2020 a döbbenet éve lehet

Publikálás dátuma
2020.01.06. 10:00

Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto
Változatos év várható az Európa-politikában. Részint amiatt, mert idén kell dűlőre jutni az Európai Unió következő hétéves, 2021-től kezdődő költségvetéséről. Heves viták várhatóak a kérdésben, hiszen az Uniónak a britek kilépése miatt kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Heves viták várhatóak arról is, hogy a kohéziós alapból való kifizetéseket a jogállamisághoz kössék-e.
Emmanuel Macron tovább erősítené uniós pozícióit, ez azonban attól is függ, hogy Franciaországban sikerül-e úrrá lennie a sztrájkhullámon. Egyelőre megmerevedtek az álláspontok, kérdés, mikor várható áttörés a tárgyalásokon. Németországban tovább folytatódhat Angela Merkel háttérbe vonulásának folyamata, de talán nyugodtabb körülmények között végezheti a munkáját, mint 2019-ben. A német szociáldemokraták új, az uniópártokkal folytatott együttműködést tamáskodva szemlélő vezetése végül a nagykoalíció folytatása mellett döntött, s mivel 2021 őszén amúgy is szövetségi választást rendeznek, így sok értelme már nem lenne felmondani a kormányzati együttműködést. Ráadásul csak Hamburgban rendeznek tartanak tartományi választást, ez azonban aligha befolyásolja a kabinet sorsát. Kérdés azonban az, hogy alakul az utódlási küzdelem a CDU-nál, megerősíti-e pozícióit a párt elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer. Nagy-Britannia kilépése új helyzet elé állítja az Európai Uniót, ugyanakkor az EU-nak továbbra is egységesnek kell maradnia, hiszen még fontos kérdéseket kell tisztázni Brüsszellel a távozás feltételeiről. Boris Johnson kormányfő számára komoly kihívást jelenthetnek a skót, illetve az északír elszakadási törekvések. Izgalmas lesz a májusi lengyel elnökválasztás. Szakértők szoros versenyre számítanak Andzej Duda hivatalban lévő elnök és a Polgári Platformot képviselő Malgorzata Kidawa-Blonska között. Sok függ attól, mennyire lesz képes egységesen fellépni az ellenzék.
Amerikában majd november 3-án jön el a nagy nap, de addig még sok kisebb, ám nagyon is érdekes nap lesz. Az elsőről rögtön fogalmunk sincs, hogy mikor: Nancy Pelosi házelnöknek előbb-utóbb át kellene küldenie az impeachmentről hozott képviselőházi határozatot a szenátusnak, hogy végre lefolytathassák az elnök elleni vádeljárás második, ítélkező szakaszát. A korábbi jóslatok januárról szóltak, de most már az sem biztos, hogy a Demokrata Párt "esze" nem nyújtja-e el a feszültséget akár egészen az elnökválasztásig. Az viszont biztos, hogy a február rendkívüli izgalmakkal kezdődik majd. 2-án, vasárnap lesz az év legnézettebb tévéműsora az amerikai futballbajnokság döntője, a Super Bowl. Másnap tartják Iowában az elnökjelölt-állító gyűléseket és ezzel megkezdődik az előválasztási procedúra. A Demokrata Pártnak még tizennégy jelöltje áll a kezdeti 28-ból, a republikánusoknál ketten indulnak Donald Trump ellenében - esélytelenül. Február 4-én, kedden következik az elnök kongresszusi beszéde az unió helyzetéről - politikai beállítottságtól függetlenül megígérhető, hogy senki sem fog rajta unatkozni.
Március 3-án jön a Szuperkedd. Aznap egyszerre tizenhét államban tartanak előválasztást, ami után alighanem világosabban lehet majd látni, ki lesz Trump demokrata párti kihívója. A döntő szót azonban majd csak a július 13-16. között a wisconsini Milwaukee-ban megrendezendő elnökjelölt-állító konvenció mondja ki. A republikánusok augusztus 24-27. között az észak-karolinai Charlotte-ban tartják a maguk előre lefutottnak tekinthető konvencióját. A két helyszín kiválasztása is mutatja, hogy a pártok az ingadozónak tekintett államokra koncentrálnak. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Wisconsin és Észak-Karolina mellett Florida, Michigan és Pennsylvania szavazói fogják eldönteni, ki legyen az Egyesült Államok elnöke. A nagy lélekszámú, ám előre tudhatóan liberális New York és Kalifornia, illetve a konzervatív oldalon fixre vett (bár lassan szorosabbá váló) Texas szavazóit senki sem győzködi.  A legnagyobb kérdés az, marad-e még négy évre Trump. A trend azt mutatja, hogy az újrázó elnököknek jó esélyük van az ismétlésre. Legutóbb George H. W. Bush bukta el az újraválasztást, még 1992-ben. Az ország erős gazdasági teljesítménye is Trump javára szól. A médiában sokat szereplő statisztikus, Nate Silver 2016-ban a választás előtti napokban 20 százalék esélyt mutatott ki Trumpnak, most 40-et. Vagy azért leszünk megdöbbenve, mert újra nyert, vagy azért, milyen simán sikerült megszabadulni tőle.

