A közel-keleti helyzet miatt megugrott az olaj, az arany, az ezüst és a palládium ára

Publikálás dátuma
2020.01.06. 12:50

Fotó: Shutterstock
Az északi-tengeri Brent olajfajta márciusi jegyzése 1,51 dollár (2,20 százalék) emelkedéssel, 70,11 dolláron állt, ilyen drága utoljára tavaly május végén volt.
A közel-keleti feszültség éleződésére május vége óta legmagasabb szintre emelkedett az olajár, 7 éves csúcson volt az aranyár és történelmi rekordon a palládium jegyzése. Hétfő délelőtt 10 óra körül
az északi-tengeri Brent olajfajta márciusi jegyzése 1,51 dollár (2,20 százalék) emelkedéssel, 70,11 dolláron állt, ilyen drága utoljára tavaly május végén volt.

Piaci elemzők szerint a közel-keleti térség biztonságos olajexportját veszélyeztetheti, ha tovább nő a feszültség Washington és Teherán között, illetve ha Irán oldalán Irak is az Egyesült Államok ellen fordul. A kockázatkerülő befektetők vásárlásai hétfőn délelőtt felhajtották az arany árát, aminek az azonnali jegyzése 2013 április óta legmagasabb szinten, 1579,72 dolláron is állt a kereskedés korai szakaszában. 10 óra körül valamivel alacsonyabb szinten, 1578,75 dolláron jegyezték unciánként, ami így is 1,70 százalék (26,35 dollár) emelkedés a pénteki zárószintjéhez képest. Az ezüst ára hétfő délelőtt 1,7 százalékkal, 18,33 dollárra emelkedett. A palládium ára hétfőn kezdetben történelmi csúcsra, unciánként 2020,41 dollárra emelkedett, majd 10 óra körül 2018,62 dolláron jegyezték.
Szerző

Hamarosan kiderül, mennyivel emelkedik a kereskedelmi dolgozók fizetése

Publikálás dátuma
2020.01.06. 12:18

Fotó: Népszava
Az Auchannál és a SPAR-nál is bértárgyalás lesz a héten.
„A következő egy-két hétben – de a bérszámfejtés miatt legkésőbb január 20-ig – meg kell állapodni a bérekről azoknál a nagy áruházláncoknál, amelyek a hagyományos január–decemberi üzleti év szerint működnek” – mondta Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke a Világgazdaságnak. Karsai kifejtette, hogy nem segítette a gyors megállapodást egyik bolthálózatnál sem, hogy csak az év végén dőlt el: a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelkedése marad érvényben, vagyis az idei minimálbér 161 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint – tehát nem írják felül a hatéves bérmegállapodásban foglaltakat. A tárgyalások tétje ezek után az, hogy a láncok az utóbbinál mennyivel kínálnak többet a legalacsonyabb fizetési kategóriában. A KASZ elnöke jelezte, hogy eddig csak egy aláírt bérmegállapodásuk van, méghozzá a barkácsláncok között piacvezető OBI-nál. A héten azonban több élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is bértárgyalás lesz, köztük az Auchannál és a SPAR-nál. Karsai Zoltán szerint ideális esetben akár két fordulóban is egyezségre lehet jutni, de az is jó eredménynek tekinthető, ha a harmadik tárgyaláson állapodnak meg a béremelésről. Sok múlik azon, hogyan sikerült a karácsonyi szezon az egyes munkáltatóknál, hiszen a negyedik negyedév iparági átlagban az éves árbevétel 30-35 százalékát is hozhatja. A budapesti kiskereskedelmi bérek jellemzően bruttó 215 és 270 ezer forint között szóródnak, de aki a dolgozók legjavából akar válogatni, annak Karsai Zoltán szerint legalább 295 ezer forintos bérben érdemes gondolkodnia.
Szerző

