Trump szankciókkal fenyegeti Irakot, hogy ne rúgják ki a katonáit

Publikálás dátuma
2020.01.06. 08:20
Amerikai katonák Bagdadban - illusztráció
Fotó: THOMAS COEX / AFP
Az amerikai elnök ismét elmondta azt is, hogy kész iráni kulturális örökségi helyszíneket lebombáztatni.
Szankciókkal fenyegette meg Irakot Donald Trump amerikai elnök arra az esetre, ha Bagdad távozásra szólítja fel az amerikai csapatokat. Mint nyilatkozta, több milliárd dolláros számlát nyújt be az arab országnak, ha az amerikai katonákat a vasárnap elfogadott parlamenti határozat értelmében kötelezik az ország elhagyására: Washington anélkül nem távozik Irakból, hogy ne téríttetné meg az amerikai haderő ottani költségeit.
A bagdadi parlament nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból.

A síita képviselők támogatásával elfogadott határozat felszólítja Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt, hogy vonja vissza az amerikai katonák behívására és ott tartózkodására vonatkozó kormányzati döntést.  A döntésnek akkor lesz következménye, ha a miniszterelnök hivatalosan is kezdeményezi a nemzetközi erők kivonulását. 
A döntést azt követően hozták meg, hogy Trump parancsára Bagdadban, az ország fővárosában hajtott végre előzetes egyeztetés nélkül légicsapást az amerikai hadsereg, mely során meggyilkolták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét, és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az Irán támogatását élvező Népi Mozgósítási Erők nevű, több milíciát tömörítő iraki ernyőszervezet irányítóját. Irak még 2014-ben kérte az Egyesült Államok katonai segítségét, hogy 2014-ben az ország mintegy kétharmadát elfoglalták az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet terroristái. Az országban gyakorlatilag 2003 óta, azaz az Egyesült Államok offenzívája óta háborúk és polgárháborúk váltják egymást.
Trump Irak mellett Iránt is újra megfenyegette: ismét elmondta, hogy Washington kész akár iráni kulturális létesítményekre, kulturális örökségi helyszínekre is csapást mérni. "Ők meggyilkoltatták az embereinket, megkínoztattak és megcsonkíttattak amerikaiakat, de nekünk ne legyen szabad bántani kulturális örökségük helyszíneit... Ez így nem igazságos" - mondta. A műemlékek szisztematikus rombolását eddig leginkább csak az ISIS terroristái végezték.

Johnson: Nem fogjuk megsiratni Szulejmáni halálát

Nagy-Britannia nem fogja siratni Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda amerikai dróncsapásban megölt parancsnokát – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap a nyugati szövetségesekkel folytatott konzultációiról beszámolva, ugyanakkor önuralomra szólított a Szulejmáni halálára adott válaszokban. Johnson, aki nyilatkozata szerint Donald Trump amerikai elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is beszélt, a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta. Szulejmáni „volt a felelős azért, hogy a térségben egy bomlasztó és destabilizáló viselkedés mintája alakult ki. Tekintettel arra, hogy vezető szerepet játszott azokban az akciókban, amelyek ártatlan civilek és nyugati katonák ezreinek a halálához vezettek, halálát nem fogjuk megsiratni” – szögezte le nyilatkozatában Johnson. Hozzátette ugyanakkor: „A bosszúért és megtorlásért kiáltó felhívások csak még több erőszakot fognak eredményezni a térségben, s ez senkinek sem áll az érdekében.” „Szoros kapcsolatban állunk minden féllel, hogy a feszültség csökkentésére bátorítsunk” – mondta. Egyúttal leszögezte, hogy lépéseket tettek a térségben lévő brit személyi állomány és a brit érdekeltségek biztonságának növelésére. Ez volt a brit miniszterelnök első nyilatkozata a közel-keleti feszültségek fellángolásáról, amióta Washington pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. Előzőleg vasárnap Dominic Raab brit külügyminiszter a Sky News hírtelevízió műsorában elmondta, hogy a nap folyamán már egyeztetett telefonon Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnökkel és Barham Száleh iraki elnökkel, s iráni hivatali partnerével, Mohamad Dzsavád Zaríffal is tervez tárgyalni. Raab hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy van lehetőség a diplomáciai rendezésre. A PA brit hírügynökség jelentése szerint Raab az iraki vezetőkkel folytatott megbeszélésén megpróbálta rávenni Irakot, engedje meg, hogy a brit katonák az országban maradhassanak és folytathassák a harcot az Iszlám Állam (terrorszervezet) fegyveresei ellen. Az iraki parlament ugyanis a nap folyamán határozatban szorgalmazta az országban állomásozó külföldi csapatok kivonását. Berlin, Párizs és London megállapodott vasárnap, hogy közösen dolgoznak a Szulejmáni halála miatt kialakult közel-keleti feszültség csökkentéséért – közölte a német kormányszóvivő azt követően, hogy Angela Merkel telefonon tárgyalt Emmanuel Macronnal és Boris Johnsonnal. A három vezető „egyetértett abban, hogy sürgős deeszkalációra” van szükség. „Különösen Iránt nyomatékosan felszólítjuk arra, hogy tanúsítson önmérsékletet a jelenlegi helyzetben” hangsúlyozta a német kormányszóvivő. A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron külön is tárgyalt telefonon Donald Trump amerikai elnökkel, Franciaország teljes szolidaritásáról biztosítva a szövetségeseket az Irakban harcoló koalíció ellen az elmúlt hetekben végrehajtott támadások fényében. A francia elnök aggodalmát fejezte ki az eddig Kászim Szulejmáni tábornok vezette al-Kudsz különleges egység destabilizáló tevékenységével kapcsolatban, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "el kell kerülni minden olyan intézkedést", amely a térség további destabilizálásához vezetne. Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN Türk televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy felborítaná a térség egyensúlyát, ha Irakot az amerikai-iráni feszültségek konfliktusövezetévé változtatnák. Az interjúban Erdogan azt mondta, Törökország aggodalommal követi a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölése nyomán keletkező kockázatokat. A NATO nagyköveti tanácsa hétfőn, Jens Stoltenberg főtitkár kezdeményezésére rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa Szulejmánival végző amerikai dróncsapás nyomán kialakult közel-keleti helyzetet - közölte vasárnap este az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője.