Két szomszédunk is vízválasztó előtt

2020 keleti és északi szomszédunknál is több lesz választási évnél. Inkább vízválasztó. Tavaly egy pillanatig úgy tűnt, Szlovákia és Románia lehet az a két ország a régióban, ahol modern, a mélyebb európai uniós integráció irányába elkötelezett, liberális zöld pártok végképp lezárhatják a hagyományos pártok korrupcióval nehezített, az európai demokratikus értékekre időnként fittyet hányó korszakát. Csakhogy mindkét országban megállt a látványos szárnyalás, a régiek minden elutasítottságuk ellenére, sokkal jobban bírják a választásokkal járó gyűrődést. 
Szlovákiában Zuzana Caputova elképesztő elnökválasztási, és pártja, a Progresszív Szlovákia (PS) EP-választási győzelme után homok került a gépezetbe. 2019 utolsó hónapja már 10 százalékos hátrányban érte a másik eurofil, zöld-liberális erővel, a SPOLU-val koalícióban induló Caputova pártot a kormányzó Smerrel szemben. De nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy az Európai Unió legprimitívebb szélsőjobb, nyugodt szívvel neonácinak nevezhető formációja, a Mi Szlovákiánk Néppárt, a Marián Kotleba nevével fémjelzett ĽSNS, csak néhány tizedre leszakadva a nyakukba liheg úgy, hogy a legfiatalabb szavazói rétegben magasan vezet. Ilyen körülmények között a február 29-i parlamenti választás igazi vízválasztó: vagy a legsötétebb múlt ismétlődik egy Smer-L’SNS kormánykoalíció révén, vagy elkezdődik a jövő a 28. évét töltő Szlovákiában. A teljes EU számára van tétje a szlovák voksolásnak, hiszen először történhet meg, hogy egy nyíltan újfasiszta párt kormányra kerülhet egy tagállamban. 
Romániában parlamenti és helyhatósági választás is lesz, utóbbi júniusban, előbbi nem tudni mikor. November 29-én kellene új törvényhozást választani, de a kisebbségben kormányzó Ludovic Orban és a mögötte álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) igen türelmetlen, márciusra előrehozott választáson szeretné biztosítani többségét. Ám Klaus Johannis fölényes elnökválasztási győzelme távolról sem jelenti azt, hogy a PNL ezt képes lenne megismételni. A Szociáldemokrata Párt (PSD) a köztudatban hozzá kötődő politikai korrupció és annak ellenére, hogy legutóbbi kormányzása 3 éve alatt meghonosította az állandósult kormányválságot, nem írható le, elsősorban vidéki beágyazottsága miatt. Az új, civil gyökerű eurofil, liberális-zöld erő, az USR-PLUS szövetség hasonló helyzetbe került, mint a szlovák PSD-SPOLU, az ellenszert ők sem találják. A PSD-t a közéletből és a politika élvonalából száműzni óhajtó ellenzéki szavazótábor az USR-ben látja Orban liberálisainak potenciális koalíciós partnerét, ám ez halálos ítélet lenne a „román Momentum” számára, saját arculatát és lényegét adná fel. Ha mind a román, mind a szlovák új pártok elbuknak a választásokon, az igen negatívan hathat ki a teljes régió politikai megújulására.

Járt utat járatlanért

A szlovákiai és romániai magyar kisebbségek számára igen nagy a tét a parlamenti választásokon. Szlovákiában 2010 óta a kiesett a parlamentből az Orbán Viktor és kormányzata által egyetlen igaz magyar erőnek tartott MKP, azóta a Bugár Béla vezetett Híd-Most magyar-szlovák párt látta el a kisebbségek érdekképviseletét. De Bugár pártja is meggyengült, jelen állás szerint nem lesz magyar képviselet a pozsonyi törvényhozásban. Az elnök Caputova pártja egy teljesen új modellt kínált fel- a közös listát, amivel szemben történelmi tapasztalat hiányában egyelőre bizalmatlan a magyarok többsége. Romániában is a „járt utat járatlanért el ne hagyd!” elvét vallja a magyarok túlnyomó, főleg idősebb része. Ez még beviheti az RMDSZ-t a parlamentbe, de a Trianon óta alkalmazott kisebbségi politizálási modell vége belátható közelségbe került úgy, hogy egyelőre egyetlen szomszédos országban sincs garantált alternatíva, csupán a remény, hogy majd az új pártok kisebbségekhez való viszonyulása is más lesz, mint elődeiké. Ahhoz viszont először kormányközelbe kellene kerülniük.  

