Védik Seszták bukott kedvencét

Publikálás dátuma
2019.12.27. 19:13

Fotó: Népszava
A kormány a december 23-i Közlönyben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a fideszes Seszták Miklóshoz közel állóként emlegetett Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft.-t. Ez azt jelenti, hogy a vagyonelemeket csak az állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. teheti pénzzé és oszthatja szét az arra jogosultak között. Korábbi sajtótudósítások szerint a különféle átalakulások után nyolc éve megalakult – a hasonló nevű Penta Általános Építőipari Kft.-től már teljesen különálló, Ramos Frigyes jegyezte - Penta Industry csillaga 2014-2018 között ívelt fel, ami egybeesett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterségével. Ennek során mások mellett a KDNP-s exügyvédhez kapcsolódó intézmények is sorra bízták meg a társaságot különböző állami építőipari megrendelésekkel. Ezek közé tartozott Seszták Miklós lakhelyén, Kisvárdán a stadion, Szolnokon az atlétikai központ, de iskolákat bővíthettek és felújíthatták a BOK (korábbi Syma-) atlétikai csarnokát is. Így árbevételük 2017-ben már 11 milliárdra, hasonló ívben emelkedő nyereségük pedig félmilliárd forintra rúgott. Ám az utóbbi évek során egyre több alkalommal késtek. Seszták Miklós tavaly év közepi menesztése – tárcájának megszüntetése – után több önkormányzat felmondta velük a szerződést, így a félbehagyott építkezésekről is le kellett vonulniuk. Miután számos végrehajtást is el kellett szenvedniük, a végül teljesen fizetésképtelenné váló cég ellen novemberben felszámolási eljárás is indult. Seszták Miklós, aki jövő év májusáig a kormány egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős biztosa, a felszámolói piachoz is több szálon kapcsolódott. Rossz nyelvek szerint az Orbán-kabinet az egykor szebb napokat megért, ma már felszámolás alatt álló politika-közeli társaságok kiemeltté nyilvánításával elsősorban eltakarni igyekszik azok pénzügyeit az avatatlan szemek elől. 
Szerző

106 milliárd forintot vágott hozzá a MÁV-hoz Palkovics minisztériuma, hogy vegyenek rajta néhány vonatot

Publikálás dátuma
2019.12.27. 14:50
Emeletes KISS-motorvonat
Fotó: Erdős Dénes
A vasúttársaság olyan lassú, hogy csak hosszabb távú céljai között szerepel a nagy sebességre képes vonatok beszerzése. Erre eddig 10 év alatt 1300 milliárd is kevés volt.
Járműbeszerzési támogatásról kötött szerződést a MÁV-Start Zrt. az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) pénteken Budapesten,
a vasúttársaság így újabb 21 motorvonatot rendelhet 106 milliárd forint állami forrásból

- írta az MTI.

A szerződés aláírását megelőzően Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára ismertette, hogy a megállapodás 2021-re csaknem 56 milliárd forintot, 2022-re pedig több mint 50 milliárd forintot biztosít a beszerzésre. Mosóczi László felidézte, hogy a MÁV-Start Zrt. 2017 áprilisában kötött 8 évre szóló keretmegállapodást a Stadler Bussnang AG-vel 40 darab 600 ülőhelyes elővárosi villamos motorvonat beszerzéséről. Ebből 19 motorvonatot két eseti szerződésben 100 milliárd forintért már megrendeltek, felhasználva az EU-s társfinanszírozású Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásait.
A maradék 21 szerelvény megvásárlását a kormány azért segíti, mert az uniós keret kimerült, de a támogatási szerződés teljes összege beforgatható a következő ciklus forrásainak terhére

- tette hozzá az államtitkár.

Emeletes KISS-motorvonat
Fotó: Erdős Dénes
Az új vonatok Budapest és Újszász-Szolnok, Székesfehérvár, valamint Győr-Hegyeshalom között közlekedhetnek, így 2022 végétől a főváros körüli vonalakon a még nem villamosított lajosmizsei vonal kivételével mindenütt korszerű Flirt és Kiss motorvonatok szállítják az utasokat.

