Rakéta robbant egy katonai tisztavató parádén Jemenben, legalább hatan meghaltak

Publikálás dátuma
2019.12.29. 11:37
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Rakétatalálat ért egy katonai avató ünnepséget vasárnap Jemenben - közölte a Twitteren a déli szakadárok biztonsági szervezete. A robbanás legkevesebb hat ember halálát okozta, és legalább nyolcan megsebesültek.
A rakéta az ország déli részén lévő al-Dalea városban, az ünnepség vendégei számára fenntartott hely mellett csapódott be az esemény végén, amelyen a biztonsági szervezet újoncait avatták fel. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva többtucatnyi sebesültről és halálos áldozatról számolt be. Az Irán támogatta húszi lázadók egyelőre nem közölték, hogy ők követték volna el a támadást, és más sem jelentkezett. A déli szakadárok is a húszi lázadók ellen harcolnak a nemzetközileg elismert kormány hadseregével karöltve, és mindkét fél tagja a Szaúd-Arábia vezette arab koalíciónak. Ennek ellenére a Dél-Jemen függetlenségéért küzdő szakadárok augusztusban elfoglalták az ádeni elnöki palotát a kormányerőktől, és magukhoz ragadták a kikötőváros feletti ellenőrzést is. Ezzel akkor újabb front nyílt meg a jemeni háborúban, és ebben a harcban a jemeni kormányerőket Szaúd-Arábia, a déli szakadárokat pedig az Egyesült Arab Emírségek támogatta, noha az emírségek Szaúd-Arábia legfontosabb partnere a húsziellenes koalícióban. A két fél novemberben általános fegyverszüneti egyezményt kötött, és ennek az úgynevezett rijádi megállapodásnak a hatalommegosztás is része volt.
Szerző
Témák
robbanás Jemen
Frissítve: 2019.12.29. 12:47

