Előfizetés

A klímaváltozás már itt van, de a politika döntésképtelen

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.01.05. 17:50
Az ausztráliai merimbulai tengerpartot a part menti bozótos hamuja borítja, a köd pedig valójában füst
Fotó: SAEED KHAN / AFP
A feljegyzések megkezdése óta a 2010-es évek a legmelegebbek voltak a Földön. A tíz legforróbb évből hét ebben az évtizedben volt. Éghajlatváltozás nem lesz, hanem már itt van.
2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat. A The Verge cikke azt tekintette át, mik a nyilvánvaló jelei annak, hogy bolygónk egyre melegszik, és ennek milyen hatása vannak ránk nézve.  A klíma nem azonos az időjárással, van különbség a hosszabb távú folyamatok és az egyszeri események között, de az összefüggés egyre nyilvánvalóbb. Nemcsak a globális középhőmérséklet volt 2019 januárja és októbere között 1,1 Celsius fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtti korszakban, hanem a hőmérsékleti csúcsok is jóval a megszokottak fölé nőttek. Ez év júliusa a legmelegebb feljegyzett hónap volt Nyugat-Európában, ami százak halálát okozta. Párizsban 42,6 fokot mértek, Belgiumban 41,8-at, de rekordot döntöttek a hollandiai és németországi értékek is. Az Északi-sarkon, a Föld legészakibb meteorológiai állomásán 2018 februárjában plusz 6,1 fokot mértek, ott a jégréteg már 2012-ben a valaha mért legvékonyabb volt. Az északi-tengeri jég olvadása lehetővé tette, hogy a Venta Maersk társaság konténerhajója tavaly szeptemberben olyan úton menjen végig a sarkvidéki óceánban, amely eddig túlságosan kockázatos volt. Izlandon a miniszterelnök jelenlétében most augusztusban jelképesen eltemették az Okjokull gleccsert, amely a felmelegedésnek köszönhetően elsőként tűnt el a sziget számtalan jégfolyója közül. A Föld délebbi részein a melegedő óceánok egyre több és pusztítóbb hurrikánnak és tájfunnak lettek útra indítói. 2013-ban a Haiyan tájfun a Fülöp-szigeteken okozott súlyos károkat, több mint hatezer ember halálát okozva, de egyesek szerint a valós számadat sokkal nagyobb a hatóságok által közöltnél. 2017-ben pedig az USA-ban pusztító három hurrikán, a Harvey, az Irma, és a Maria jelezte, változóban vannak a klimatikus viszonyok. A tudódok eddig is úgy gondolták, hogy az egyre gyakoribb és intenzívebb viharok a globális felmelegedés számlájára írhatók, de egészen mostanáig ez nehezen volt bizonyítható. A tudomány - az egyre hatékonyabb számítógépes eszközök segítségével - arra keresi a választ, hogy az egyes extrém időjárási jelenségek mögött milyen arányban találhatók a globális klímaváltozás hatásai. A Harvey által lezúdított hatalmas esőmennyiséget 15 százalékban az ember által okozott felmelegedés okozta - két tanulmány szerint is. Máshol viszont az extrém szárazság okozott gondokat, Kalifornia leghosszabb száraz időszaka 2011 decemberétől ez év márciusáig tartott, 2014-ben volt a legrosszabb a helyzet, az intenzitás 20 százalékkal volt rosszabb a klímaváltozás következtében. A szárazság következtében alakultak ki az amerikai államban a hatalmas tűzviharok, a tavalyi különösen sok emberáldozatot – 85 – követelt, hatalmas területeken pusztította el az építményeket – csaknem 19 ezret - és a növényzetet. Az ott lakóknak hosszú áramszünetekkel kell szembenézniük. A tüzek okozói ugyanis gyakran a távvezetékekből kihulló szikrák, ezeket próbálják megakadályozni az áramtalanításukkal. Az elmúlt évtized során az emberekben is egyre inkább tudatosulnak a klímaváltozás káros hatásai, a tömegmozgalmak egyre erősebbé válnak. Ezek elindítója a 17 éves Greta Thunberg.  Az általa alapított Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) elnevezésű nemzetközi mozgalom célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét az éghajlatváltozás problémájára. A svéd diáklány 2018. augusztus 20-án iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni határozottabb fellépésért. Sztrájksorozata azóta globális tömegmozgalommá szerveződött, az eddigi egyik legnagyobb akciót március 15-én szervezték, amikor 123 országban kétezernél is több helyszínen tartottak tüntetést, több mint 1,9 millió résztvevővel.  2019-ben az év szava a Collins Szótár szerint a klímasztrájk lett. 2015 után a megújuló energiaforrás projektek lekörözték az újonnan kivitelezett fosszilis üzemanyag alapú megoldásokat. Abban az évben fogadták el a Párizsi Klímaegyezményt is, az aláíró országok azt vállalták, hogy olyan mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsájtást, hogy a felmelegedés 1,5 foknál ne lehessen több. Ennek megvalósíthatósága egyelőre kétséges, az egyezményből az amerikai elnök kihátrált, a kormányzati honlapokról és dokumentumokból a klímaváltozás szó eltűnt. 2015 óta a globális szénkibocsátás 4 százalékkal nőtt, és ez tovább folytatódik. Az ENSZ jelentése szerint egy fokot már tavaly nőtt a hőmérséklet, az 1,5 fokot 2030-ban fogjuk elérni. Az emberek életére a klímaváltozás által gyakorolt hatások egyre nyilvánvalóbbak, a Stanford Egyetem tanulmánya szerint a leggazdagabb és legszegényebb országok lakói közötti egészségi állapotbeli különbség 25 százalékkal nőtt emiatt. Az aggasztó jelek ellenére a tenni akarás nem erősödik, a decemberi madridi klímacsúcs értékelhető eredmények nélkül zárult, ezek között a legfőbb, hogy nem sikerült megegyezni a legnagyobb szénkibocsájtókkal, hogy 2020-tól nagyobb erőfeszítéssel küzdjenek a klímaváltozás ellen. 

