Hiába kapott két évet Hernádi Zsolt, Magyarországon semmi gondja nem lesz emiatt

Publikálás dátuma
2019.12.31. 06:00

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Első fokon két év börtönbüntetésre ítélték hétfőn korrupció miatt Hernádi Zsoltot Zágrábban. Bár szakértők szerint továbbra sem tanácsos külföldre utaznia, kizárt, hogy az ügy miatt Magyarországon valaha is bármi gondja adódna.
Első fokon két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte tegnap Hernádi Zsoltot a Zágráb megyei bíróság. A testület szerint a Mol azért vehette át 2009-ben az INA nevű horvát energiacég feletti irányítást, mert a Mol-vezér összesen tízmillió euróval lefizette Ivo Sanader akkori horvát kormányfőt. Utóbbit ezért hat év, szintén letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Tekintettel arra, hogy mind Hernádi Zsolt, mind Ivo Sanader továbbra is határozottan tagadja a vádakat – és az ügyészség is elégedetlen az ítélettel –, mindkét oldal részéről fellebbezések várhatóak. Így a döntés még nem jogerős. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint egy esetleges jogerős ítéletig még legalább egy, de akár több év is eltelhet. Tekintettel arra, hogy a horvát bíróság meglehetősen ragaszkodik előzetesen kialakított álláspontjához, nem kizárt egy újabb elmarasztaló ítélet. Mindazonáltal lehet, hogy a horvát Alkotmánybíróság – 2015-höz hasonlóan – ismét hatályon kívül helyezi az ítéletet. Akkor úgy döntöttek, hogy a horvát igazságszolgáltatás nem biztosított Sanader számára méltányos védekezési körülményeket. A mostani perben ez szintén felmerülhet. A bíróság ugyanis nem vette figyelembe az – amúgy más ügy miatt a remetei (remetineci) börtönben ülő – exkormányfő térdműtétje miatti halasztási kérelmét, emiatt nem állt módjában az érdemi védekezés. Hernádi Zsolt esetében is megállapította már egy magyar bíróság, hogy Horvátországban nem bízhat elfogulatlan ítéletben. A tegnapi tárgyaláson Hernádi Zsolt sem volt jelen, mivel a magyar bíróság elutasította a Mol-vezér átadását. A védők az elévülés kérdését szintén felvetették, ezt azonban a horvát bíróság nem vette figyelembe. Hernádi Zsolt érdemi helyzetén sem a mostani, sem egy esetleges későbbi, jogerős horvát ítélet sem változtat – vélekedett megkeresésünkre Valki László nemzetközi jogász. Szerinte utóbbi esetben a horvát hatóságok ismét követelnék Magyarországtól Hernádi Zsolt átadását. Hernádi Zsolt kiadását azonban a magyar bíróság bizonyára megint elutasítaná, többek között arra hivatkozva, hogy a vádlott nem volt jelen a tárgyaláson. Hivatkozhatnak arra is, hogy az ügyben egy másik – történetesen magyar – bíróság már hozott egy felmentő ítéletet és egyazon ügyben az európai jog szerint két ítélet nem hozható. Más, nevük elhallgatását kérő szakértők kevéssé élnének ezzel az indokkal, mert Hernádi Zsoltot a magyar bírósági eljárás során a részvényesek „megkárosítása” vádja alól mentették fel. Abban mindenki egyetértett, hogy az ügy magyar szabályok szerinti elévülése döntő érv lehet. Úgyszintén valamennyi megkérdezett szakértő osztotta azt az álláspontot, hogy a horvát ítélet semmiben nem befolyásolja Hernádi Zsolt vezetői tisztségeit vagy itthoni helyzetét. Ugyanakkor horvát kérésre változatlanul érvényes ellene az európai elfogatóparancs és az Interpol-körözés. Igaz, ez utóbbi listáról 2016 és 2018 között a Mol jogászai közbenjárására időlegesen lekerült. Ez alatt kölcsönös egyezmények alapján járt többek között Hollandiában, Németországban és Ausztriában is. Ám 2018 novemberében az Interpol ismét kiadta ellene a nemzetközi körözést, bár arcképe változatlanul nem szerepel a nyilvános adatbázisban. Az, hogy egy esetleges horvát elmarasztaló ítélet után meddig maradna érvényben egy sikertelen európai elfogatóparancs, kérdés, de az is bizonyosan több évre, akár egy évtizedre befolyásolná a Mol-vezér jogi helyzetét – vélekedett Valki László. Ez ugyanakkor eddig a jelek szerint nem érintette Hernádi belföldi mozgásszabadságát