Elmulasztott lehetőségek az agráriumban

Publikálás dátuma
2019.12.30. 08:00

Fotó: Shutterstock
A most véget érő uniós pénzügyi ciklust a gazdák egyharmada használta ki fejlesztésre, korszerűsítésre. Ma már némelyik régiós ország teljesítménye is elérhetetlen messzeségbe kerül a hazai termelők számára.
A statisztikai adatok csak az első pillantásra kedvezőek, a számok mögé nézve már korántsem olyan rózsás az agrárium helyzete. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei előzetes éves becslése szerint a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt 2019-ben. Ez a kedvező bővülési mutató ugyanakkor a termelt árumennyiség 0,7 százalékos csökkenésével, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedésével alakult ki. Az ágazat egyik szeletében, a növénytermesztésben jelentős, mintegy 2,3 százalékos visszaesést mutatott ki a statisztikai hivatal. Csekély vigasz, hogy az állattenyésztés 1,7, a szolgáltatások egy százalékkal növekedtek. Az pedig már figyelmeztető jel, hogy gabonafélék, az élő állatok és a burgonya kivételével a mezőgazdasági termékek termelése stagnált vagy csökkent. Hogy hol tartunk, azt jól jellemzi például az egy hektárra számolt termelési érték, mert ebben sem állunk túl fényesen. Míg az uniós átlag 2,6 ezer euró, addig a magyar gazdák átlagosan 1,8-1,9 ezer euró értéket állítanak elő egy hektárról, a németek ugyanakkor 3 ezer eurónál is többet, a hollandok pedig még őket is jócskán megelőzik. A régió gyengébb teljesítményének okai között szerepel egyebek mellett az alacsonyabb terméshozam és a kisebb állatsűrűség - jegyezte meg a Népszavának Raskó György agrárközgazdász és gyakorló vállalkozó. Ez a gyengélkedés nem törvényszerű, mert például a lengyelek az utóbbi évtizedekben óriási fejlődést produkáltak. Agrárszakértők többször hangsúlyozták, ma már a lengyelek diktálnak az európai almapiacon az évi 3,5-4 millió tonnás terméssel. Korábban a magyar halgazdaságok átlagosan 3,6 ezer tonna pontyot exportáltak, de részben éppen a lengyel versenytársak szisztematikus fejlesztéseinek eredményeképpen, ez a mennyiség mára nagyjából a felére csökkent.  Magyarország továbbra is elsősorban nyersanyagexportőr. Az élelmiszeriparban és -kereskedelemben is a lengyelek vették át a vezető szerepet. A magyar élelmiszerfeldolgozók jelentős része elavult technikai, technológiai feltételekkel tevékenykedik, s ezért nem elég versenyképesek, hiszen drágábban és kisebb hatékonysággal termelnek akár a lengyel, akár a nyugat-európai versenytársaikhoz képest. Ennek az árát pedig a hazai fogyasztók fizetik meg. Ennek az évnek a vitathatatlan nyertesei a sertéstenyésztők. Ennek fő oka a világban egyelőre megállíthatatlannak tűnő afrikai sertéspestisjárvány (ASP), különösen a kínai állomány megtizedelése. A hatalmas ázsiai ország adja a világpiac termelésének negyedét. Az ázsiai térségben kialakult hiány  valósággal kiszippantotta egyebek mellett az európai piacról is a sertéshúst, ami jelentős áremelkedést okozott. Ebből a magyar gazdák is profitálnak. Még nem is olyan régen az élő sertés kilójáért nettó 380 - 420 forintot kínáltak a vágóhidak, ma már az 580-600 forint sem számít kirívóan magas felvásárlási árnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számításai szerint az élő sertés átvételi ára az év első kilenc hónapjában a tavalyihoz képest 29, de a tarja, a karaj, a comb feldolgozói ára is 28 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. A sertéstartók az eddigi legjobb évüket zárhatják idén. A szakemberek nem sok jóval biztatják a fogyasztókat, mert előrejelzésük szerint még ha mérsékelt ütemben is, de folytatódhat a sertéshús drágulása.    A kifutó uniós pénzügyi ciklusban a nagy állattartó telepek többsége jól hasznosította a közösségi és a nemzeti támogatásokat. Többek között kiépültek a trágyakezelő rendszereket. A szántóföldi gazdálkodásban nagy előrelépés látható a precíziós géprendszerek alkalmazásában, és fejlődött a gabona, az olajos magvak tárolása, feldolgozása. Raskó szerint az egyéni gazdák alig 10 százaléka fordította a forrásokat korszerűsítésre. A magyar mezőgazdaság sérülékenységét mutatja az is, hogy a közvetlen földalapú támogatásra jogosult regisztrált 170 ezer gazda több mint felének a jövedelme legalább 60 százaléka az uniós támogatásokból származik. Raskó előzetes becslése szerint idén 800-850 milliárd forint lesz a magyar mezőgazdaságból származó jövedelem. Az uniós és nemzeti támogatások összege tavaly meghaladta a 600 milliárd forintot. A 2020-2027. közötti uniós pénzügyi ciklusban nagy valószínűséggel csökkennek majd az agrártámogatások, illetve strukturális átalakulásra is számítani lehet. Azonban 2023-ig még a jelenlegi támogatási rendszer alapján is érkeznek a források, a tartósnak ígérkező gyenge forint miatt pedig drágábban tudnak eladni, így a legtöbb magyar gazda szinten tarthatja jövedelmi szintjét. A földalapú támogatások csökkentése azonban valószínűleg továbbra is ösztönzi a birtokkoncentrációt, mert bizonyos üzemméret alatt, főleg a szántóföldi növénytermesztésben, nem lehet versenyképesen termelni. A mezőgazdaságban is égető a munkaerőhiány. A miniszterelnök víziója a Nyugat-Európából egyebek mellett Magyarországra özönlő vendégmunkásokról egyelőre a távoli jövő ködébe vész. Jelenleg ukrán, mongol, indiai, vietnami vendégmunkások érkeznek egyre nagyobb számban az agrárgazdaságokba is. Magasan képzett külföldi munkaerőhöz azért is nehéz hozzájutni, mert a hazai mezőgazdasági cégek vezetői közül is kevesen beszélnek bármilyen idegen nyelvet. A legtöbb indiai vendégmunkás például beszél valamilyen szinten angolul, de hiába, ha a magyar munkaadó nem ért csak magyarul – mondta Raskó György.        

