Két év börtönre ítélte első fokon Hernádi Zsoltot a zágrábi bíróság

Publikálás dátuma
2019.12.30. 10:36

Fotó: Népszava
A zágrábi bíróság Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját hétfő délelőtt bűnösnek találta abban a vádban, miszerint a Mol azért vehette át 2009-ben az irányítást az INA nevű horvát energiacég felett, mert a Mol-vezér összesen tízmillió euróval lefizette Ivo Sanader akkori horvát kormányfőt. Hernádit kettő, Sanadert hat év börtönre ítélték, de fellebbezések várhatók.
Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját két évi, Ivo Sanader volt horvát kormányfőt hat évi börtönre ítélte első fokon a zágráb megyei bíróság – közölték horvát sajtóorgánumok. Minden bizonnyal az ügyészség és a vádlottak is fellebbeznek, vagyis az ítélet nem jogerős. A bíróság szerint Hernádi Zsolt azért, hogy a Mol a horvát INA legnagyobb, de nem többségivé váló tulajdonosaként 2009-ben a második legtöbb részvénnyel rendelkező horvát államtól megkapta az energiacég irányítási jogait, tízmillió euró kenőpénzt fizetett Ivo Sanader akkori kormányfőnek. Míg a büntetőügy elmúlt tíz éve során Ivo Sanadert – egy másik vesztegetési váddal együtt tárgyalt perben – egyszer már jogerősen hat és fél évre ítélték, Hernádi Zsolt ügyében – az immár kettejüket együttesen vizsgáló horvát eljárás során – elsőként hoztak ítéletet. A vád lényegében kizárólag Robert Jezic helyi vállalkozó vallomásán alapul, aki más bűncselekményei kapcsán kötött vádalku keretében tehetett terhelő vallomást a két vádlottra. Szavait az elmúlt évek során számos cáfolat érte. Eszerint például a szóban forgó utalások különböző offshore-cégektől éppenséggel Jezic számlájára érkeztek, aki ezt nem is adta tovább. Az offshore-cégek cseppet sem lényegtelen hátteréről változatlanul megoszlanak az – egyaránt bizonyítottként tálalt – vélemények. Miután nem nyert bizonyítást az a kezdeti feltételezés, hogy társaságok a Mol vagy Hernádi irányítása alá tartoznának, 2011-ben Mihail Gucerijev orosz oligarcha több hatóság előtt is sajátjának vallotta a társaságokat, amelyekből ötmillió eurót Jezic számára utalt horvát beruházásokra. Vallomásaiban azt panaszolta, hogy Jezic a pénzből nem hajtotta végre az ígért beruházásokat és azt vissza se adta neki, amiért Oroszországban más jár, mint mifelénk. Mindemellett akadt, aki az orosz állami Gazprom legbővebb leányvállalati listáján is fellelte az érintett vállalkozásokat, illetve új szálként a horvát ügyész az osztrák szervek kutatásaira hivatkozva – a Hernáditól kétségkívül nem távol álló – Tóth József energiaszakember érdekeltségeként mutatta be az egyik közbülső céget. Ezt ismereteink szerint az érintett cáfolja és ezt végül a bíró sem említette indoklásában. Igaz, a bírónő szerint mások is alátámasztották Jezic vallomását. Hasonló jogerős ítélet esetén a tízmillió euróból ötmilliót Jezic cégétől, a Diokitól, ötmilliót pedig Sanadertől hajtana be a horvát állam. Sanader a másod fokú ítélet után csak rövid ideig ült börtönben: a horvát Alkotmánybíróság ugyanis a vádlott védekezési lehetőségeinek méltánytalanságát megállapítva négy éve megsemmisítette az ítéletet és új eljárásra utasította a bíróságot. Így az ügyet addig tárgyaló Ivan Turudicot Maja Stampar Stipic váltotta a bírói székben. Ivo Sanader és Hernádi Zsolt változatlanul és kategorikusan tagad minden vádat. Az ítélethirdetésen egyikük sem jelent meg, de ennek oka mindkettejük esetében merőben más. Sanader egy másik ügy miatt a remetei (Remetinec) börtönben ül, ráadásul nemrég térdműtéten esett át. Erre hivatkozva kérte az ítélethirdetés elhalasztását, amit a bíróság azzal utasított el, hogy szerintük éppenséggel a beavatkozás se lett volna sürgős. Hernádi Zsoltot ugyanakkor Magyarország a horvát hatóságok többszöri megkeresésére sem adta ki. Egy fura bírósági büntetőper is lezajlott nálunk a horvát ügyben, ami Hernádit jogerősen felmentette. Ugyanakkor jelenleg is él ellene a horvátok kezdeményezte európai elfogatóparancs és Interpol-körözés. Bár emiatt változatlanul kockázatos számára elhagyni Magyarországot, korábban – kétoldalú megállapodások alapján – többször is járt külföldön. Az ügy sokak szerint arra irányul, hogy a Mol minél rugalmasabb feltételekkel adja vissza az INA irányítási jogát a horvát államnak. Bár a jelek szerint a Mol változatlanul nem hajlandó részesedését áron alul visszaadni, az esetleges visszavásárlás előkészítése évek óta zajlik. Ráadásul – a folyamatosan változó horvát belpolitikai erőviszonyok mellett – a két fél viszonya a körülményekhez képest egyre kiegyensúlyozottabb. A Mol-csoport csalódottan értesült a Zágráb Megyei Bíróság ítéletéről a Sanader-perben – közölte az olajcég az ítélethirdetés után. A magyar hatóságok és a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (Uncitral) is azt állapítottak meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs: ez már nem az első, Horvátországban lefolytatott tisztességtelen eljárás – fogalmaznak. Legutóbb 2015-ben a horvát Alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte azt az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A testület több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróság – emlékeztet a Mol. Ezzel egybevág a magyar Fővárosi Törvényszék döntése, miszerint fennállt a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása. A Mol ragaszkodik a korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen – szögezik le. Az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A MOL INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával.