vagy a több mint harminc országban jelen lévő Mol külföldi tevékenységét. Magukat megnevezni nem kívánó szakértők szerint Hernádi abban a nem várt esetben sem kerülne Horvátországba, ha a magyar hatóságok netán mégis befogadnának egy jogerős börtönbüntetés utáni kérelmet. Ekkor legfeljebb néhány hónapot kellene magyar büntetésvégrehajtási intézetben töltenie. Ám ennek kapcsán határozott véleményként fogalmazódott meg, hogy amíg itt Orbán Viktor a kormányfő, a horvát kérelmeket bizonyosan elutasítják. Sőt akadt, aki szerint Hernádi Zsolt Magyarországon más kurzus alatt is „menlevelet” kapna. A horvát büntetőügy több mint tíz éve zajlik. Miután ugyanis a Mol 2009-ben átvette az INA irányítását, a jelenlegi kormányt is vezető, középjobb HDZ-t akkor képviselő Ivo Sanader váratlanul lemondott és felszívódott. Utódja, a szintén HDZ-s Jadranka Kosor szinte a kezdetektől különböző korrupciós gyanúkkal hozta összefüggésbe Sanadert, akit ennek nyomán a rendőrök egy évre rá Ausztriából elő is kerítettek. Ezek közül az egyik az INA-ügy, de – a mindent tagadó – Sanadert számos más korrupciós vádban bűnösnek találták és egy ilyen miatt ül most is. Az INA-t érintő bizonyítékok ugyanakkor változatlanul rendkívül ingatagok. A vád lényegében kizárólag Robert Jezic horvát vállalkozó vallomásán alapul, aki adóbűncselekményei kapcsán kötött vádalku után tett terhelő vallomást a két, vele üzleti vitában is álló érintettre. Szavahihetőségét számos körülmény kétségessé teszi. Eszerint például a tízmillió euró fele, ötmillió különböző offshore-cégektől éppenséggel Jezic számláján kötött ki, aki ezt nem adta tovább. Az offshore-cégek cseppet sem lényegtelen hátteréről változatlanul megoszlanak a vélemények. Miután azt a kezdeti feltételezést, hogy e társaságok a Mol vagy Hernádi irányítása alá tartoznának, elvetették, 2011-ben Mihail Gucerijev orosz oligarcha a pénzt utaló cégeket a hatóságok előtt sajátjának nevezte. Szavai szerint az ötmillió eurót horvát beruházásokra utalta Jezicnek, aki azonban ígéretét megszegte és a pénzt sem küldte vissza. Ezért Oroszországban más jár, mint itt - jegyezte meg akkor a mágnás. Akadt, aki az orosz állami Gazprom leányvállalati listáján is fellelt érintett vállalkozásokat. A horvát ügyész ellenben az osztrák szervek kutatásaira hivatkozva – a Hernáditól kétségkívül nem távol álló – Tóth József energetikai üzletember érdekeltségeként mutatta be a Hangarn nevű közbülső céget. Eme, ismereteink szerint az érintett által cáfolt szál végül a bíró indoklásából is kimaradt. A másik ötmillió euró sorsáról még ennyi sem derült ki: ez csak Jezic szerint került Sanaderhez. Igaz, Maja Stampar Stipic indoklása szerint mások is alátámasztották Jezic szavait. A bíró azt a sugalmazást is elvetette, hogy a horvát vállalkozó szavait pusztán a vádalku és az üzleti bosszúvágy vezérelte volna. Hasonló jogerős ítélet esetén a tízmillió euróból ötmilliót Jezic cégétől, a Diokitól, ötmilliót pedig Sanadertől hajtana be a horvát állam. A horvát kormányok az elmúlt évtizedben színezettől függetlenül hallgatólagos támogatásukról biztosították igazságszolgáltatásukat. Emiatt az eljárást sokan változatlanul arra irányuló nyomásgyakorlásnak tartják, hogy a Mol nyomott áron adja vissza INA-részét és irányítási jogait. A Mol a jelek szerint erre nem hajlandó, bár évek óta zajlik a visszavétel előkészítése. A Mol közleményében biztosított afelől, hogy Hernádi Zsolt változatlanul élvezi igazgatóságuk bizalmát. Megfogalmazásuk szerint csalódtak az ítéletben, de nem lepődtek meg. Egyszersmind emlékeztettek arra, hogy Hernádit az éppenséggel a horvát kormány által kezdeményezett svájci választott bírósági eljárás is tisztázta a vádak alól. Emlékeztetnek INA-nál zajló fejlesztésekre. Elemzők ennek kapcsán úgy vélik, a Mol és a horvát állam közötti együttműködés az utóbbi idők során éppenséggel kezdett kezelhetővé válni. A Mol árfolyama a nap végére fillérre visszatért az elejéhez, bár a BUX hajszálnyit emelkedett.