A közepes jövedelmezőség csapdájában

Publikálás dátuma
2020.01.06. 11:10

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Hiába volt kiemelkedő mértékű az ország tavalyi növekedése és gyarapodása, a beérkező pénzek jelentős része nem növelte a termelékenységet - mondja Győrffy Dóra egyetemi tanár.
Mind gyakoribb vád, hogy nálunk rendszerszintű a korrupció, a közbeszerzések odaítélése során sérülnek jogállamiság követelményei. Ez a Magyarország ellen folyó úgynevezett 7-es cikkelyes eljárásban is felvetődött. Kihathat ez a vita az ország gazdasági teljesítményére? 
A kettő között nincs lineáris kapcsolat. Nem lehet azt mondani, hogy minél rosszabb a jogállamiság állapota valahol, annál gyengébb az ország gazdasági teljesítménye. Kevésbé fejlett államok számára számos lehetőség van arra, hogy gyors növekedési pályára álljanak.  Zökkenőmentes az ilyen fejlődés? Korántsem, mert később az országok könnyen bekerülhetnek a közepes jövedelem csapdájába, amely egy olyan szakasz, amikor a fejlődés miatt a munkaerő elkezd drágulni. Egy ilyen állam a legszegényebb országok olcsó munkaerejével már nem lesz annyira versenyképes, mint amilyen korábban volt. Saját fejlesztései viszont még nem nagyon vannak, és emiatt a legfejlettebb, innovációban is erős országokkal még nem tud versenyezni. Emiatt a közepes jövedelem csapdájába bele lehet ragadni. Miképpen függ ez össze a jogállamisággal?  Ha valaki nagy erőkkel létrehoz egy innovatív vállalkozást és az sikeres lesz, de később tartania kell attól, hogy nem tarthatja meg a tulajdonának a hasznát, esetleg el is veszik tőle a cégét, akkor ezerszer is meggondolja, hogy folytassa-e ezt a tevékenységét. Magától értetődő a kérdés: ne menjen-e el inkább egy másik országba a vállalkozó, ahol  biztos lehet abban, hogy a kockázatvállalásáért cserébe haszonra tehet szert. 
Ebben a tekintetben Magyarországnak hol a helye?  Hazánk egyik legfontosabb gondja a kivándorlás. A számok bizonytalanok, de az OECD adatai alapján körülbelül 600 ezer magyar dolgozik külföldön. Sokan közülük magasan képzettek. A tehetséges emberek pedig nem érzik jól magukat egy olyan környezetben, ahol nem a tudás és a szorgalom, hanem a kapcsolatok határozzák meg az előrejutást. Összességében amikor a gazdaság ebből az extenzív növekedési szakaszból átkerül az intenzív, a hatékonyság által vezérelt, és minőségi jellemzőkkel leírható növekedési szakaszba, akkor válik fontossá a jogállamiság, a bíróságok függetlensége és pártatlansága. Ezek biztosítják az élet kiszámíthatóságát, a kockázat és felelősségvállalás megfelelő egyensúlyát.  Mennyiben befolyásolja a befektetőket, hogy a jogállamiság sérül Magyarországon? A nagybefektetők  erőpozíciója más, mint az átlagos kisvállalkozásoké. A multinacionális cégek közül különösen azok, amelyek könnyen el tudnak menni az országból, kiváló tárgyalási pozícióban vannak, külön is megegyezhetnek a kormánnyal, őket kevésbé érinti a jogállamiság gyengeségének a problémája. Viszont a magyar kkv-knak szükségük van arra, hogy megbízhatóan és hatékonyan működjenek a bíróságok, kiszámítható legyen a jogszabályi környezet. Ők nem tudnak hová menekülni, a tárgyalási pozíciójuk is sokkal gyengébb, mint a kormányé. Nekik lenne leginkább szükségük fejlődési lehetőségre, mert Magyarországon a legnagyobb a különbség a multinacionális cégek és a hazai tulajdonú vállalatok teljesítménye között.      Mennyiben látszik az uniós támogatások termelékenységre gyakorolt hatása? Egyáltalán nem! A termelékenység majdnem tíz éven keresztül stagnált, és csak 2016-tól érezhető egy kisebb mértékű emelkedés. Viszont azt látjuk, hogy elköltöttek rengeteg uniós pénzt, olyan nem igazán hatékony beruházásokra, amelyek később sem tesznek lehetővé nagyobb termelékenységet. Például  lyukakat tömtek be az önkormányzatok vagy az oktatási intézmények költségvetésében. A támogatásoknak elsősorban a keresletnövelő hatása kimutatható, a vállalati versenyképességre gyakorolt hatásuk nem egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy amikor ezeket a pénzeket elköltik, akkor az hozzáadódik a magyar nemzeti össztermékhez (GDP-hez), ám hogy később ettől hatékonyabb lesz-e a magyar gazdaság, az azonban kérdéses.
