Már több mint félmillió állatot öltek le Romániában

Publikálás dátuma
2020.01.06. 15:08
Képünk illusztráció
Fotó: RAUL ARBOLEDA / AFP
Most egyetlen farmon 26 ezer jószággal végeznek a sertéspestis miatt, de állítólag javul a helyzet.
A romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság megyei vezetője szerint meghozták a szükséges intézkedéseket a Gulianca településen működő sertéshizlalda elszigetelésére, a farmon nevelt 26 ezer állatot pedig elpusztítják a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében. A farm tulajdonosai kártérítést kapnak. A hatóság legutóbbi, múlt kedden közzétett összesítése szerint
Romániában a sertéspestis megjelenése óta több mint 543 ezer állatot kellett leölni. És ebben még nincs benne az újabb 26 ezer.

A fertőzés az ország 41 megyéje közül 36-ot érintett: 24 megyében vannak házi sertéseknél észlelt aktív, fertőző gócok, a többi 12 megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét. A legnagyobb számban a magyar és ukrán határ közelében lévő partiumi, illetve a déli, Duna-menti megyékben észleltek megbetegedéseket a vaddisznóknál: Szatmár megyében 170, Bihar megyében 222, Calarasi megyében 121, Teleorman megyében 195, Giurgiu megyében pedig 158 esetet regisztráltak.
Országszerte 626 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság: ez több mint 30 százalékos csökkenést jelent a két hónappal ezelőtti állapothoz képest.

A betegség 2017. július 31-én jelent meg először Romániában, az ország észak-keleti térségében, a magyar-ukrán-román hármashatár közelében. Azóta 2257 fertőző gócot sikerült felszámolni. A román állam eddig 14 507 állattartó számára fizetett ki összesen 403 millió lej (27,8 milliárd forint) kártérítést.
Szerző

Trump Irán elleni műveleteit korlátozó törvényjavaslatot nyújtanak be a demokraták

Publikálás dátuma
2020.01.06. 14:11

Fotó: JIM WATSON / AFP
Elemzők szerint viszont kétséges, hogy ezt a republikánus többségű szenátusban is megszavazzák.
Donald Trump amerikai elnök Iránnal kapcsolatos katonai műveleteit korlátozó törvényjavaslat benyújtását jelentette be magyar idő szerint hétfő hajnalban Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház demokrata párti házelnöke. A héten benyújtandó törvényjavaslat megerősítené a kongresszust jogaiban, miszerint
ha a kongresszus nem ad külön felhatalmazást rá, Trumpnak harminc napon belül véget kell vetnie az Iránnal kapcsolatos hadműveleteinek.

Elemzők szerint noha a javaslatot a demokrata többségű képviselőház vélhetően elfogadja, kétséges, hogy megszavazzák a republikánus többségű szenátusban is, amelynek az elmúlt napokban több tagja jelezte: támogatja Trump Iránnal kapcsolatos intézkedéseit. Az amerikai elnök utasítására pénteken Bagdadban célzottan likvidálták Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Köztársasági Gárda elit egysége, az al-Kudsz Brigád a parancsnokát. Néhány nappal később Trump Twitteren csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért. Pelosi az akciót követően arra figyelmeztetett, hogy a Szulejmáni elleni amerikai csapás „az erőszak veszélyes kiszélesedését” jelenti.
„Amerika – és a világ – nem engedheti meg magának a feszültségek olyan eszkalálódását, ahonnan nincs visszatérés”

– fogalmazott.

A házelnök egyúttal bírálta Trumpot, amiért a kongresszus hozzájárulása nélkül döntött a légicsapásról. Donald Trump vasárnap a Twitteren azt írta, hogy bejegyzés révén értesíti a kongresszust arról, hogy ha Irán amerikai állampolgárok vagy célpontok ellen intéz támadást, akkor Washington gyorsan visszavág, és „talán aránytalan mértékben”. Erre reagálva, a képviselőház külügyi bizottsága azt írta a közösségi oldalon, hogy „ez a bejegyzés emlékeztetőül szolgál, hogy a háborúval kapcsolatos jogokat az Egyesült Államok alkotmánya a kongresszusra ruházza, és (az elnöknek) el kellene olvasnia a háborús jogokról szóló törvényt. És, hogy Ön nem diktátor” – írta az elnöknek a külügyi bizottság. Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. Válaszul Trump szankciókkal fenyegette meg Bagdadot.
Szerző

Genovai hídomlás: súlyos mulasztásokat tárt fel a minisztériumi vizsgálat

Publikálás dátuma
2020.01.06. 12:49

Fotó: AFP/olasz rendőrség
Az olasz miniszterelnök nem zárta ki, hogy kormánya visszavonja a hidat üzemeltető Atlantia infrastruktúra-fejlesztő csoporttól az autópályák üzemeltetésére vonatkozó engedélyt.
Súlyos és megbocsáthatatlan mulasztásokat talált az olasz közlekedési minisztérium vizsgálata a tavaly leomlott Morandi híd ügyében – mondta hétfőn Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjújában, s nem zárta ki azt sem, hogy kormánya visszavonja a hidat üzemeltető Atlantia infrastruktúra-fejlesztő csoporttól az autópályák üzemeltetésére vonatkozó engedélyt.
„Egy ilyen döntést technikai és jogi vizsgálatnak kell megelőznie, hogy megállapítást nyerjen a kötelezettségszegés ténye”

– mondta a miniszterelnök.

Azonban leszögezte: a vizsgálat alapján már most bebizonyosodott, hogy súlyos mulasztások történtek. A Reuters hírügynökség értesülései szerint amennyiben az üzemeltetési engedélyt a kormány visszavonja, az autópályákat ideiglenesen az ANAS nevű, állami tulajdonú vállalat kezelné. Az Atlantia, amely az általa üzemeltetett, mintegy 3 ezer kilométernyi autópályával jelenleg az ország legnagyobb autópálya-üzemeltetője, szombaton jelezte: csődközelbe kerülhet, ha a kormány megvonja tőle az üzemeltetési engedélyt. Az Atlantia egyúttal
tagadta a mulasztásokkal kapcsolatos vádakat, s a cég részéről hangsúlyozták, hogy mindig az előírásoknak megfelelően jártak el.

Az észak-olaszországi Genovában 2018 augusztusában szakadt le a Morandi híd, magával rántva és betemetve a rajta és alatta haladó járműveket. Az összeomló autópálya-völgyhídról több mint harminc gépjármű zuhant a 45 méteres mélységbe, és a katasztrófában 43 ember halt meg.
Szerző
Témák
Genova hídomlás