Orbánt kifütyülték Prágában

Publikálás dátuma
2020.01.06. 09:30

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fis / MTI
Videó is készült arról, ahogy hangos és elégedetlen tüntetők várják a díszbemutatóra érkező magyar kormányfőt.
Olyan történt a hétvégén Prágában, amire Magyarországon aligha találni friss példát: Orbán Viktor miniszterelnök látó- és hallótávolságán belül tüntetők voltak. Meg is ragadták az alkalmat: mint az Euronews írja, "igen Európára és nem a nacionalizmusra" feliratú molinóval várták a kormányfőt, illetve a felvételen is jól hallható, éktelen fütyüléssel és fujjolással.
Orbánt a cseh miniszterelnök, Andrej Babis hívta meg, hogy vegyen részt a felújított prágai Állami Opera ünnepélyes megnyitóján vasárnap este. Babis maga sem örvend különösebb népszerűségnek. Kormányzását korrupciós botrányok övezik, az EU által feltárt tények alapján gazdasági és politikai tevékenysége összeférhetetlen, de korábban már ügynök múltjával is lelepleződött. Prágában a rendszerváltás óta nem látott, több százezres tömegek követelték tavaly lemondását, de hiába: Babis a demonstrációkat annyival intézte el, hogy Csehország nem Szlovákia, hogy kormányt váltsanak a tüntetők.
A kifütyülésről Orbán közösségi oldalára egy egészen mást mutató videó került ki. Ezen a tüntetők hangja helyett az opera-előadás részlete hallható, de még csak nem is láthatóak az elégedetlen emberek, csupán az egymásra mosolygó miniszterelnökök.
Szerző

Az ausztrál kormány 1,4 milliárd dollárt szán a tüzek okozta károk helyreállítására

Publikálás dátuma
2020.01.06. 09:17

Fotó: AFP
Ha ez nem lesz elég, további összegeket különítenek el.
Az ausztrál kormány 1,4 milliárd dollárt szán a bozóttüzek okozta károk helyreállítására – jelentette be Scott Morrison hétfőn Sydneyben. Az MTI összefoglalója szerint a kormányfő aláhúzta: a kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy segítse a közösségeket az elpusztult környezet helyreállításában. Felhívta a figyelmet arra, hogy
a bozóttüzeket még valószínűleg hónapokig nem sikerült eloltani. Ezért első körben 1,4 milliárd dollárt szánnak a károk helyreállítására, de ha ez nem lesz elég, további összegeket különítenek el.

A bejelentéssel egy időben a hatóságok arról számoltak be, hogy Új-Dél-Wales államban további két ember eltűnt. Az előrejelzések szerint eső és hűvösebb időjárás várható, ami segíti majd a tűzoltók munkáját, azonban még a héten ismét hőség várható.
Scott Morrison
Fotó: JAMES ROSS
A bozóttüzekben eddig 24 ember halt meg, és 2000 lakóépület semmisült meg. Szerte a délkeleti államokban több mint 135 tűzfészket tartanak számon. A tűzoltóság arra figyelmeztetett, hogy a várható esők nem lesznek képesek eloltani a legnagyobb kiterjedésű és a leghevesebb tüzeket, a héten tovább romlik majd a helyzet. Az ausztrál fővárosban, Canberrában hétfőn a levegő minősége rendkívül rossz volt, rosszabb, mint bármelyik nagyvárosban a világon. A helyi katasztrófavédelmi hivatal emiatt felszólította azokat a munkatársait, akik nem vesznek részt az oltásban, hogy maradjanak otthonukban. Mint megírtuk, a szélsőséges időjárási körülmények is súlyosbították a bozóttüzeket: szombaton Sydney egyes részein a hőmérséklet meghaladta a 48 Celsius-fokot, és a szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 80 kilométert is. Victoria és Új-Dél-Wales államok part menti vidékein a legsúlyosabban érintett részeken megszakadt a telefon-, az internet- és az áramszolgáltatás.
Szerző