenőleg egy összegben 8,4 százalékkal növelték a nyugellátásokat. Decemberben még az októberivel azonos, tehát alacsonyabb összegű nyugdíjakat fizették ki, most januárban viszont a tavalyi emelés egy hónapra jutó részét mindenki megkapja, és ehhez hozzáadják a 2,8 százalékot, vagyis az egy évvel ezelőttihez képest mindenkinek 3,52 százalékkal magasabb lesz a járadéka. Néhány, a nyugellátásban részesülőket érintő változás is történt, illetve történik idén. A nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset, jövedelem minden jogviszonyban járulékmentessé válik 2020. július 1-től. Vagyis nemcsak a munkaviszonyban szerzett munkabér lesz járulékmentes - ez már 2019. január 1-je óta így van -, hanem bármely egyéb keresőtevékenységgel szerzett, bármilyen jogcímű munkajövedelem is. Ennek következtében, ugyancsak július 1-jétől, a nyugdíj mellett szerzett, a nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset egytizenketted részének fél százalékával már nem növelik majd meg a nyugdíj összegét, mint történik ez még jelenleg is. Most még létezik egy olyan szabály is, hogy a nők kedvezményes nyugdíja mellett csak a minimálbér 18-szorosáig lehet lehet nyugdíjat folyósítani. Július 1-jétől itt sem lesz összeghatár. Emlékeztetőül: a nem nyugdíjasoknál január 1-jétől összevonják a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni, és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, társadalombiztosítási járulék néven. Ennek összege 18,5 százalékos, ami a  korábbi négy járulék összege. Ennek 54 százaléka, vagyis a jövedelem 9,9 százaléka illeti meg a nyugdíjkasszát, vagyis a rendszer finanszírozása egy hajszálnyit romlott. 

Az infláció követése elégtelen

A nyugdíjasok száma valamivel meghaladja a kétmillió főt. Most az ország lakosságának egyötöde, 2030-ban már az összes magyar egynegyede lesz nyugdíjas, míg 2050 után pedig már az egyharmada. Farkas András szakértő legfrissebb elemzésében összefoglalta a magyarországi nyugdíjrendszer anomáliáit. Egyrészt a nyugdíjemelés csak az inflációtól függ, így a növekvő gazdaságban gyorsuló tempóban leszakadnak a nyugdíjak az átlagkeresetektől. Másrészt az emelésnek egységes százalékos mértéke van, így a kisnyugdíjasok száz forintokban, a nagy nyugdíjasok viszont tízezer forintokban mérhető nyugdíjnövelésben részesülnek. Harmadrészt pedig az infláció számítása is sok tekintetben kételyeket ébreszt a nyugdíjas társadalom tagjai körében, hiszen az általuk érzékelt szubjektív infláció mértéke egyre inkább a sokszorosa a hivatalos fogyasztói áremelkedés kimutatott mértékének. A Demokratikus Koalíció ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-infláció az elmúlt években mindig meghaladta az általános inflációt, több ezer forint hiányozhat januártól az idősek pénztárcájából. Ez abból adódik, hogy a Fidesz több, mint tíz éve eltörölte a nyugdíjak reálbérekhez kötését. Az ellenzéki párt azt javasolta, hogy vissza kell térni a Gyurcsány-kormány nyugdíjszámítási rendszeréhez: a nyugdíjakat nemcsak az inflációval kell korrigálni, hanem a gazdasági növekedéshez és a béremeléshez kell kötni, amíg Európa képes nem lesz arra, hogy bevezesse az európai minimálnyugdíjat. A német kormány éppen a múlt héten döntött arról, hogy 2021-től bevezetik a minimálnyugdíjat, amelynek összege 1250 euró (415 ezer forint lesz). A magyar minimálnyugdíj összege több mint 10 éve változatlan: 28 500 forint. 