ez +++ az

 Új-Dél-Wales A merimbulai tengerpartot a part menti bozótos hamuja borítja Fotó: afp/SAEED KHAN     

Az ausztrál bozóttüzek szimbólumává vált fotó:

Nem érheti diszkrimináció az etikai vegánokat

M.K.
Publikálás dátuma
2020.01.05. 17:50
Hamburger hús nélkül
Fotó: Mairo Cinquetti / NurPhoto
Angol munkavállalók - akik a veganizmust filozófiának, nem egyszerű étrendnek tekintik - mostantól jogosultak jogi védelemre, ha a munkahelyükön hátrányos megkülönböztetés éri őket.
Az etikai veganizmus filozófiai hit, amelyet megillet a törvény védelme a diszkriminációtól - mondta ki ítéletében pénteken egy brit bíróság. "Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az etikai veganizmus filozófiai hitet jelent", és mint ilyen a 2010-es egyenlőségi törvény hatálya alá esik - hangsúlyozta ítéletében Robin Postle, a norwichi munkaügyi bíróság bírája. Az etikai vegánok a veganizmust filozófiának, életmódnak, elvek összességének tartják, nem csupán étrendnek. Az etikai vegánok nem fogyasztanak semmilyen állati eredetű élelmiszert, nem hordanak vagy vásárolnak gyapjúból vagy bőrből készült ruházatot, nem vásárolnak olyan kozmetikai cikkeket, amelyeket állatokon teszteltek. Az ügyet Jordi Casamitjana terjesztette a bíróság elé, aki azt állítja, hogy etikai vegán volta miatt bocsátotta el állásából a Kegyetlen Sportok Elleni Liga nevű állatjóléti szervezet, amikor a férfi felfedte, hogy a szervezet olyan cégek nyugdíjalapjaiba fektet be, amelyek részt vesznek állatkísérletekben. Egykori munkaadója viszont azt állítja, hogy durva kötelességmulasztás volt az elbocsátás oka. Casamitjana közölte, hogy felhívta főnökei figyelmét a nyugdíjalapi befektetések helytelenségére, és amikor semmi nem történt, munkatársait is tájékoztatta, ekkor menesztették. Az állatjóléti szervezet nem vitatja, hogy az etikai veganizmust védelem illeti. Casamitjana elbocsátásának jogosságáról később fog dönteni az illetékes bíróság. A magát etikai vegánnak tartó 55 éves londoni férfi hite tükröződik mindennapjaiban: nem száll buszra, inkább gyalogol, és még azt is megpróbálja elkerülni, hogy véletlenül összeütközzön rovarokkal - olvasható a BBC News honlapján. A növényi alapú táplálkozás futótűzként terjedt a szigetországban. 2006 és 16 közötti 10 évben 350 százalékkal nőtt a vegánok száma Nagy-Britanniában. 2006 ban még csak 150 ezren, 10 évvel később már több mint 540 ezren vallották magukat vegánnak. „2016-ban, amikor megnyitottuk az üzletünket, a veganizmus még távolinak tűnt. Nem voltak vegán éttermek, kávézók, vagy egyáltalán vegán ajánlat a menüsorokban. Ma már szinte mindenkinek van legalább egy vegán ismerőse”- meséli Rachel Cox vegán üzlettulajdonos. Az emberek véleménye a bírósági döntés ellenére továbbra is megoszlik. „Szerintem ez nem is egy létező dolog - mondja egy férfi – azért vannak fogaink, hogy együnk húst.” „ Úgy vélem ez rendben van - teszi hozzá egy másik járókelő - ameddig ezzel nem sérülnek a húsfogyasztók jogai.” 