Frissítve: 2020.01.06. 09:52

Aligha jön el a pápa Magyarországra

Publikálás dátuma
2020.01.06. 08:00
Csíksomlyón
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Nagyon kicsi az esély arra, hogy a katolikus egyházfő szeptemberben eljön Budapestre, az eucharisztikus világkongresszusra.
Korábban sosem tudtunk ennyire keveset az adott év elején a pápa éves programjáról. Egyetlen hivatalos utat sem konkretizáltak, ami önmagában nem jelent semmit, hiszen gyakran fordul elő, hogy a lelkipásztori vizit előtt csak egy-két hónappal jelenti be hivatalosan az eseményt a Vatikán. Pedig Magyarország számára különösen érdekes, hová is készül 2020-ban a katolikus egyház feje, hiszen szeptember 13-20 között Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelyet a Szentszék egyik hivatala, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága szervez. Mondhatjuk azt, idén kínálkozik a legnagyobb esély Ferenc pápa magyarországi látogatására. Reálisan szemlélve azonban szinte kizárt, hogy az egyházfő is ellátogat majd a magyar fővárosba, s ennek nem csak a politikai ellentétek az okai. Hiába tartják rendkívül fontosnak a Vatikánban is az eucharisztia, az oltáriszentség tiszteletét, ritka az, hogy maga a pápa látogat el az eseményre. Utoljára pápa húsz éve, 2000-ben ment el személyesen a világkongresszusra. Igaz, akkor éppen Rómában rendezték meg, így II. János Pálnak nem kellett sokat utaznia. Majdnem újabb 80 évet kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy hasonló esetre példát találjunk az egyháztörténetben, szépséghiba, hogy amikor 1922-ben XI. Piusz részt vett az eucharisztikus világkongresszuson, akkor szintén az olasz főváros adott neki otthont. A múltban egyetlen olyan alkalmat sem találunk, amikor Rómán kívül lett volna az esemény és az egyházfő jelen lett volna rajta. Szemben a katolikus ifjúsági világtalálkozókkal, amelyekre rendre elmegy a mindenkori pápa. Azért is tűnik valószínűtlennek Ferenc pápa érkezése, mert tavaly áprilisban magyar hívek tízezrei előtt mondott szentmisét Csíksomlyón. Áder János egyébként még 2013 szeptemberében járt a katolikus egyházfőnél. Akkor a magyar köztársasági elnök azt közölte, 2016-ban látogat el a pápa Magyarországra. E kijelentése már akkor túlságosan is derűlátónak látszott, hiszen nagyon ritka az, s valamiféle különleges egyházi eseménynek kell lennie, hogy a pápa már évekre előre beiktasson programjai közé egy külföldi lelkipásztori utat. Nem mellékes az sem, hogy a magyar kormány és a Szentszék, illetve a pápa viszonya nem éppen felhőtlen. Ferenc pápa közismerten nem szívleli a jobboldali populista, bevándorlás és falakat emelő politikusokat. S nyilván az ő fülébe is eljutott Magyarországon szolgáló apostoli nunciusa révén, hogy milyen jelzőkkel illették egyes kormányhoz közel álló véleményvezérek.  Ferenc pápa idei programjai között természetesen szerepelnek olyan események, amelyek mondhatni kötelezőek a mindenkori pápa számára. Ilyenek a nagyheti szertartások, a pünkösdi szentmisék, valamint a karácsonyi liturgia. Ami biztos, hogy január 12-én, az Úr megkeresztelkedésének ünnepén szentmisét mutat be a Sixtus-kápolnában, s az ilyenkor szokásos tradíció szerint, gyermekeket keresztel meg. Februárban, a dél-itáliai Bariban pedig a Földközi-tengeri régió püspökei találkozóján vesz részt. Biztosra vehető, hogy ellátogat ide – a tervek szerint február 23-án -, hiszen nyilvánvalóan szó lesz a menekültekről, akik a tengeren keresztül próbálják meg elérni az Európai Uniót. Mindeddig csak ezek a programjai ismertek. Idén nem rendeznek a katolikus egyház jövője szempontjából fontos püspöki szinódust a Vatikánban, nem terveznek „válságcsúcsot” sem valamely égető kérdésben. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy idén egyáltalán ne menne külföldre. 2020-ra helyezte kilátásba iraki látogatását, amit Pietro Parolin államtitkár is megerősített. Az Egyesült Államok és Irán elmérgesedett viszonya miatt azonban erősen kérdésessé vált ez a vizit, bár a pápát sosem zavarta, ha válság sújtotta övezetbe kellett elmennie. Igaz, egy ilyen út nem is csak tőle függ, hanem attól is, hogy a bagdadi kormányzat tudja-e szavatolni a biztonságát. Ugyanez igaz a világ legfiatalabb államába, Dél-Szudánba tervezett látogatására is, amelyre Justin Welby canterbury érsekkel együtt érkezne. Híresztelések szerint ázsiai körutat is tervez Indonéziába és Pápua Új-Guineába. Indonézia a világ legnépesebb muzulmán állama, Ferenc pápa fontosnak tartja az iszlám közösséggel folytatott párbeszédet. Biztosnak tűnik, hogy idén sem megy el szülőhazájába, Argentínába, de latin-amerikai út sincs tervben.

