Bosszúval fenyegette meg Washingtont Szulejmáni utódja

Publikálás dátuma
2020.01.06. 10:51

Fotó: FAROOQ NAEEM / AFP
Szulejmánit kedden temetik szülővárosában, a dél-iráni Kermánban.
Bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat az iráni állami televíziónak adott hétfői interjújában Iszmáil Gáni, aki a múlt héten az amerikaiak által meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok halála után került az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének élére.
Szulejmáni és többek között Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milíciavezér péntekre virradóra vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Az amerikai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el.
Szulejmánit kedden temetik szülővárosában, a dél-iráni Kermánban.

Hétfőn Teheránba érkezett Szulejmáni koporsója, amelynél Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah vezette az iszlámban hagyományos temetési imát. A százezres tömeg előtt megtartott szertartáson több magas rangú iráni politikus jelent meg, többek közt Haszan Róháni iráni elnök, Ali Laridzsáni parlamenti elnök és Ibráhim Raiszi, az iráni igazságszolgáltatás vezetője is.
Hétfőre virradóra az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetsége drón- és rakétatámadások veszélyére hívta fel az országban tartózkodó állampolgárai figyelmét, és fokozott óvatosságra intette őket. A közlemény Szaúd-Arábia keleti és Jemennel határos térségeit emelte ki, mint kiemelten veszélyeztetett területeket. 
Kiégett autó az amerikai haderő légicsapása után Irakban, 2019. január 3-án
Fotó: -

Trump szankciókkal fenyegeti Irakot

Szankciókkal fenyegette meg Irakot Donald Trump amerikai elnök arra az esetre, ha Bagdad távozásra szólítja fel az amerikai csapatokat. Mint nyilatkozta, több milliárd dolláros számlát nyújt be az arab országnak, ha az amerikai katonákat a vasárnap elfogadott parlamenti határozat értelmében kötelezik az ország elhagyására: Washington anélkül nem távozik Irakból, hogy ne téríttetné meg az amerikai haderő ottani költségeit.
Az iraki fővárosban engedély kérése nélkül hajtotta végre katonai akcióját az amerikai hadsereg múlt péneken. Válaszként a bagdadi parlament nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A döntésnek akkor lesz következménye, ha a miniszterelnök hivatalosan is kezdeményezi a nemzetközi erők kivonulását.

Témák
Irán Szulejmáni

Tűz gyilkolt egy lengyel hospice otthonban, négyen meghaltak

Publikálás dátuma
2020.01.06. 10:45
Képünk illusztráció
Fotó: Michal Fludra / Michal Fludra/NurPhoto
A tüzet feltehetően az egyik gondozott okozta, amikor cigarettára gyújtott.
Négy ember meghalt hétfőre virradóra egy észak-lengyelországi hospice otthonban kitört tűzben. Chojnice városban működő otthonban a tüzet feltehetően az egyik gondozott okozta, amikor cigarettára gyújtott - mondta el a sajtónak a Gdansk székhelyű tengermelléki vajdaság rendőrségi szóvivője.
A hajnali 3 óra körül keletkezett tűz megfékezésében 14 tűzoltóegység vett részt. Huszonkét embert - a páciensek mellett az otthon két dolgozóját és két, a mentésben részt vevő rendőrt - a környékbeli kórházakba vittek, többségüket szén-monoxid-mérgezés tüneteivel kezelik.
Válságstáb foglalkozik a tragédia következményeivel.