Az Európai Unió gyengesége is megmutatkozik abban, hogy támogatásokat nem megfelelően költjük el? Az Európai Bizottság ellenőriz ugyan, de nem várható el, hogy minden egyes túlárazást észrevegyenek,  lepapírozást megkérdőjelezzenek. Ennek ellenére Magyarország ellen folyik a legtöbb eljárás a támogatásokkal való visszaélések miatt. Az Európai Bizottság azonban nem fogja megmondani, hogy konkrétan hogyan kell elkölteni a pénzeket, miképpen lehet ezt hasznosabban csinálni.  Melyek a legnagyobb problémák? A támogatásoknál a túlszámlázás mellett számos egyéb gond is van. A legsúlyosabb, amikor verseny nélkül adnak oda közpénzeket a kijelölt, kormányközeli szereplőknek. Éppen ezért akarják a jogállamiság feltételeinek teljesítését összekötni az uniós pénzekkel, mert más eszközök nemigen működnek megfelelően. Viszont a jogállamiság túlmutat az uniós transzfereken, de magán a gazdaságon is. Ennek végeredményben az életminőséget meghatározó jelentősége van. Az elmondottak ellenére a magyar gazdaság az elmúlt időszakban szépen teljesített. Mi magyarázza a növekedést? A világgazdaság hosszabb ideig egy növekedési pályán mozgott, de ez mostanra lelassult. Tudjuk, hogy ez a folyamat nem fog megállni a magyar határnál. A magyar gazdaság kiemelkedő növekedését számos tényező befolyásolta, ezek közül legfontosabb, hogy óriási pénz- és hitelbőség van ma hazánkban. Magyarország nemcsak a gazdasági növekedésével van az élvonalban, hanem a negatív reálkamatok kapcsán is. Ez serkenti a fogyasztást és a hitelfelvételt. Ha 3 százalék feletti az infláció, és alig fizetnek kamatot a betétek után, akkor muszáj elkölteni a pénzeket, mert az egy év múlva kevesebbet fog érni, mint most. Amikor hitelt veszünk fel a bankoktól, akkor reálértéken kevesebbet kell majd visszafizetni az időközben emelkedő infláció miatt. Még soha nem volt erre példa Magyarországon. Ez fűti a gazdaságot, és veszélyes helyzetet teremt. Ha bekövetkezik a már közelgő lassulás, akkor a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamatszintről nem lenne hová vágni a 3,5 százalék körüli inflációs környezetben. Az anticiklusos gazdaságpolitika egyik eszköze így elveszik.
Mennyiben tekinthetők a pénzbőség forrásának az Európai Unióból származó transzferek? Az elmúlt tíz évben átlagosan a GDP 4 százaléka áramlott be Brüsszelből Magyarországra, ami jelentős keresletnövekedést eredményezett a gazdaságban. Emellett forrást jelentenek a gazdaság számára a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai. Ennek mértékéről eltérő becslések vannak, a GDP 1-3 százaléka körüli arány lehet. Hogyha mindezt összeadjuk, akkor 5-7 százalékos az a külföldi transzfer, amit nem kell visszafizetni. Ez minden évben beáramlik az országba, és ebből állítunk elő egy nagyjából öt százalékos növekedést, minimális termelékenységnövekedés mellett. Az, hogy ez mennyire fenntartható, az erősen kétséges.    A stadionok sem erősítik a fenntarthatóságot. Azonban mi a véleménye, arról, hogy az atlétikai világbajnokságra újabb létesítmény készülhet. A kérdés nem véletlen, hiszen 2001 óta ön a magyar magasugrás csúcstartója 200 centiméterrel.  Húsz év atletizálás után nyilván elfogult vagyok. Mert életveszélyessé vált, lebontották Népstadiont/Puskás Ferenc stadiont, amely egyaránt alkalmas volt futballmérkőzésekre és atlétikai versenyekre is. Magam is sokszor versenyeztem ott, 13 éves koromban először. Felépült az új futballpálya, és az atléták elvesztették azt az egyetlen stadiont, ahol nemzetközi versenyt lehetett rendezni. Futballstadionokból már elég épült az országban, de az átlagos nézőszámot figyelembe véve ezeknek a kihasználtsága mérsékelt. Viszont nem tartom jogosnak, hogy ezeket összemossák az atlétikai stadion építésével, mivel az országban jelenleg nincs egyetlen létesítmény sem, ahol meg lehetne rendezni egy nemzetközi szabadtéri versenyt, bár Székesfehérváron van egy körülbelül 1500 fő befogadására alkalmas pálya. Amúgy pazarlásnak tartom a két stadion megépítését. Azt elfogadom, hogy a nemzetközi meccsen a nézőket közelebb kell ültetni futballpályához, és így nem lehet futópálya, de például mobillelátókkal talán meg lehetett volna oldani. Ugyanakkor az atlétika alapsportág, és Magyarországnak is fontos, hogy legyen egy nagyobb létesítménye a lebontott Népstadion helyett.

Györffy Dóra

Politológus-közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora. Tanulmányait a Harvardon és a Közép-európai Egyetemen végezte. Négy könyv és számos folyóiratcikk szerzője angolul és magyarul, témái a jogállamiság, társadalmi bizalom és gazdasági fejlődés kapcsolata, az európai integráció és a pénzügyi válságok. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának alelnöke. 

Szerző