Hűvös a magyar-horvát viszony

Hiába tartozik egy politikai platformhoz, az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládjához az Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök által fémjelzett zágrábi kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Fidesz, kapcsolataik nem nevezhetőek felhőtlennek, s nem csak amiatt, mert a Fidesz tagságát már hónapokkal ezelőtt felfüggesztették. A HDZ-n belül már a kilencvenes évek eleje, a néhai Franjo Tudjman elnöksége óta viaskodtak egymással a mérsékeltek és a nacionalisták, ez a küzdelem azonban Plenkovic 2016 óta tartó miniszterelnöksége idején vált különösen élessé. A kormányfő ugyanis egyértelműen a centrum felé irányította a HDZ-t, amivel kiváltotta több radikális kormánypárti politikus haragját. Ez az irányvonal a külpolitikát is meghatározza. Miközben ugyanis a Plenkovictól jobbra álló, amúgy szintén a HDZ-ből induló Kolinda Grabar-Kitarovic elnökasszony szorosabbra fűzné a viszonyt a visegrádi országokkal, Plenkovic nem hajlandó erre, ő egyértelműen Nyugat-barát politikát folytat, s nem akarja, hogy összemossák az illiberális közép-európai politikusokkal. Még hűvösebbé válhat a két ország kapcsolata, ha vasárnap Zoran Milanovicot választják meg az ország elnökének az államfőválasztás második fordulójában, amire egyébként jó esély is mutatkozik. A szociáldemokrata politikus 2011-2016 között állt a zágrábi kabinet élén, s kijelenthetjük, felettébb ellenséges volt a kapcsolata magyar kollégájával. Bár Horvátországban ceremoniális az államfő jogköre, befolyásolhatja a közhangulatot. A politikai okok mellett azonban a Mol-INA ügy is beárnyékolja a két ország, illetve a két jelenlegi miniszterelnök viszonyát. Orbán Viktor tavaly decemberben, hét év után látogatott el a horvát fővárosba. Moszkvában például sokkal gyakrabban látott vendég. Plenkovic akkor elmondta, hogy a Mol-INA-ügy már tíz éve nehezíti a két állam viszonyát. Kifejtette, hazája álláspontja nem változott, vissza akarja vásárolni az INA részvényeit a Moltól, de ez ár kérdése. Sok előrelépés azóta sem történt nem csak ebben az ügyben, a két ország kapcsolata más tekintetben sem lett sokkal szívélyesebb. Zágráb azonban teljesen nem fordíthat hátat Magyarországnak részben a gazdasági kapcsolatok, részben amiatt, hogy az országnak szüksége van Budapest támogatására a schengeni csatlakozáshoz. (Rónay Tamás) 

Szerző
Frissítve: 2019.12.31. 07:14

330,82 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.12.30. 18:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn a bankközi devizapiacon. Az euróval és a dollárral szemben a forint erősödött, a svájci frankkal szemben viszont kissé gyengült.
Az euró jegyzése a reggeli 331,78 forintról este hat órára 330,82 forintra csökkent, a dolláré pedig 296,12 forintról 294,91-re ment le. A svájci frankot kissé magasabban, 304,76 forinton jegyezték este hat órakor a reggeli 304,52 forint után.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Elérkezhet az igazság pillanata a bankoknál