2020 a döbbenet éve lehet

Publikálás dátuma
2020.01.06. 10:00

Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto
Változatos év várható az Európa-politikában. Részint amiatt, mert idén kell dűlőre jutni az Európai Unió következő hétéves, 2021-től kezdődő költségvetéséről. Heves viták várhatóak a kérdésben, hiszen az Uniónak a britek kilépése miatt kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Heves viták várhatóak arról is, hogy a kohéziós alapból való kifizetéseket a jogállamisághoz kössék-e.
Emmanuel Macron tovább erősítené uniós pozícióit, ez azonban attól is függ, hogy Franciaországban sikerül-e úrrá lennie a sztrájkhullámon. Egyelőre megmerevedtek az álláspontok, kérdés, mikor várható áttörés a tárgyalásokon. Németországban tovább folytatódhat Angela Merkel háttérbe vonulásának folyamata, de talán nyugodtabb körülmények között végezheti a munkáját, mint 2019-ben. A német szociáldemokraták új, az uniópártokkal folytatott együttműködést tamáskodva szemlélő vezetése végül a nagykoalíció folytatása mellett döntött, s mivel 2021 őszén amúgy is szövetségi választást rendeznek, így sok értelme már nem lenne felmondani a kormányzati együttműködést. Ráadásul csak Hamburgban rendeznek tartanak tartományi választást, ez azonban aligha befolyásolja a kabinet sorsát. Kérdés azonban az, hogy alakul az utódlási küzdelem a CDU-nál, megerősíti-e pozícióit a párt elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer. Nagy-Britannia kilépése új helyzet elé állítja az Európai Uniót, ugyanakkor az EU-nak továbbra is egységesnek kell maradnia, hiszen még fontos kérdéseket kell tisztázni Brüsszellel a távozás feltételeiről. Boris Johnson kormányfő számára komoly kihívást jelenthetnek a skót, illetve az északír elszakadási törekvések. Izgalmas lesz a májusi lengyel elnökválasztás. Szakértők szoros versenyre számítanak Andzej Duda hivatalban lévő elnök és a Polgári Platformot képviselő Malgorzata Kidawa-Blonska között. Sok függ attól, mennyire lesz képes egységesen fellépni az ellenzék.
Amerikában majd november 3-án jön el a nagy nap, de addig még sok kisebb, ám nagyon is érdekes nap lesz. Az elsőről rögtön fogalmunk sincs, hogy mikor: Nancy Pelosi házelnöknek előbb-utóbb át kellene küldenie az impeachmentről hozott képviselőházi határozatot a szenátusnak, hogy végre lefolytathassák az elnök elleni vádeljárás második, ítélkező szakaszát. A korábbi jóslatok januárról szóltak, de most már az sem biztos, hogy a Demokrata Párt "esze" nem nyújtja-e el a feszültséget akár egészen az elnökválasztásig. Az viszont biztos, hogy a február rendkívüli izgalmakkal kezdődik majd. 2-án, vasárnap lesz az év legnézettebb tévéműsora az amerikai futballbajnokság döntője, a Super Bowl. Másnap tartják Iowában az elnökjelölt-állító gyűléseket és ezzel megkezdődik az előválasztási procedúra. A Demokrata Pártnak még tizennégy jelöltje áll a kezdeti 28-ból, a republikánusoknál ketten indulnak Donald Trump ellenében - esélytelenül. Február 4-én, kedden következik az elnök kongresszusi beszéde az unió helyzetéről - politikai beállítottságtól függetlenül megígérhető, hogy senki sem fog rajta unatkozni.
Március 3-án jön a Szuperkedd. Aznap egyszerre tizenhét államban tartanak előválasztást, ami után alighanem világosabban lehet majd látni, ki lesz Trump demokrata párti kihívója. A döntő szót azonban majd csak a július 13-16. között a wisconsini Milwaukee-ban megrendezendő elnökjelölt-állító konvenció mondja ki. A republikánusok augusztus 24-27. között az észak-karolinai Charlotte-ban tartják a maguk előre lefutottnak tekinthető konvencióját. A két helyszín kiválasztása is mutatja, hogy a pártok az ingadozónak tekintett államokra koncentrálnak. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Wisconsin és Észak-Karolina mellett Florida, Michigan és Pennsylvania szavazói fogják eldönteni, ki legyen az Egyesült Államok elnöke. A nagy lélekszámú, ám előre tudhatóan liberális New York és Kalifornia, illetve a konzervatív oldalon fixre vett (bár lassan szorosabbá váló) Texas szavazóit senki sem győzködi.  A legnagyobb kérdés az, marad-e még négy évre Trump. A trend azt mutatja, hogy az újrázó elnököknek jó esélyük van az ismétlésre. Legutóbb George H. W. Bush bukta el az újraválasztást, még 1992-ben. Az ország erős gazdasági teljesítménye is Trump javára szól. A médiában sokat szereplő statisztikus, Nate Silver 2016-ban a választás előtti napokban 20 százalék esélyt mutatott ki Trumpnak, most 40-et. Vagy azért leszünk megdöbbenve, mert újra nyert, vagy azért, milyen simán sikerült megszabadulni tőle.

