Elkezdték a NATO embereinek kivonását Irakból

Publikálás dátuma
2020.01.07. 19:54
Illusztráció
Fotó: MICHAEL KAPPELER / dpa Picture-Alliance / AFP
Biztonsági megfontolásból már több tagállam is áthelyezte katonáit, a franciák és a britek ugyanakkor még maradnak.
A NATO biztonsági megfontolásokból kivonja az iraki biztonsági erők kiképzését végző személyzetének egy részét Irakból - közölte kedden az észak-atlanti katonai szövetség egyik tisztségviselője hírügynökségekkel annak nyomán, hogy ismét fellángolt a viszály Washington és Teherán között egy magas rangú iráni katonai parancsnok megölése miatt.
"Minden szükséges óvintézkedést megteszünk az embereink védelmére. Ez magában foglalja a személyzetünk egy részének átmeneti átcsoportosítását Irakon belül és kívül"

- mondta a NATO illetékese a Reuters hírügynökségnek. "A NATO fenntartja jelenlétét Irakban, és kész folytatni kiképző és képességfejlesztő programját, ha a helyzet ezt lehetővé teszi" - jelentette ki az illetékes. A NATO iraki missziója mintegy 500 fős katonai kiképző, tanácsadó és kiszolgáló személyzetből áll, amely a 29 tagú katonai szövetség államaiból és a partnerországokból érkezett katonai és polgári munkatársakból tevődik össze.
Az ügyvezető miniszterelnök ragaszkodik az iraki kormány és parlament külföldi csapatok kivonásával és az ország szuverenitásának megőrzésével kapcsolatos álláspontjához

- derült ki, mikor a nap folyamán Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki kormányfő tolmácsolta kormányának kívánságát Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak. Mahdi ugyanakkor hangsúlyozta a NATO és Irak együttműködésének fontosságát. Stoltenberg ezzel összefüggésben azt mondta, hogy a szövetség fenn akarja tartani az Iszlám Állam terrorszervezettel harcoló iraki biztonsági erőknek szánt katonai támogatást és kiképzést. Megvitatták egy esetleges fegyveres konfliktus elkerülésének lehetőségeit is a régióban.

A tagországok már elkezdték a csapatkivonást

A nap folyamán kivonta az Irak központi részén szolgálatot teljesítő 32 katonáját Németország. A kontingenst a Bagdad melletti Tadzsi táborból a szomszédos Jordánia al-Asrak légitámaszpontjára, illetve Kuvaitba telepítették át.
A horvát kontingens egy részét is kivonták az országból. Tizennégy katonát Kuvaitba helyezték át, hét társuk pedig, akiknek lejárt a NATO-misszióban teljesített szolgálatuk, hazatérhettek.
Jonathan Vance, a kanadai vezérkari főnök közölte, hogy a kanadai ötszáz fős kontingens egy részét biztonsági megfontolásokból ugyancsak Kuvaitba helyezik át.
Az olasz védelmi vezérkar közlése szerint elhagyta az iraki fővárost és Bagdadtól nem messze folytatja szolgálatát az az 50 olasz csendőr, aki a helyi rendőrség kiképzési feladataiban vett részt.
Ben Wallace brit védelmi miniszter parlamentben mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia szeretné Irakban tartani csapatait, de kivonul, ha Bagdad ezt követeli.
Franciaországnak nincsenek tervei csapatai létszámának csökkentésére - közölte egy francia kormányzati tisztségviselő. Florence Parly védelmi miniszter pedig a Twitteren közölte, hogy a bagdadi történések fényében megerősítették az Irakban szolgálatot teljesítő 160 francia katona védelmét.

Két napos földrengés-sorozat után rendkívüli állapotot hirdetett Puerto Rico

Publikálás dátuma
2020.01.07. 19:43

Fotó: RICARDO ARDUENGO / AFP
Száz éve nem volt ilyen pusztító rengés, 300 ezren maradtak például ivóvíz nélkül.
Wanda Vazquez Garced, Puerto Rico kormányzója kedden rendkívüli állapotot hirdetett a sziget déli partjainál pusztító két földrengés miatt. A kormányzó egyben mozgósította a Nemzeti Gárdát is, amelynek tagjai a mentésben vesznek részt.
Hétfőn 5,8-as erősségű rengés rázta meg a szigetet, majd kedden újabbak, némelyik erőssége a 6,4-et is elérte.

Az amerikai földtani intézet keddi jelentése szerint kedden folyamatosak voltak a kisebb földmozgások, valamennyi Puerto Rico déli, délnyugati partvidékét sújtotta.
Egyetlen halálos áldozatról és több sérültről érkezett jelentés a helyi idő szerinti keddi, kora délutáni órákig. Az anyagi károk és a természeti és épített környezetben okozott pusztítás viszont jelentős. Épületek károsodtak, dőltek össze, utak mentek tönkre, a sziget déli partvidékén nem működik az áramszolgáltatás. A kormányzó közlése szerint
legalább 300 ezer ember maradt ivóvíz nélkül.