Drágulnak az élelmiszerek

Az év első 10 hónapjában 3-4 százalékkal növekedett az élemiszerfogyasztás. A bolti árak idén átlagosan 5-6 százalékkal növekedhet. Ez a szegmens is hozzájárult az idei, nagyjából 3 százalékosra várt inflációhoz. A drágulás nem egyformán érintette az élelmiszereket. A sertéshús, a pékáru, a tej, tejtermékek ára magasabb, mint az előző évben, Ezeket az árakat elsősorban az alapanyagárak határozzák meg, azok pedig nagyban függnek a nemzetközi környezettől, mint például a sertéshúsból kialakult hiány. Ez pedig végiggördül a termékpályán és a feldolgozott termékekre is hatással van – említette lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ellentétes folyamat zajlott le a zöldségpiacon, ahol a korábban kétszámjegyű, esetenként 30 százalékot is elérő drágulás üteme mára 10 százalék alá csökkent. A szakember az infláció növekedése miatt egyelőre nem számít a kereslet csökkenésére, mert az elmúlt 3 évben átlagosan bruttó 10 százalékkal növekedtek a jövedelmek. A világpiacon megfigyelhető egy általános, lassú, mérsékelt, bár hullámzó áremelkedés. Folytatódó differenciált drágulásra, estenként egyes termékeknél árcsökkenésre számít 2020-ban is az OKSZ főtitkára. 

Kevesebbet, olcsóbban

Az idei búzatermés mennyisége jó közepesre taksálható – értékelte az évet Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. A mennyiséggel nincs is baj, de a minőségre sok szakember panaszkodik. Mi a gond? Sajnos ebben az évben az időjárás nem volt kegyes a gabonatermesztőkhöz. A tavaszi, májusi aszályban szenvedtek a kalászok, majd következett a nyár eleji csapadékos időszak. Természetesen nem érintett minden gazdát egyformán, de akit igen az hiába permetezett többször is, nem tudta kivédeni például a fuzárium gombafertőzést. A fuzárium az emberi szervezetre is veszélyes. Termett elegendő kenyérnek való búza? Nagyjából 5 millió tonna búzával számolunk, s a hazai malmi búza igény átlagosan 1-1,2 millió tonna. Nem lesz gond a mindennapi kenyerünkkel, sőt, még exportra is jut a jó minőségű gabonából. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több gazda jól választja meg az ellenállóbb búzafajtákat, és fejlődött a technika, a technológia is. Mi lesz a fertőzött búzával? Olyan feldolgozóüzemekbe kerülnek, ahol méregtelenítés után például keményítőt készítenek a gabonából. Természetesen az ilyen búzának az ára is jóval alacsonyabb, mint a jó minőségű gabonáé. Egyébként a korábbi jóval 1 millió hektár fölötti termőterület mára 901 ezer hektárra csökkent. Sokan átálltak például árpatermesztésre, amit takarmánynak jól lehet értékesíteni. Ha már az áraknál tartunk. Mennyiért kínálják a búzát? Nem mi irányítjuk a gabonapiaci árakat. Ukrajnában 30 millió tonna kukorica és 15 millió tonna búza termett. Az orosz termés is hasonló nagyságrendű. Az ilyen nagy termelő országok mozgatják az árakat. Ha tartalékolnak drágább, ha a piacra öntik, olcsóbb lesz a gabona. A hazai takarmánybúza ára tonnánként 43-46 ezer forint minőségtől függően, az étkezési búzáért 57-60 ezret kínálnak. 
Szerző
Témák
mezőgazdaság