Szabad szemmel - Fischer Ádám: nálunk soha sem lesz demokrácia

Publikálás dátuma
2019.12.29. 11:00

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 29.
Der Standard Fischer Ádám borúlátó Magyarország jövőjét illetően: úgy véli, hogy nálunk soha sem lesz demokrácia. A karnagy, aki sűrűn vezényel a bécsi Operában, és akinek most jelent meg életrajzi kötete Ausztriában, azzal indokolja álláspontját, hogy a magyarokban mindig is marad némi feudális ösztön. Aki kormányoz, az mondja meg a frankót. Ha netán Orbán megbukik, akkor két-három millió ember azt állítja majd, hogy egyáltalán nem szavazott rá. Egyszerűen átáll a másik oldalra. A miniszterelnök személye ugyancsak pesszimizmusra sarkallja, mert Orbán intelligens. Pontosan tudja, mit miért csinál. Tisztában van azzal, hogy mérgezi a társadalmat az idegenek kirekesztésével. Csak éppen nem érdekli, hogy milyen úton éri el, amit szeretne. Adott esetben ugyanilyen jó szociáldemokrata lenne, ha éppen az szolgálná az érdekeit. A dirigens kitér arra is, hogy szerinte a magyaroknak nem kellett volna belépniük az EU-ba, de az akkori cél, a bővítés megelőzte az integráció elmélyítését. Utóbbiból viszont a mai napig nem lett semmi. A művészt szintén aggasztja, hogy a közösségi háló tele van álhírekkel. Senki sem ellenőrzi azokat és ez hatalmas veszélyt jelent a demokrácia szemszögéből.    
Spiegel A Bizottság elnök asszonya szerint Brüsszel egyáltalán nem nézi tétlenül, amint Magyarország és Lengyelország tekintélyelvű irányban halad. Sőt, nagyon is egyértelműen a két kormány értésére adta, hogy a jogállamiság alapérték az unióban és az EU minden lehetséges eszközt bevet, ha valahol e tekintetben rossz irányba mennek a dolgok. A döntő szót az Európai Bíróság mondja ki, de szerencsére a tagállamok elfogadják az ítéletet. Igaz, időnként fogcsikorgatva, vagy ökölbe szorított kézzel, ám lenyelik a békát. Azt viszont nem tartja jó ötletnek von der Leyen, hogy kapcsolják le Orbán Viktort és adják fel az egyhangúság elvét az uniós döntéshozatalban. A kérdés egyébként a rendkívül vitatott migráció kapcsán vetődött fel, és úgy szólt, hogy mit kellene tenni a magyar vezetővel, aki szívesen elfogadja a brüsszeli anyagi támogatást, de egyébként szinte mindent elutasít, amit Európa képvisel. Olyannyira, hogy a német politikus példaképe, Schäuble, a Bundestag elnöke felvetette a többsebességes EU eshetőségét. Ám a Bizottság első embere szerint az integráció ereje éppen abban rejlik, hogy képes összefogni az eltérő érdekeket és kulturális irányzatokat. Vagyis meg kell küzdeni egymással, de együtt kell maradni. Nem könnyen, de egyezségre lehet jutni. Amúgy a migrációról úgy gondolja, hogy az még évtizedekig napirenden marad, de az nem hozza meg a megoldást, ha erővel próbálják rávenni bizonyos dolgokra a tagállamokat. Az utóbbi hónapokban lezajlott tárgyalásai alapján úgy érzékeli, hogy a nemzeti vezetők valamennyien szeretnék maguk mögött tudni a jelenlegi blokádhelyzetet. A Bizottság tavasszal terjeszti elő részletes tervét a dublini rendszer megreformálására. A cél a külső határok védelme, amely emberséges migrációs politikával párosul. Von der Leyen úgy véli, hogy a Brexit keserű lecke volt a populistáknak, akik szintén a kilépésről ábrándoztak. De most már szép csendben eltemették ezeket a terveket. Az elmúlt öt év egyértelműen bizonyította, hogy egyetlen államnak sem tesz jót, ha magára marad. Az EU viszont megy tovább a maga útján, noha a távozási folyamat rettenetesen sok politikai erőt emésztett fel. Ahelyett, hogy olyan fontosabb témakörökről esett volna szó, mint az éghajlat, a migráció vagy az egységes piac elmélyítése. Az Egyesült Európai Államok viszont megítélése szerint csak egy nemzedék múlva lesz időszerű. Addig minden tagállamnak fel kell készülnie. Jelenleg a földrész pozícióit kell megerősíteni. Merthogy az EU gazdasági tényezőként jól áll és elismerik szerepét a világban a demokrácia védelmezőjeként is. De akadnak helyzetek, amikor képesnek kell lennie, hogy gyorsan és hatékonyan cselekedjen. Ugyanakkor von der Leyen továbbra is megvan győződve arról, hogy a kontinens és Amerika is a jogállam oldalán áll, minden jelenlegi nézeteltérés ellenére is.
Economist A Bizottság felveszi a normál munkatempót, hogy valóra váltsa von der Leyen nagyratörő terveit, ám a végrehajtás idegesítő gondokon el fog akadni. A szervezet túl van a gazdasági válságon, már ameddig nem jön a következő, és lecsengett a menekülthullám is. A 3. nagy veszélytényező, a populizmus is elhalványul lassanként. Orbán Viktor elvesztette Budapestet a választásokon. Kezelhetőnek tűnik a Brexit végjátéka is. Mindebből az következne, hogy nő az uniós végrehajtó testület vezetőjének mozgástere, és ő tényleg nagy témákkal akar indítani. a klímaváltozással, a digitalizálással és a befogadóbb Európa megteremtésével. Ezen felül el kívánja érni, hogy az EU a tényleges súlyának megfelelő szerepet töltsön be a világkereskedelemben. Elképzelései között megtalálható a közös kül- és biztonságpolitika erősítése is. Hát, úgy néz ki, hogy mindebből az idén nem sok lesz, mert mindent felülír a vita a következő hosszú távú költségvetésről. A brit távozás miatt eleve évi 10 milliárd eurónyival kevesebb befizetéssel kell számolni, mint idáig. Emiatt azután a tagállamok jó részének nemigen lesz kedvük az eddiginél többet beadni a közösbe. Inkább azon marakodnak majd, hogy ki mennyit kapjon az új előirányzatból. Magyarország és Lengyelország már így is kivételezett helyzetben van, figyelembe véve gazdasági fejlettségét. De mindenki foggal-körömmel harcolni fog, nehogy von der Leyen át tudja csoportosítani a pénzeket a három nagy célra az agrár-, illetve infrastruktúra fejlesztési alapoktól.
Die Welt A német zöldek illetékes EP-képviselője azon van, hogy a jövőben kevesebb uniós támogatást kapjanak azok az államok, amelyek nem hajlandók menedékkérőket befogadni, lásd Magyarország és Lengyelország. A 33 éves Rasmus Andresen, aki egyedül képviseli Németországot az abban a hattagú bizottságban, amely a következő költségvetésről tárgyal a tagállamok megbízottaival, úgy gondolja, hogy ha valamelyik kormány vonakodik, akkor a pénz egy részét inkább segélyszervezeteknek, illetve az adott országon belül EU-barát erőknek adni. Mint mondja, ha a magyar és a lengyel vezetést nem lehet jobb belátásra téríteni, akkor a szubvenciók bizonyos hányadát közvetlenül Budapestnek és Varsónak kell átutalni, mert a két főváros nyitott a világra. Az Európai Parlament azt szeretné, ha a tagországok az eddigi, alig 1 % helyett a jövőben évente a GDP 1,3 %-ával járulnának hozzá a közös költségvetéshez. Erről azonban a nettó befizetők hallani sem akarnak. A Bizottság kompromisszumként 1,1 %-ot ajánl.
Independent Az újév alkalmából újabb magyar holokauszt túlélő kap magas kitüntetést a brit királynőtől a holokauszt emlékének ébrentartásáért. A 82 éves John Paul Hajdú a Brit Birodalom Rendjének 5. fokozatát kapja meg, amiért a Holokauszt Oktatási Alap képviseletében járja az iskolákat és meséli a tapasztalatokat, amiket a náci időkben, majd később a kommunista uralom alatt szerzett Magyarországon. Budapesten született, jelenleg Észak-Londonban él, és azt mondja, hogy teljesen váratlanul érte, hogy rá esett a választás. A német megszállás után édesanyját koncentrációs táborba deportálták, édesapját kényszermunkára hurcolták. Őt magát a szovjet csapatok szabadították ki egy gettóból, egy órával azelőtt, hogy a nácik felrobbantották volna a létesítményt. Azt tanítja a gyerekeknek, hogy a saját példája tanúsítja: minden nehézség, megpróbáltatás ellenére túl lehet élni és lehetséges a boldog élet a szigetországban. A kitüntetés pedig csak további ösztönzést ad neki, hogy folytassa a munkát.
Szerző