Kronológia

– A Mol 2003-ban vette meg az első 25 százalékot az INA-ban a horvát államtól. 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, majd megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, így jelenlegi részesedése 49,08 százalék. – 2011-ben a zágrábi államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (Uskok) vádat emelt Ivo Sanader horvát kormányfő ellen a Mol részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt. – Az Uskok 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Szerintük a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt ígért Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. E vádakat a Mol és Hernádi Zsolt azonnal koholtnak minősítette és visszautasította, leszögezve: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. – A horvátországi vádak nyomán a hazai igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. – Ennek nyomán a magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség bűncselekmény hiányát állapította meg. – A horvát kormány azonban ezzel nem érte be. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében az Európai Bírósághoz fordult, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. – Eközben mind Horvátországban, mind nemzetközi színtéren több olyan ítélet született, amely egyöntetűen kimondta, hogy nem történt bűncselekmény. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A bíróság több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróság. A perben eljáró bírót, Ivan Turudic-ot, a megyei bíróság elnökét eltiltotta az ügytől. – A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. – Az ügyben Horvátország korábban a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (Uncitral) fordult, amely 2016 decemberben azt állapította meg, hogy Horvátország nem tudta bizonyítani az Ivo Sanader volt miniszterelnök korrupciós ügyében folytatott helyi perben, hogy a vádlott kenőpénzt fogadott el a Moltól. A nemzetközi bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Robert Jezic nem hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett. – A horvát kormány az Uncitral ítéletre egyrészt úgy reagált, hogy azonnal bejelentette az INA visszavásárlására irányuló szándékát. Másrészt úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást. Így elküldték a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot a magyarországi igazságügyi szerveknek, 2018 augusztusában pedig újra kérték az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A magyar Fővárosi Törvényszék ennek végrehajtását augusztus 23-án ismét megtagadta. Indoklásuk szerint „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. – 2018 őszén elkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader és a volt horvát kormányfő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen a Zágráb megyei bíróságon.

Szerző
Frissítve: 2019.12.30. 14:16

Hasmenést okozó sajtot hívott vissza a Lidl

Publikálás dátuma
2019.12.30. 09:42

Fotó: Lidl
A vásárlókat arra kérik, hogy az érintett terméket vigyék vissza valamelyik üzletükbe, ahol visszatérítik a vételárat.
A Lidl szombaton a honlapján közölte: a fogyasztók egészségének védelme érdekében a Jermi Käsewerk GmbH elővigyázatosságból visszahívja azon Milbona Selection Brie de Nangis francia lágy sajt, ~100g termékét, amelyen a következő azonosító adatok szerepelnek:
  • Minőségmegőrzési idő: 19.01.2020 vagy 20.01.2020
  • Tételazonosító: L29 513 vagy L29 514
  • Üzemazonosító: DE BW 331 EG (lásd a címke hátoldalán)
A visszahívás oka, hogy a fenti termékekben saját minőségellenőrzési vizsgálatok során toxinképző E.coli baktériumot mutattak ki. A toxinképző E. coli baktériumok elszaporodva hasmenéses megbetegedést okozhatnak főként az érzékeny fogyasztói csoportok (csecsemők, kisgyermekek, idősek és legyengült immunrendszerű személyek) esetében. A Lidl a vásárlókat arra kéri, hogy amennyiben a fenti minőségmegőrzési idejű és tételazonosítójú termékekből vásároltak, ne fogyasszák el, hanem bármely üzletükbe vigyék vissza a sajtokat. A vételárat a vásárlást igazoló nyugta nélkül is visszatérítik. A visszahívás kizárólag a Milbona Selection Brie de Nangis francia lágy sajt, ~100g fent megnevezett tételeit érinti, a termék más tételeire, illetve más termékekre a visszahívás nem vonatkozik – tették hozzá.
Szerző

Több száz tonna árut vont ki a forgalomból idén a Nébih

Publikálás dátuma
2019.12.30. 09:31
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az év egyik legnagyobb fogása egy gyrost gyártó üzemben volt, csak ott 114 tonna ismeretlen eredetű alapanyagot zárolt a hatóság.
Több száz tonna ismeretlen eredetű és veszélyes árut vont ki a forgalomból ebben az évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ügyek igazgatósága (KÜI) - idézi a közmédia a Magyar Nemzetet.
A hatóság szakemberei 582 ellenőrzést végeztek, november végéig 124 esetben szabtak ki bírságot, közel 110 millió forint összegben. Tizenkilenc esetben a vállalkozó tevékenységének felfüggesztését, 27 esetben a tevékenység korlátozását rendelték el. A leggyakoribb jogsértés a lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbítása, valamint a termékek nyomon követésével kapcsolatos hiányosság volt. 2013 óta az eljárás díját is az érintett cégekkel fizettetik meg - az idei első tizenegy hónapban 131 esetben számlázták ezt ki a vállalkozásoknak, 12,3 millió forint értékben.
Az év egyik legnagyobb fogása egy gyrost gyártó üzemben történt, ahol 114 tonna ismeretlen eredetű alapanyagot zárolt a hatóság. Egy vásáron száz jelöletlen sertést találtak az ellenőrök, az állatok forgalmazását azonnal betiltották. Szigorú ellenőrzésnek vetették alá a különböző táplálékkiegészítőket is, az interneten forgalmazott termékekben több esetben is tiltott alapanyagot, például parlagfüvet találtak az ellenőrök.
Szerző
Témák
NÉBIH