Stagnál a piac, de drágulnak az új autók

Publikálás dátuma
2020.01.07. 16:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tavaly 158 ezer új személygépkocsit értékesítettek, és ez a szám valószínűleg idén sem változik érdemben – ellentétben az árakkal.
A forint bő egy éve tartó gyengélkedése a mai napig tart, az euróhoz képest például 5-6 százalékkal ér kevesebbet. Ez egy átlagosan 3,5-4 millió forintos új autó esetében legalább 175-200 ezer forintos áremelkedést jelent. A piacon a dízelbotrány hatásai máig érzékelhetőek. A benzines autók eladási számai kis híján megkétszereződtek, de a szakemberek a tisztán elektromos meghajtású gépkocsik forgalmának akár 40 százalékos növekedését sem zárják ki. Igaz, ez Magyarországon még mindig csak 2400-2500 új autót jelent. Az elmúlt néhány év kedvező változása, hogy a folyamatosan emelkedő jövedelmek hatására és az alacsony forintalapú hitel, illetve tartós bérlet konstrukciók hatására visszatértek a magánvásárlók az újautók piacára. Míg a válságot követő időszakban arányuk 25-30 százalékra zuhant, mára ez visszakapaszkodott 50 százalékra. Ez azonban még mindig elmarad az optimális 70 százaléktól – mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGA) ügyvezető elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. Ám nem csak a 330 forintra feltornázott euró emeli az új autók árát. Az egyre szigorodó uniós biztonsági és környezetvédelmi előírások is magasabb sebességfokozatba kapcsolták a drágulást. Elég, ha csak azt említjük, hogy jövőre az üvegházhatásért, a globális felmelegedésért első számú felelősnek tartott szén-dioxid kibocsátás jövőre már nem haladhatja meg kilométerenként a 95 grammot. A gigantikus fejlesztési költségek tovább emelkedhetnek mert ezt a kibocsátási értéket 2025-re 75-80, 2030-ra nagyjából 62-75 grammra kell csökkenteni. Az autógyáraknak két választásuk marad, vagy teljesítik a sok szakértő szerint alig, vagy egyáltalán nem megoldható feladványt, vagy grammonként és legyártott gépkocsinként 95 eurós büntetést fizetnek. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora összeg egy félmilliós széria esetében és egy grammra vetítve! Ez a drágulás elsősorban a kis kategóriás autók forgalmát szorítja vissza, hiszen éppen a legkevésbé tehetős rétegeket sújtja a leginkább, és ennek a jelei máris tapasztalhatók – figyelmeztetett Erdélyi Péter. A folyamat miatt nem zárható ki, hogy tovább öregszik a hazai autópark. Ez 2008-ban még 9 év volt, de tavaly már meghaladta a 14 évet, miközben az uniós átlag 11 év. A magyar autópark 84 százaléka 9, ezen belül 54 százaléka 12 évesnél idősebb. Mindössze 11 százaléka 6 évnél fiatalabb. Az okok között említik az ágazat szereplői a használtautó importot is. A behozott gépkocsik jelentős része 10 évesnél öregebb. A kormányzat vélhetően szociális megfontolásokból jogszabályokkal is támogatja ezt a nem kívánatos trendet. Hiszem az adóterhek a legkorszerűbb, új gépkocsikat sújtják leginkább, miközben az öreg autók jóval kedvezőbb elbásában részesülnek. Bár kétségtelen, a fenntartásuk sokkal drágább, mint az új autóké. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.07. 17:33