Két szomszédunk is vízválasztó előtt

2020 keleti és északi szomszédunknál is több lesz választási évnél. Inkább vízválasztó. Tavaly egy pillanatig úgy tűnt, Szlovákia és Románia lehet az a két ország a régióban, ahol modern, a mélyebb európai uniós integráció irányába elkötelezett, liberális zöld pártok végképp lezárhatják a hagyományos pártok korrupcióval nehezített, az európai demokratikus értékekre időnként fittyet hányó korszakát. Csakhogy mindkét országban megállt a látványos szárnyalás, a régiek minden elutasítottságuk ellenére, sokkal jobban bírják a választásokkal járó gyűrődést. 
Szlovákiában Zuzana Caputova elképesztő elnökválasztási, és pártja, a Progresszív Szlovákia (PS) EP-választási győzelme után homok került a gépezetbe. 2019 utolsó hónapja már 10 százalékos hátrányban érte a másik eurofil, zöld-liberális erővel, a SPOLU-val koalícióban induló Caputova pártot a kormányzó Smerrel szemben. De nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy az Európai Unió legprimitívebb szélsőjobb, nyugodt szívvel neonácinak nevezhető formációja, a Mi Szlovákiánk Néppárt, a Marián Kotleba nevével fémjelzett ĽSNS, csak néhány tizedre leszakadva a nyakukba liheg úgy, hogy a legfiatalabb szavazói rétegben magasan vezet. Ilyen körülmények között a február 29-i parlamenti választás igazi vízválasztó: vagy a legsötétebb múlt ismétlődik egy Smer-L’SNS kormánykoalíció révén, vagy elkezdődik a jövő a 28. évét töltő Szlovákiában. A teljes EU számára van tétje a szlovák voksolásnak, hiszen először történhet meg, hogy egy nyíltan újfasiszta párt kormányra kerülhet egy tagállamban. 
Romániában parlamenti és helyhatósági választás is lesz, utóbbi júniusban, előbbi nem tudni mikor. November 29-én kellene új törvényhozást választani, de a kisebbségben kormányzó Ludovic Orban és a mögötte álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) igen türelmetlen, márciusra előrehozott választáson szeretné biztosítani többségét. Ám Klaus Johannis fölényes elnökválasztási győzelme távolról sem jelenti azt, hogy a PNL ezt képes lenne megismételni. A Szociáldemokrata Párt (PSD) a köztudatban hozzá kötődő politikai korrupció és annak ellenére, hogy legutóbbi kormányzása 3 éve alatt meghonosította az állandósult kormányválságot, nem írható le, elsősorban vidéki beágyazottsága miatt. Az új, civil gyökerű eurofil, liberális-zöld erő, az USR-PLUS szövetség hasonló helyzetbe került, mint a szlovák PSD-SPOLU, az ellenszert ők sem találják. A PSD-t a közéletből és a politika élvonalából száműzni óhajtó ellenzéki szavazótábor az USR-ben látja Orban liberálisainak potenciális koalíciós partnerét, ám ez halálos ítélet lenne a „román Momentum” számára, saját arculatát és lényegét adná fel. Ha mind a román, mind a szlovák új pártok elbuknak a választásokon, az igen negatívan hathat ki a teljes régió politikai megújulására.

Járt utat járatlanért

A szlovákiai és romániai magyar kisebbségek számára igen nagy a tét a parlamenti választásokon. Szlovákiában 2010 óta a kiesett a parlamentből az Orbán Viktor és kormányzata által egyetlen igaz magyar erőnek tartott MKP, azóta a Bugár Béla vezetett Híd-Most magyar-szlovák párt látta el a kisebbségek érdekképviseletét. De Bugár pártja is meggyengült, jelen állás szerint nem lesz magyar képviselet a pozsonyi törvényhozásban. Az elnök Caputova pártja egy teljesen új modellt kínált fel- a közös listát, amivel szemben történelmi tapasztalat hiányában egyelőre bizalmatlan a magyarok többsége. Romániában is a „járt utat járatlanért el ne hagyd!” elvét vallja a magyarok túlnyomó, főleg idősebb része. Ez még beviheti az RMDSZ-t a parlamentbe, de a Trianon óta alkalmazott kisebbségi politizálási modell vége belátható közelségbe került úgy, hogy egyelőre egyetlen szomszédos országban sincs garantált alternatíva, csupán a remény, hogy majd az új pártok kisebbségekhez való viszonyulása is más lesz, mint elődeiké. Ahhoz viszont először kormányközelbe kellene kerülniük.