A csökkenő áramár nem a lakossági rezsit csökkenti

Publikálás dátuma
2019.12.30. 07:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Január elejétől átrendezik az áramdíj belső szerkezetét, aminek egyik nyertese a kormányfői strómannak tartott csodavállalkozó, Mészáros Lőrinc lehet.
Januártól csökken a lakossági áram termékára – számítható ki az illetékes innovációs és technológiai miniszter szenteste előtti este megjelent rendelete és a hatályos díjak összevetésével. Ez ugyan elméletben akár eredményezhetne tényleges díjcsökkenést is, szakértők egyetértenek abban, hogy még szilveszter előtt a közműhivatal közzéteheti a hálózatkarbantartási díj ezt ellentételező-kioltó emelését. Miközben a két, összefüggő rendelet időbeli elcsúsztatása elbizonytalanító, eddig legalábbis semmi jel nem utalt arra, hogy az Orbán-kormány ténylegesen is mérsékelné az öt éve változatlan lakossági rezsit. (Ez idő alatt csak választásokra osztogattak rezsiutalványokat.) Számításunk szerint a tárcavezető döntése alapján a lakosság által leginkább igénybe vett A1-es, évi 1320 kilowattóra (kWh) fogyasztásig érvényes, kedvezményes díjelem a négy nagy szolgáltatói csoportnál – az NKM-nél, az E.ON-nál, az Elműnél és az ÉMÁSZ-nál – 10,1-10,8 százalékkal kWh-nként nettó 12-13 forintra mérséklődik. (A legolcsóbb az E.ON, a legdrágább az Elmű területe.) A B jelű, „vezérelt” – közkeletű nevén éjszakai –, illetve a hőszivattyúkra kiötölt, H jelű áram belső tarifája egyaránt 11,7-12,4 százalékkal nettó 9-9,6 forintra mérséklődik. A kevésbé kihasznált, csúcs- és völgyidőszakokra osztott A2-es lakossági díjelem 12,7-14,5 százalékkal 16-18,2, illetve 8,5-9,9 forintra csökken. (Utóbbi három típus az 1320 kWh feletti A1-es tarifához hasonlóan már E.ON-területen a legdrágább és az ÉMÁSZ-térségben a legolcsóbb.)
Fura, de világos irány, hogy a lakosságon kívüli fogyasztók szintén központi meghatározású tarifája ezzel egyidejűleg nagy mértékben, lapunk számításai szerint egyöntetűen 14,5 százalékkal nő. (A lakossággal együtt eme, kis fogyasztású céges és közintézményi kör tartozik az állami meghatározású úgynevezett egyetemes szolgáltatás alá.) Ráadásul, mivel a (most nappal nettó 14,465 forintra rúgó) hálózatkarbantartási díjelemben ilyen különbség nem tehető, annak várható emelkedése még tovább dagasztja e kör végső számláját. A két fogyasztói csoport tarifáinak szögesen ellentétes változtatásával nem csak az a gond, hogy élesen ellentmond a költségkövető díjmegállapítás elvének. (A tőzsdei ív inkább csökkenő, vagyis a kettő közül a lakossági díjmódosítás igazodik a költségek valós változásához.) De egymás hatásának kioltására sem alkalmasak. Hisz míg a lakosság más lehetőség híján kénytelen ezen az áron vásárolni, addig a kis cégek nyugodtan kiléphetnek a szabadpiacra, vagyis választhatnak maguknak más, olcsóbb szolgáltatót. Ez elemzők szerint meg is történt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kimutatásai szerint, míg a lakosság számára egyetemes szolgáltatáson belül az év első háromnegyedében 8,1 terawattóra áramot értékesítettek, addig azon kívül csak 0,5-öt. Utóbbi a magyar cégek áramvásárlásainak elhanyagolható hányada, ami az újabb áremeléssel nyilván még tovább zsugorodik. Mivel tehát a lépés a lakossági díjcsökkentés ellentételezésére sem alkalmas, ez lényegében csak egy, a hazai vállalkozásoknak szóló, kedvezőtlen, versenyképesség-rontó gesztusként értelmezhető az Orbán-kormány részéről. Ezek után kérdés, az áramár szerkezetének újabb kormányzati átrendezése az iparág mely szereplőit érinti hátrányosan, illetve előnyösen. Az adatokat alaposabban megvizsgálva arra juthatunk, hogy az állami áramnagykereskedő, vagyis az MVM kevesebb pénzt kap. Egy másik pont módosításával ugyanis jövőre az általa eladott áramért leszámlázható egységtarifa a 2018 eleje óta érvényes 13,87 forint helyett 12,77 forintra, azaz közel 8 százalékkal csökken. Ráadásul úgy, hogy felülírják azt a 13,4 forintot, amennyiben márciusban meghatározták ugyane, 2020. január 1-vel az MVM által alkalmazandó díjat. (Igaz, az nem tudható, hogy az MVM költségei mennyiben csökkennek.) Az áramszolgáltatók lakossággal közvetlen kapcsolatban álló kereskedői részlegei szintén rosszul járnak: míg ugyanis kiadásaik 8 százalékkal, bevételeik körülbelül tizedével csökkennek. A legjobban tehát a hálózatok üzemeltetői járnak. Ennek kapcsán nem hagyható figyelmen kívül, hogy az év végén kötött ügyletsorozat nyomán a német E.ON-tól a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló, tőzsdei Opushoz kerül a Titász tiszántúli áramhálózata. Igaz, az ÉMÁSZ rendszerét a szintén német RWE-től az MVM kapja meg, de az Opus korábban a kormányfő-közeli MET-től megvette a kelet-magyarországi, Tigáz-nevű gázhálózatcég felét is. Az Elmű-hálózat, illetve a lakossági áramkereskedelem túlnyomó többsége ellenben az E.ON-hoz kerül. E fejlemények tükrében különös fénytörést kap Gál Miklós szenteste előtti nap a Portfoliónak adott nyilatkozata. Annak kapcsán, hogy aznap eladták a Mátrai Erőmű többségét az MVM-nek, az Opus vezérigazgatója úgy fogalmazott: nem adják fel energetikai törekvéseiket, mert például „nagy fantáziát látnak a hálózatüzemeltetésben”.
Szerző