Maszkos támadó késelt meg öt embert egy New York-i rabbi lakásán: a kormányzó terrortámadásról beszél

Publikálás dátuma
2019.12.29. 10:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az ismeretlen fegyveres a hanuka idejére időzítette a vérontást, két áldozatának állapota is válságos.
Egy álarcos támadó megkéselt öt embert New York államban egy rabbi otthonában szombat éjjel, majd elmenekült. A sebesültek mindannyian kórházba kerültek, kettejük állapota válságos – idézi az MTI az Ortodox Zsidók Közügyi Tanácsának közleményét. A támadás Monsey-ben, New York városától ötven kilométerre északra történt.
A The New York Times úgy tudja, hogy az ismeretlen támadó akkor rontott be Chaim Rottenberg hászid rabbi otthonába, mikor a lelki vezető és gyülekezete gyertyát gyújtottak a hanukát ünnepelve - az AP legalább száz résztvevőről ír. Az óriási késsel, egyes hírek szerint macsétával hadonászó tettes már az ajtón belépve támadásba lendült, és leszúrt, összevagdosott, akit csak tudott, majd elmenekült a helyszínről. A lap információi szerint a férfit később a Harlem negyedben fogták el, a vérontás okai azonban egyelőre még nem ismertek.

Terrortámadásnak tekintik a vérontást

A CNN hírtelevízió egy névtelenül nyilatkozó rendőrségi szóvivőre hivatkozva közölte, hogy a gyanúsított - név szerint Thomas Grafton - csupa vér volt, amikor rendőrkézre került. A New York-i George Washington hídon haladt gépkocsijával, amikor a rendőrök a rendszámtábla alapján azonosították a járművét. A rendőrség helyi idő szerint éjfél után fogta el, incidens nélkül. Andrew Cuomo New York-i kormányzó és Leticia James, az állam főügyésze közleményben ítélte el a támadást.  Cuomo később kijelentette, hogy a hanukka ünnepén elkövetett támadást "belföldi terrorizmusnak" kell tekinteni, és el is várja a hatóságoktól, hogy így kezeljék az esetet. "Nevezzük a nevén ezt: ezek az emberek belföldi terroristák" - szögezte le a kormányzó egy haszidi zsidó közösségnél tett látogatásakor a New Yorktól 40 kilométerre északra fekvő Rockland megyében. Cuomo szerint semmi kétség afelől, hogy a bűncselekmény gyűlöletből történt. "Ez egy intoleráns időszak az országunkban. (...) Haragot látunk, látjuk, amint robban a gyűlölet" - mondta Cuomo, aki szerint a gyűlölet az ország rákfenéje.       New York város rendőrsége az eset hatására bejelentette, hogy intenzívebbé teszik a járőrözést a zsidók lakta kerületekben. New York város tágabb térségében (New York és New Jersey államokban) az utóbbi időben több erőszakos antiszemita támadás történt.
Szerző
Frissítve: 2019.12.29. 17:00