A kedd reggeli földmozgás volt a legerőteljesebb rengés, amely 1918 óta sújtotta a a szigetet. A 102 évvel ezelőtti katasztrófa nyomában szökőár is pusztított, ezúttal azonban nem adtak ki szökőár-riadót.
Puerto Rico - amely az Egyesült Államok társult állama - nem kért segítséget a szövetségi kormánytól. Saját erőből már felállított menedékhelyeket, több településen már dolgoznak a károk helyreállításán. Több helyütt sziklaomlások nehezítik a helyszín megközelítését.
Guayanilla városkában az 1841-ben épített, történelmi emlékműnek minősített Szeplőtelen Fogantatás temploma is súlyosan károsodott, részben össze is omlott. A városka közelében lévő, Punta Ventanának nevezett látványosság, amely egy tengerbe nyúló, ablakot formáló sziklaképződmény, leomlott.
Judd Deere, a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Donald Trump elnököt tájékoztatták a helyzetről, és mind ő, mind Peter Gaynor, a szövetségi katasztrófa-elhárítási hivatal (FEMA) ügyvezető igazgatója szorosan figyelemmel követi a fejleményeket, és folyamatosan kapcsolatban áll a kormányzóval. Rick Scott texasi kormányzó a Twitteren közölte, hogy telefonon egyeztetett Trumppal és Gaynorral, és a FEMA készen áll az azonnali segítségnyújtásra. Azonnali segítséget ígért Andrew Cuomo, New York állam kormányzója is. 

Koalíciós kormánya lesz Spanyolországnak

Publikálás dátuma
2020.01.07. 16:59

Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
A Sanchez vezette szocialista PSOE és az Unidas Podemos radikális baloldali párt koalícióját második nekifutásra, igen szűk, 2 mandátumos egyszerű többséggel szavazta meg a parlament.
„Ami áprilisban történelmi lehetőség volt, most történelmi szükségszerűséggé vált”, mondta Pedro Sanchez a novemberi megismételt előrehozott választás eredményhirdetésekor. A spanyol szocialisták vezetője nem túlzott, 8 hónap ügyvezető kormányzás és állandósult politikai válság után Spanyolországban végül sikerült új kormányt alakítani. Hogy mennyire történelmi szükségszerűségről van szó, az is bizonyítja, hogy első alkalommal vezeti majd az országot koalíciós kabinet. De igencsak sokatmondó az is, hogy a rákbeteg Aina Vidal baloldali képviselő is részt vett a szavazáson, miután a vasárnapi első voksolás után a közösségi médiában kellett magyarázkodnia távolmaradásáért. A Sanchez vezette szocialista PSOE és az Unidas Podemos radikális baloldali párt koalícióját második nekifutásra, igen szűk, 2 mandátumos egyszerű többséggel szavazta meg a parlament. A két koalíciós pártnak összességében 158 mandátuma van a 350 fős madridi törvényhozásban. Mellettük bizalmat szavazott Sancheznek a Baszk Nacionalista Párt (EAJ-PNV) 6, az újbaloldali Más País 2, illetve négy 1-1 mandátummal rendelkező kispárt képviselője, így 167 igen, 165 nem és 18 tartózkodás mellett fogadták el a koalíciós kormányt. A katalán függetlenségpárti ERC tartózkodása nélkül azonban ismét elbukott volna Sanchez. Az ő támogatásuk ára egyelőre zsákbamacska és egyelőre nem is életbiztosítás az új kabinet számára. Ha nem sikerül megállapodni a 15 nap múlva kezdődő tárgyalásokon, vagy ha az egyezmény elbukik a katalóniai népszavazáson – a megállapodás része, hogy regionális referendumra bocsátják a majdani egyezményt –, akkor az ERC 13 voksával bármikor megbuktatható a Sanchez-kormány és Spanyolországban marad minden a régiben. 2015 decembere óta ugyanis gyakorlatilag permanens válság, előrehozott választások és bizonytalanság jellemzi az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdaságát, amelyet tovább súlyosbít a katalán helyzet. Az áprilisi előrehozott választások után több hónapos tárgyalás sem volt elegendő ahhoz, hogy a két spanyol baloldali párt képes legyen összefogni, a Sanchez által említett „történelmi szükségszerűség”, azaz a szélsőjobb harmadik erővé válása, a politikai színtérre tavaly berobbanó Vox 52 mandátuma kellett ahhoz, hogy a PSOE és a Podemos félretegye nézeteltéréseit. A parlamenti vita is ezt a szükségszerűséget igazolta. Érdekes módon azonban nem a menekültellenességre építő Santiago Abascal Vox elnök bizonyult a baloldali kormány legvehemensebb ellenfelének, hanem a konzervatív Néppárt (PP) új fiatal vezetője. Pablo Casado, aki a kormányprogram szombati parlamenti bemutatását követő vitán kétlábon járó hazugságnak nevezte Sanchezt, ezúttal is igen durva vádakkal illette, a katalán függetlenség pártolójának, szélsőségesnek nevezte a miniszterelnököt és támogatóit egyaránt. A Sanchez-kormány szerdán teszi le a hivatali esküt.
Szerző
Frissítve: 2020.01.07. 17:00