Szerző
Témák
nyugdíjak

Esélytelen az iskolaelhagyó és munkanélkülivé váló fiatalok helyzete

Publikálás dátuma
2020.01.08. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Jelentősen megugrott a 15-24 éves állástalanok száma, pedig a későbbi pályafutásra is negatívan hat, ha egy fiatal munkanélküliként indít. A közmunkáslét pedig végképp megpecsételi sorsukat.
Tovább bővült a foglalkoztatottság tavaly szeptember és november között: ekkor már 4 millió 517 ezren dolgoztak, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 70,2 százalékra emelkedett. Ez 0,5 százalékos, 23 ezer fős bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a legfrissebb adatokat a KSH. Eközben a munkanélküliség 3,5 százalékon állt, ami összességében 163 ezer munkanélkülit takar. Ezek az adatok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jók, a 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta az Európai Unióban az ötödik legalacsonyabb – emeli ki az adatok kapcsán rendszeresen a kormány. Legutóbb Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatás politikáért felelős államtitkára beszélt erről még decemberben; szerinte a több mint 1 évvel ezelőtt indított munkaerőpiaci reformprogram beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Azt ugyanakkor sem ő, sem az azóta a foglalkoztatás politikát is bekebelező Innovációs és Technológiai Minisztérium nem említi a friss adatok kapcsán kiadott közleményében, hogy hiába az egyre bővülő munkaerőpiac, a fiatalok munkanélküliségét tekintve még mindig nem állunk valami fényesen. Sőt, arányuk jelentősen meg is ugrott a legutóbbi méréskor. Tavaly szeptember és november között a 15–24 éves munkanélküliek száma 8 300 fővel nőtt, vagyis már 43 ezren vannak, miközben egy évvel korábban még csak 35 ezren voltak. A növekedés a tavaszi, nyári időszakok kivételével az elmúlt években folyamatos volt, így már minden negyedik munkanélküli közülük kerül ki. A munkanélküliségi ráta ezen fiatalok körében már 13,2 százalék, ami 2,9 százalékos növekedést jelent. A korosztály foglalkoztatási rátája egy év alatt 1,7 százalékponttal 28,2 százalékra csökkent, így a 15-24 évesek közül 21 ezerrel kevesebben, mindössze 284 ezren vállalnak munkát. Márpedig, ha egy fiatal munkanélküliként kezdi munkaerőpiaci pályafutását, az hosszú távon is meghatározó lehet. Részben azért, mert éppen abban az időszakban nem fejlődik, amikor kortársai a szakma alapjait a gyakorlatban is elsajátítják. Részben pedig azért, mert a munkáltatók szemében is negatív jelzésként hathat a korábbi munkanélküliség ténye – hívta fel a figyelmet a legújabb Munkaerőpiaci tükörben megjelent tanulmányában Csillag Márton. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa a 2011-2012-ben érettségizett, és ezután felsőfokú tanulmányokat nem folytató férfiak életpályáján vizsgálta meg: milyen munkaerőpiaci helyzetben lesz öt évvel az érettségi után társaihoz képest az a fiatal, aki az érettségi megszerzését követő két évben számottevő időt tölt el regisztrált álláskeresőként vagy közmunkásként. Már az is beszédes adat, hogy mindössze a fiataloknak mindössze 60 százaléka nem volt regisztrált álláskereső vagy közmunkás az érettségi utáni két évben, negyedük fél évig keresett munkát, a többiek még annál is hosszabban. A kutatásból az is kiderült ugyanakkor, hogy a hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség még nem rontja számottevően a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, egy 7-12 hónapos munkanélküliség viszont már negatívan befolyásolja a későbbi esélyeket. Ha pedig ezalatt a fiatal közfoglalkoztatott is volt, különösen nehéz helyzetbe kerül, márpedig  a fiatalok csaknem 6 százaléka ebbe a körbe tartozott. A közmunka egyértelműen előre jelzi a későbbi munkanélküliségbe vagy további közfoglalkoztatásba való „bennragadást” – fogalmaz a kutató. A közmunkaprogramba is bekerült állástalan fiatalok ugyanis 3 hónappal többet töltöttek hasonló státusban az érettségit követő ötödik évben is, és mintegy 1,3 hónappal kevesebb ideig dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, mint azok, akik nem voltak munkanélküliek. Ha viszont a fiatal csak munkanélküli volt, de nem volt közmunkás, az nem hatott ilyen kedvezőtlenül – állapította meg Csillag Márton. Az állástalanság negatív következményei a bérekben is megmutatkoztak: a munkanélküliséggel indító fiatalok később mintegy 10 százalékkal kevesebbet kerestek, és szintén mintegy 10 százalékkal nagyobb eséllyel végeztek olyan munkát, amihez túlképzettek voltak. E téren is különösen azok jártak rosszul, akik tartós munkanélküliek és közfoglalkoztatottak is voltak, mivel náluk a túlképzettség esélye mintegy másfélszer magasabb volt „simán” induló társaikhoz képest.   

Nem dolgoznak, nem tanulnak: egyre többen vannak

Magyarország élen jár a korai iskolaelhagyók arányát tekintve: 2018-ban a magyar 18–24 évesek 12,5 százaléka fejezte be iskolai pályafutását végzettség nélkül, míg az EU átlag csak 10,6 százalék. A legtöbb európai országban 2009-2018 között csökkent a ráta, de Magyarországon 2015 után növekedett, így hazánk még távolabb került az unió által 2020-ra kitűzött, és a magyar kormány által is elfogadott 10 százalékos cél elérésétől. E téren nem elhanyagolható lépés, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012-ben az addigi 18 évről 16 évre szállította le a kormány. Ezzel sikerült elérni, hogy a 17 évesek közül többen dolgozzanak: a korosztályban azóta a foglalkoztatottsági szint a nullát alig meghaladóról a piaci szférában 1,5-2 százalékra, a közmunkával együtt 2-2,5 százalékra nőtt. Ezzel egyidejűleg azonban a nem tanuló és nem is dolgozó 17 éves fiatalok aránya a tankötelezettségi kor leszállítása előtti 3 százalékos szintről 5–6 százaléka nőtt. Hiába kezdtek el ugyanis többen dolgozni, még többen hagyták ott az iskolát úgy, hogy nem álltak munkába. A teljesen passzív 17 évesek arányának emelkedése munkaerőpiaci szempontból aggasztó, mert esetükben a munkanélküliségi kockázat nagyon magas, és felnőtt korukra is az marad, hiszen jellemzően a későbbiekben sem tanulnak tovább – mutatnak rá tanulmányukban Köllő János és Sebők Anna közgazdászok. 

Szerző

331,42 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.07. 18:17

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedden a bankközi devizapiacon.
Miközben az euró 0,44 százalékkal gyengült a dollárral szemben, jegyzése a kora reggeli 1,1187 dollárról 1,1138-ra csökkent, az euró a forinttal szemben 0,49 százalékkal erősödött, jegyzése a kora reggeli 329,81 forint után este hat órakor 331,42 forinton állt. A dollár jegyzése 0,90 százalékkal ment fel a kora reggeli 295,03 forintról 297,68 forintra este hat órára. A svájci frank a forinttal szemben 0,64 százalékkal erősödött kedden, jegyzése a kora reggeli 304,22 forintról 306,16 forintra emelkedett estére.
Szerző
Témák
forint euró dollár