A vonatpótló buszokhoz is pótlójárművek kellenének

Éppen azon a napon (ma), amikor 106 milliárd forintot kapott a MÁV a kormánytól, hogy beszerezzen magának még néhány vonatot, látott napvilágot a hír, miszerint Piliscsabánál gázolt a vonat, ezért az érintett vonalon nem közlekedtek szerelvények. De pótlóbuszokkal sem segítették ki az utasokat. Hogy miért, az itt kiderül.

A korábban megrendelt járművek utasforgalmi próbaüzeme jövő februárban kezdődik, elsőként a ceglédi és váci vonalakon indulhatnak el. Mosóczi László arra számít, hogy az új vonatok a vasúttársaság megújulásának jelképei lesznek, és ehhez a vasúti pályák és állomások felújítása is hozzá fog járulni. A motorvonatok beszerzése erősíti a közösségi közlekedés vonzerejét a főváros környékén, így csökkenhet a közúti forgalom és a környezetterhelés - tette hozzá.
2010 óta a kötött pályás közlekedés, valamint a hozzá kapcsolódó járműállomány korszerűsítésére több mint 1300 milliárd forint jutott költségvetési és uniós forrásokból, 2016 és 2024 között pedig csaknem 1800 milliárd forint juthat vasúti beruházásokra.

A MÁV-Start hosszabb távú céljai közül kiemelte a nagy sebességre képes vonatok beszerzését a nemzetközi vonalakra. A vasúttársaság piacokat veszítene, ha ezt az igényt nem elégítené ki, hiszen a nyugati szolgáltatók nagy távolságokon haladó szerelvényei 230-250 kilométeres óránkénti sebességre is képesek, és ezt hamarosan a magyar társaságtól is el fogják várni - tette hozzá Kerékgyártó József.
Szerző
Frissítve: 2019.12.27. 15:13

A gazdagok kiváltsága lett a hitel

Publikálás dátuma
2019.12.27. 07:50
Illusztráció
Fotó: Népszava
Egyre nagyobb összegű lakáshiteleket vesznek fel a háztartások egyre hosszabb időre. A jelzálogkölcsön lényegében a tehetősebbek kiváltságává vált.
Megduplázódott az elmúlt négy évben a pénzintézetek által folyósított jelzálogkölcsönök összege. Így jelenleg egy átlagos adós már 10 millió forint körüli hitelt vesz fel. Az újépítésű lakások megvásárlásánál még nagyobbra, 13 millió forintra rúg az átlagosan folyósított összeg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezzel párhuzamosan a futamidő is hosszabbodott: a 2015-ös 15 évről mára 18 évre emelkedett. Mindennek hátterében az elmúlt években bekövetkezett drasztikus ingatlanáremelkedés áll. A használt lakásokért a KSH szerint 2015-ben még átlagosan 11,3 millió forintot kellett fizetni, ma már 16,7 milliót.  Budapesten 16,9 millió forintról 32,7 millió forintra ugrott az átlagár. A lakások megvásárlásához így most jóval több hitelre van szükség, mint négy-öt évvel ezelőtt. Az MNB a túlzott eladósodottság elkerülése végett időközben úgynevezett adósságfék-szabályokat vezetett be. Így a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a nettó jövedelem felénél. Emiatt a futamidőt is meg kellett nyújtaniuk az adósoknak ahhoz, hogy magasabb összegű kölcsönöket tudjanak fölvenni. Ebben a helyzetben pedig főként a gazdagabb háztartások férnek hozzá a hitelekhez, a szegényebb rétegek egyre inkább kiszorulnak a lehetőségből – olvasható ki a Pénzügyi stabilitási jelentésben közölt számokból. Az idei első fél évben kötött lakáshitel-szerződések felvevőinek kétharmada ugyanis a háztartások legmagasabb jövedelmű 20 százalékából került ki. A legszegényebb ötöd szinte egyáltalán nem élt a lehetőséggel. Ha mégis, akkor feleakkora összegeket igényeltek, mint a leggazdagabbak.  A személyi kölcsönök esetében még nagyobb az eltérés: a leggazdagabbak által felvett átlagos hitelösszeg kilencszer nagyobb, mint a legszegényebbeknek folyósított összeg. A hozzáférés eme termékek esetében kevésbé egyenlőtlen, bár a személyihitel-szerződések 40 százalékát így is a leggazdagabb réteggel kötötték a pénzintézetek. A kisebb jövedelemmel rendelkezők részesedése csökkent tavaly óta csökkent. 
Az alacsonyabb jövedelműek kiszorulása a hitelpiacról - ezzel párhuzamosan a magasabb jövedelműek egyre növekvő eladósodottsága - évek óta tart. Jól mutatja ezt, hogy a 2015 előtt folyósított lakáshitelek több mint harmadát még olyan adósok kapták, akik a mediánbér alatt kerestek, 2015 után viszont arányuk 17 százalékra zsugorodott. A társadalom szegényebbik felénél 2016-2017 között tovább csökkent a hitelállomány, a gazdagabbak viszont egyre jobban eladósodtak. A tartozások növekedése azonban még a jobb pénzügyi helyzetű háztartások esetében is meghaladta a bérek emelkedését. Vagyis a relatív eladósodottság is nőtt – mutat rá a jegybanki elemzés. Az idei első fél év lakáshitelszerződéseiből az is látszik, hogy a hitelfelvevők nem feltétlen mennek el a falig. A 40–50 százalék közötti jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató ugyanis még az alacsonyabb jövedelmű hitelfelvevők esetében sem a legjellemzőbb. Míg ugyanis a legszegényebbek negyede, a gazdagabbak tizede költi jövedelme 40-50 százalékát a kölcsön visszafizetésére. A személyi hitelek esetében még erőteljesebb az alacsonyabb jövedelmű háztartások pénzügyi kifeszítettsége: a legszegényebbek bő harmadának, míg a leggazdagabbak ötödének jövedelmét terheli 40-50 százalékban a törlesztőrészlet. A hitelintézetek által 2015 óta folyósított lakáshitelek közül minden hetedik, a személyi kölcsönök közül pedig minden harmadik esetében 40-50 százalékon áll a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató. Eme hitelek összértéke 500 milliárd forintot tett ki júniusban, ami a hitelintézetek teljes háztartási hitelállományának 8 százalékát jelenti.

