Előfizetés
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Mert a szegénység sorainak nincs vége - ételosztás, második nap

Miután kiseprűzték a belvárosból, az ételért állók sora nem lett rövidebb, csak kevésbé van szem előtt a Népligetben. Az első nap után a második is nagyon sűrű lett, áradtak a rászorulók, hogy az Ételt az Életért Alapítvány ebédje és élelmiszercsomagja legalább egy kicsit könnyebbé tegye a karácsonyt.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.12.25. 15:21

Hasad az ellenzéki összefogás Angyalföldön

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.25. 14:13
Vaju Viktória, az MSZP XIII. kerületi, 9. választókörzeti képviselő-jelöltje (előtérben, balra), mellette Borszéki Gyula, az MSZP XIII. kerületi elnöke
Fotó: MSZP Angyalföld/ Facebook
Külön indít jelöltet a korábban szövetséges MSZP és a Momentum a XIII. kerület egyik körzetében, a Facebookon üzengetnek a pártok képviselői.
Március 1-jén időközi önkormányzati választás lesz Budapest XIII. kerületének 9. körzetében, miután az október 13-án megválasztott Kerpel-Fronius Gábor lemondott képviselői mandátumáról főpolgármester-helyettesi megbízása miatt. A Momentum december 10-én már bemutatta új jelöltjét, a 28 éves Polyák Krisztinát, aki elmondta, a kerületben azért fog dolgozni, hogy
  • minél több régi építésű társasház felújítását támogassa az önkormányzat
  • cseréljék le a macskaköves burkolatú utakat és tisztítsák meg az utcákat
  • illetve hogy a kisgyermekes családok számára több zöldövezetet és parkot hozzanak létre
Eközben azonban feszültség lett a Momentum és az MSZP helyi szervezete között – mutat rá cikkében a Mérce. Emlékeztetnek rá, hogy Kerpel-Fronius akkor azt írta Facebookon, Tóth József polgármester és a kerületi szocialisták a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése előtti estén erős nyomás alá helyezték, hogy a jelölés jogát adja át nekik. Ezt ő meg is tette, viszont a Momentum országos elnöksége felülbírálta döntését, és bár neki ez kellemetlen helyzet volt, egyetértett vele, reméli, az egyesült ellenzék beáll majd Polyák Krisztina mögé.
A kerületi MSZP erre reagálva még aznap az alábbit válaszolta:
„Megdöbbenve értesültünk, hogy a Momentum váratlanul, egyoldalúan véget vetett a tárgyalásoknak és a sajtón keresztül próbál nyomást gyakorolni a szövetségeseire. A mai napig biztosak voltunk abban, hogy tárgyalásos úton rendezni tudjuk a kialakult helyzetet. Ez a lehetőség a Momentum mai önkényes lépésével szertefoszlott.”

Úgy tűnik, azóta sem sikerült megegyeznie a két pártnak, ugyanis az MSZP december 23-án délután bemutatta saját képviselőjelöltjét. „Az MSZP szerette volna, hogy ismét közös jelöltet tudunk állítani, ezért tárgyaltunk és szóbeli megegyezés is létrejött. A Momentum Mozgalom országos központja ezt azonban felrúgta, és később megjelölte saját jelöltjét is. Így számunkra sem maradt más lehetőség, minthogy a kerület és a Lokálpatrióta Egyesület közös jelöltjét bemutassuk” – idézi a hírportál Borszéki Gyulát, az MSZP XIII. kerületi elnökét.
Jelöltjük a 28 éves Vaju Viktória, aki környezetvédelmi szakember, kerületi lakos és a Lokálpatrióta Egyesület tagja. Vaju elmondta, számára a környezetvédelem nem csak egy szakma, ez a szívügye is. 5 éve dolgozik a kerületben, az októberi választások alatt 4 kampányban vett részt, a lakókkal tartotta a kapcsolatot. „Támogatni fogom, hogy a Tatai úton parkoló legyen, hogy a megújuló energia felhasználásához a társasházaknak az önkormányzat adjon támogatást, valamint szeretném, ha a Reitter Ferenc utcán légszennyezést mérő eszköz lenne kihelyezve folyamatosan” – nyilatkozta a képviselőjelölt.

Helsinki Bizottság: Pikó jogszerűen járt el, mondjon bármit is az adatvédelmi hatóság

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.25. 13:16
Pikó András, Józsefváros polgármestere ellen vizsgálatot indított a NAIH
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Amikor önkormányzati vezetők hivatalos e-mailben tárgyalják meg, hogy lehet közpénzből kikerülni a kampánytilalmat, arról bizony szabad beszámolni – véli a Helsinki ügyvédje.
Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát.
Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is

– írja az Átlászón megjelent dolgozatában M. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság ügyvédje, melyet a 24.hu szemlézett. Mint korábban a lapunk is is beszámolt róla,  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított az ügyben józsefvárosi polgármester ellen.
M. Tóth érvelésében ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy
az ominózus e-mailezés a helyi önkormányzat lapjának a választási kampány idején való szerkesztéséről szólt, ezen belül is arról, hogy a helyi önkormányzati sajtótermék hogyan kerülheti meg a közpénzből az egyik jelölt mellett való kampányolás tilalmát.

A jogász hozzáteszi, az e-mailek bizonyítják, hogy a kerületi lap tartalmát közlés előtt megkapta többek között Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője, Rimán Edina jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője – akinek feladata éppen a választás tisztaságának biztosítása volt - továbbá Sára Botond fideszes polgármester is.
M. Tóth Balázs hangsúlyozza: az információs önrendelkezési jogról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezik arról, hogy egyes személyes adatok a nyilvánosságra tartoznak, a Pikó által közzétett levelek pedig közfeladatot ellátó személyek közfeladattal kapcsolatos tárgyú dokumentumok voltak. 
Az általános alkotmányos elv az: ha a személyes adat kezelése nem öncélú, nem megalázó, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődére számot tartó tájékoztatásnak minősül, akkor az jogszerű

- jegyzi meg a jogász. Ezek után több esetpéldát mutat be, amely ennek az elvnek az érvényesítésén nyugszik. Állítása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is azon a gondolaton alapszik, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme.
Összegzésében leszögezi: "Elég nagy baj lenne egy demokráciában, ha hivatalos személyeknek és közpénzből fenntartott újságok alkalmazottainak az újság tartalmával kapcsolatos levelezése nem közügy, hanem védett magántitok lenne. A fentiek fényében nem is az."