Ferenc pápa mérlege

A katolikus egyházfő megválasztásának évében, 2013-ban egyszer, 2014-ben és 2015-ben ötször-ötször, 2016-ban hatszor, 2017-ben és 2018-ban négyszer-négyszer, 2019-ben pedig kilenc alkalommal vett részt külföldi látogatáson. (Egynek vesszük több országban tett körútjait, illetve nem számítjuk bele az olaszországi egyházmegyékben tett vizitjeit.) Várhatóan idén kevesebb utat vállal, mint az előző évben, a térde ugyanis láthatóan egyre nehezebben bírja a valóban komoly megterhelést.

Lerohant egy kenyai légitámaszpontot az al-Shabaab, három amerikai meghalt

Publikálás dátuma
2020.01.06. 07:10

Fotó: Xin Huashefa / AFP / Xinhua News Agency
Két másik amerikai állampolgár megsebesült a Manda Bay bázis elleni támadásban.
Az al-Shabaab szomáliai dzsihadista szervezet vasárnapra virradóra lerohant egy kenyai légitámaszpontot, amelyet az amerikai hadsereg is használ terrorellenes műveletekhez, a támadásban három amerikai állampolgár is életét vesztette – közölték a kenyai és az amerikai hatóságok. A szélsőségesek egy amerikai katonával és az amerikai hadsereg két szerződéses alvállalkozójával végeztek, két másik amerikai állampolgár pedig megsebesült a Manda Bay bázis elleni támadásban a szomáliai határon lévő Lamu megyében. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatra felesküdött fegyveresek a földön megsemmisítettek két amerikai repülőgépet és két helikoptert, valamint több harci járművet is, mielőtt visszaverték volna őket. Az AP amerikai hírügynökség szerint ez volt az első alkalom, hogy az al-Shabaab amerikai csapatokra támadt a kelet-afrikai ország területén. Paul Njuguna, a kenyai hadsereg szóvivője szerint öt támadót megöltek. A támadás elkövetőjeként az al-Shabaab szomáliai dzsihadista szervezet jelentkezett. Az iszlamisták állítása szerint 17 amerikai áldozat volt, kilenc kenyai katonát megöltek és hét harci repülőgépet tettek tönkre harcosaik. Az amerikai haderő afrikai parancsnoksága (AFRICOM) túlzónak nevezte és visszautasította a terroristák állítását. Az AFRICOM parancsnoksága alatt szolgáló Karl Wiest ezredes szerint a támadás idején a bázison mintegy 150 fős amerikai katonai személyzet tartózkodott, amely kelet-afrikai országok katonáinak kiképzésében vesz részt és támogatja őket a terrorellenes harcban.
Szerző
Témák
Kenya