Az idén sem lesznek olcsóbbak a lakások, de több eséllyel lehet alkudozni

Publikálás dátuma
2020.01.07. 09:32

Fotó: Népszava
Jóval kevesebben keresnek lakást az idei év elején, mint a korábbi években, és ez várhatóan a későbbiekben is így marad. A vevők ebben a helyzetben többet is lealkudhatnak az eredeti árból, árcsökkenésre azonban még kár számítani.
Visszafogott nyitányt produkált a lakáspiac 2020 első napjaiban, és ez várhatóan az év során sem változik, így a lakáspiaci szakértők a korábbiakhoz képest kevésbé pörgős évet várnak. Az ingatlan.com elemzése szerint az elmúlt év utolsó és január első hetében 15 százalékkal kevesebben érdeklődtek az eladásra hirdetett lakások és házak iránt, mint egy évvel korábban hasonló időszakban. Január első öt napjában még jelentősebb, csaknem 30 százalékos volt a keresletcsökkenés. A korábbi években, ha január elején megugrott a kereslet, pörgős évet zárt a lakáspiac. Egyetlen kivétel e téren épp a tavalyi év volt, amikor kiemelkedően sok érdeklődőt hozott a január, de néhány hónappal később elfogyott a lendület. Most egyelőre azt látni: a kereslet a tavalyi visszaesés után az év elején sem talált magára – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint a mostani évkezdet alapján várhatóan a korábbi évekhez képest visszafogottabb lehet a lakáspiac. Nehéz ugyanakkor kőbe vésett előrejelzést adni az idei évre. Az állami lakástámogatási rendszer esetleges újabb bővítése vagy a lakásáfa szabályainak megváltoztatása ugyanis érdemben befolyásolhatja az ingatlanpiacot. A tavaly júliustól elérhető új támogatások, köztük a babaváró kölcsön és a falusi csok pedig az idén még markánsabban éreztethetik hatásukat – jegyezte meg az ingatlan.com szakértője. Hangsúlyozta azt is: a mostani gyengülés magas bázishoz képest következett be, hiszen a lakások iránti kereslet 2014 óta egyre csak fokozódott, és egyre több adásvétel történt. A mérséklődő kereslet a lakásvásárlást tervezőknek kedvezhet, akiknek a korábbi évekhez képest jobb lehet a tárgyalási pozíciójuk. A hirdetési árakhoz képest az elmúlt években általában elért 2-3 százalékos alkuk akár 5-10 százalékra is nőhetnek település- és ingatlantípustól függően, vagyis az eredeti árból még ennyit le lehet majd faragni. Ez azonban érezhető árcsökkenést várhatóan nem hoz a lakáspiacon. Inkább stagnálásra, vagy mérsékelt - egyszámjegyű - drágulásra lehet számítani az utóbbi évek tempós áremelkedése helyett – véli Balogh László. Nemrégiben a Duna House ingatlanközvetítő hálózat is közreadta az idei évre vonatkozó várakozásait: eszerint 2020-ban 130-150 ezer közötti lakáspiaci tranzakció várható Magyarországon. Vagyis visszaesés jöhet, hiszen 2019-ben még csaknem 150 ezer adás-vételt bonyolítottak le, míg 2017-ben csaknem 154 ezer lakás cserélt gazdát, a köztes, 2018-as évben pedig csaknem 164 ezer.   A Duna House 15 évre visszanyúló statisztikái szerint a legtöbb, mintegy 230 ezer lakáspiaci tranzakció 2006-ban történt, a 2008-as válság utáni években viszont kevesebb, mint 100 ezer lakás cserélt gazdát. 2014-ben ismét 100 ezer fölé emelkedett az adásvételek száma, amely az újépítésű lakásokra vonatkozó kedvezményes áfa 2016-os bevezetésével és az otthonteremtési támogatások elindításával megközelítette a 150 ezret, csúcspontját pedig 2018-ban érte el.     

Már nincs hova emelkedjen a bérleti díj

 A mostani kilátások szerint a kiadó lakások piacán sem várható számottevő áremelkedés 2020-ban. Részben azért, mert az elmúlt években történt befektetési célú lakásvásárlások miatt a kiadó lakások kínálata jelentősen nőtt. Balogh László szerint az is a drágulás ellen szól, hogy az átlagos bérleti díjak Budapesten és a legélénkebb bérleti piaccal rendelkező egyetemvárosokban a helyi átlagfizetésnek már legalább a felét teszik ki, ennél magasabb összeg pedig sokaknak már nem nagyon fér bele. A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos januári emelkedése ugyanakkor a legolcsóbb kiadó lakások díjaiban valamennyi drágulást azért okozhat.  

Szerző

Változatlanul 3,5 százalékos a munkanélküliség, de az állástalanok negyede fiatal

Publikálás dátuma
2020.01.07. 09:20

Fotó: Thnistock
A 24 évesnél fiatalabbak 13 százaléka hivatalosan is munkanélküli.
A tavaly szeptember-novemberi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer, a munkanélküliségi ráta változatlanul 3,5 százalék volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 8,3 ezerrel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,9 százalékponttal, 13,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki. Egyébként egész Európában nálunk a legmagasabb a nem dolgozó, de nem is tanuló fiatalok aránya. Márpedig egy tanulmány szerint ha egy fiatal a pályája kezdetén tartósan nem talál (megfelelő) munkát, az jelentősen befolyásolja egész későbbi életútját.       A 25-54 éves, úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,9 százalékponttal, 1,6 százalékra csökkent.        A munkanélküliség átlagos időtartama 10,6 hónap volt, a munkanélküliek 30,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, tartósan munkanélkülinek számított.