A szegényeknek magas kamat és uzsorahitel jut

 A szellemi munkakörben dolgozók nagyobb arányban vesznek fel lakáshitelt, míg a fizikai munkát végzőknél a személyi kölcsön az elsődleges. A jövedelmi helyzet és a munkavégzés típusa meghatározó abból a szempontól is, hogy az adós milyen típusú intézettől jut hitelhez. Az alacsonyabb jövedelműek a gyakran magasabb kamatlábat kínáló pénzügyi vállalkozásokhoz fordulnak, főként, ha fogyasztási hitelről van szó. Ennek egyik oka, hogy a szegényebbeknél magasabb a hitelkockázat, de a jegybank szerint szerepet játszhat benne az is, hogy bizonyos térségekben kevés a bankfiók. A jellemzően készpénzt használó, alacsonyabb jövedelmű ügyfelek kevésbé mozdulnak ki otthonról, ami növeli a pénzügyi vállalkozások „házhoz vitt termékei” iránti keresletet. Az MNB becslése szerint a háztartások 3-13 százaléka – zömmel az észak-alföldi, észak-magyarországi megyékben élők - jövedelem hiányában még erről a hitelpiacról is kiszorulnak és az uzsorahitelezés felé fordulhatnak.

Megtolta a hitelezést a babaváró

Kiugró mértékben, 484 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány az idei harmadik negyedévben, ami éves alapon 14 százalékos növekedés. Ez a legmagasabb érték az uniós tagállamok körében. A háztartási hitelek elterjedtsége továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Csupán a harmadik negyedévében összesen közel 800 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a bankok a háztartásokkal, ami éves alapon 41 százalékos bővülés. Mindebben a babaváró hitel júliusi megjelenése játszik főszerepet: a harmadik negyedév új folyósításainak legnagyobb részét – 277 milliárd forintot – a 10 millió forintos kamattámogatott kölcsön adta.

Szerző
Témák
hitel Ingatlan MNB