Újabb gazdaságvédelmi akciótervet jelentettek be 2020-ra

Publikálás dátuma
2019.12.29. 13:41

Fotó: Shutterstock
Az Európai Unió gazdaságának lassulása és a világgazdasági kockázatok miatt a Pénzügyminisztérium 2020 első felében újabb gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a kormány elé - közölte vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Banai Péter Benő a vállalkozások adóterheinek csökkentését nevezte az új akcióterv legfontosabb céljának. A tervezett változtatásokat elsősorban a magas foglalkoztatási szint fenntartásával indokolta. A PM emellett további közép- és hosszú távú intézkedéseket is kidolgoz, hogy javítsa az üzleti környezetet, illetve az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás és a gyermekvállalás feltételeit - mondta. Az államtitkár szerint a gazdaságvédelmi intézkedéseket az idén elfogadott első akcióterv eredményei is igazolják. A 2019-ben életbe lépett változások közül kiemelte a szociális hozzájárulási adó csökkentését, a fejlesztési adókedvezmény szabályainak módosítását, illetve az adóelőleg-feltöltési kötelezettség eltörlését. Januártól csökken az adónemek száma, a kisvállalati adó mértéke, mérséklődik a szálláshely-szolgáltatók adófizetési kötelezettsége, bővülnek a kutatási-fejlesztési kiadások és a kistelepüléseken építkezők támogatásai - tette hozzá. Várakozása szerint a gazdaságvédelmi intézkedések 2020-ban éppúgy hozzájárulnak a növekedéshez, mint a PM adatai alapján 4,9 százalékosra becsülhető idei bővüléshez. Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy 2019 a hetedik olyan év, amikor a belföldi növekedés felülmúlja az EU-átlagot. Ennek köszönhetően - mint mondta - a magyar gazdaság 2013 óta 30 százalékkal bővült.
Szerző