Publikálás dátuma
2019.12.30. 17:30

Fotó: Népszava
Január végéig minden banki ügyfél tételes kivonatot kap arról, mennyit fizetett a számlához kapcsolódó szolgáltatásokért az elmúlt öt hónapban. Így sokan olcsóbb szolgáltatót választhatnak.
A jövő év január végétől elérkezhet az igazság pillanata a bankoknál, ugyanis egy uniós direktívának köszönhetően minden pénzintézeti ügyfélnek tételes kimutatást kell kapnia arról, hogy miért és mennyi pénzt fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgáltatatásokért az elmúlt öt hónapban, vagyis 2019. augusztus 1. és december 31. között. – Az átláthatóság jelentős változást hozhat az emberek pénzügyi tudatosságában – mondta a Népszava érdeklődésére Trencsán Erika. A money.hu ügyvezetője megemlítette, minden pénzintézetnek egységes, részletes díjkimutatást kell kiküldenie a bankszámlához kapcsolódó összes díjról, beleértve a bankkártyát, a banki átutalásokat, a hitelkártyadíjakat is. Január 31-ig a bankoknak a megelőző öt hónapra vonatkozóan kell tájékoztatni, a későbbiekben már a teljes évről készítenek ilyen kimutatást, elsőt tehát 2021 január végén a jövő esztendőről. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben élesedik a verseny a pénzintézetek között, mert egyértelművé válik, hogy melyiknek kedvezőbb az árképzése, és feltehetően az ügyfelek nagyobb számban gondolkodnak majd el a bankváltáson. A Giro Zrt. (a bankok elszámolásforgalmát lebonyolító társaság) adatai szerint 2016 novembere óta mindössze 4113-an cserélték le pénzintézetüket, 2019-ben eddig csak 1226-an. Sokan tartanak a bankváltással járó utánajárástól, pedig Trencsán Erika emlékeztetett rá, hogy ezt az új bank az ügyfél meghatalmazására elvégzi helyette. Az ügyfél tehát az új bankjában történő számlanyitáskor minden szükséges felhatalmazást meg tud adni ahhoz, hogy a régi bankszámlája megszüntetésre kerüljön, és a számlaegyenlege, valamint a kapcsolódó megbízásai (csoportos beszedések, állandó átutalások) átkerüljenek az új bankszámlájára. A folyamat biztosítja azt is, hogy a számlaváltásról a rendszeres átutalók (például a munkáltató) értesítést kapjon.   Az új banki díjkimutatás a legapróbb tételeket is összesítve öt hónap költségét egyszerre szerepeltetve jeleníti meg. Vagyis mindenki számára láthatóvá válnak a tényleges költségek, amiket az ügyfél lehet, hogy a havi számlakivonaton nem minden hónapban követ figyelemmel. Így egy nagyobb összeg láttán világossá válik, hogy érdemes-e olyan szolgáltatásokért fizetni, amelyet nem is használ. Trencsán Erika megemlítette ezek közül a mobilapplikációt, amely díjmentes, szemben azzal, ha a bank munkatársának tevékenységét közvetlenül veszi valaki igénybe. Hasznos lehet azt is figyelembe venni, ha valaki több banknál vezet számlákat, akkor azt nem lenne érdemes a legolcsóbbhoz átcsoportosítani. A szakértő ennek kapcsán megemlítette az úgynevezett nyílt bankolást, amelyet szeptember közepe óta több helyen kérhet az ügyfél. Ennek lényege, hogy minden banknak hozzáférést kell adnia a legszigorúbb biztonsági előírásokat teljesítő, és minősített külsős szolgáltatóknak, például más bankoknak a számlaadatokhoz, amennyiben erre az adott ügyfél engedélyt ad – mondta a money.hu szakértője. A közelmúltban egy konferencián Nagy Márton, az MNB alelnöke arról beszélt, hogy drága ma Magyarországon a bankolás. Az általunk korábban megkérdezett pénzintézetek ezt az állítást egyértelműen tagadták. Véleményüket azzal támasztották alá, hogy költségeiket a kötelezően alkalmazott tranzakciós illeték növeli. (Amit egyébként áthárítanak.) Az tény, hogy a magas díjak mintegy harmadával növelik meg az ügyfelek által fizetendő költségeket. Az is tény, hogy enélkül a hazai banki költségek „besimulnának” a környező országokban fizetendő díjak közé. A nagyságrendeket érzékelendő a 2019 szeptemberéig eltelt 12 hónap alatt az ügyfelek által kifizetett díjak 574 milliárd forintot tettek ki.
Szerző
Témák
Bank