Életmód segíthet megelőzni a „csúnya” autoimmun betegséget

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.04. 14:10

Fotó: GARO/Phanie / AFP
A főleg a menopauza után megjelenő betegség kialakulásának oka nem ismert, de bizonyos – életmódbeli – változtatásokkal növelhető az elkerülésének esélye.
Az autoimmun eredetű reumás ízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis (RA) kialakulásának oka nem ismert, ám ha a családban előfordult, az öröklődés miatt nagyobb az esély a kialakulására. A főleg 40 év feletti nőknél megjelenő első tünetek megjelenésében közrejátszhat a magas ösztrogénszint – mondta Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Több kutatás is igazolta, hogy a betegség első jelei a menopauza időszakában jelennek meg, illetve a már kialakult RA tünetei is erősödnek a hormonális változások miatt.
Az RA nem gyógyítható, de a tünetek csökkentéséhez és a jó életminőség megőrzéséhez fontos a korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés. Ezért, ha a menopauza időszakában általános, rossz közérzetet, levertséget, étvágytalanságot, fogyást, fáradtságot tapasztalunk, forduljunk immunológushoz. Először a kéz, majd a boka területén fájó, duzzadt ízületek is jelezhetik a betegséget.
Mint a legtöbb betegség megelőzésében, az RA esetében is nagyon fontos a dohányzás kerülése. Öröklött hajlam esetén a dohányfüst már gyermekkortól kezdődően növeli a betegség kialakulásának kockázatát, ezért fontos, hogy a lakás is füstmentes legyen. A már kialakult betegség esetén a dohányzás rontja a kezelés hatékonyságát.
Az elhízás is növeli a betegség kialakulásának kockázatát, és megnehezíti a kezelést. A megelőzéshez ezért fontos ügyelni a normál testsúly megtartására. Ehhez szükséges a rendszeres mozgás mellett a jól összeállított étrend is. Egy, a Frontiers in Nutrition folyóiratban korábban megjelent kutatás szerint a gyulladáscsökkentő étrend meglévő betegségnél segít enyhíteni a tüneteket. Ennek fő pillére a nyers, vagy alig párolt-főzött zöldségek, szezonális gyümölcsök, probiotikumok fogyasztása, amit kurkuma és gyömbér egészít ki.
A mikrobiom, azaz a bélflóra az utóbbi években került a kutatások középpontjába, több is vizsgálja az RA és a bélflóra kapcsolatát. Összefüggést fedeztek fel például a P.copri baktérium jelenléte a bélben és a rheumatoid arthritis kialakulása közt. Egy másik kutatás megerősítette, hogy bizonyos mikrobák bősége a bélben akár előre is jelezheti a betegség későbbi kialakulását.
A gyermekkori traumáktól a stresszes mindennapokig minden hat a reumás ízületi gyulladás megjelenésére. Sőt egy megterhelőbb időszak a már tünetmentes betegekben is fellángolást okozhat. Sok esetben nincs lehetőség a stressz kiiktatására, de a napirend tudatos kialakítása, a pihenésre és kikapcsolódásra fordított idő beiktatása és stresszcsökkentő technikák elsajátítása segíthet a káros hatások leküzdésében.